Kivételes teljesítmények azért az emberek között is akadnak. Közülük is kiemelkedik a spanyol Aleix Segura Vendrell bravúrja, aki 2016-ban nem kevesebb mint 24 perc 3,45 másodpercet töltött a víz alatt levegővétel nélkül, amivel beírta magát a Guinness-rekordok Könyvébe. Viszonyításként: egy hód körülbelül 15 percig húzza. De vajon meddig bírják az állatvilág abszolút rekorderei? Az élet nagy kérdéseit taglaló sorozatunkból kiderül!
A teknősök bárkit lealáznak
A Howstuffworks szerint az egyik legkivételesebb állat ebből a szempontból a teknős, amely tüdővel lélegzik, vagyis fel kell jönnie a vízfelszínre, hogy levegőt vegyen, mégis akár egy egész telet is képes eltölteni a befagyott tó alján anélkül, hogy lélegzethez jutna. A hüllő titka, hogy a hideg vízben lényegében hibernálja magát, ezért lelassul az anyagcseréje, és jóval kevesebb oxigénre van szüksége. Hogy hogy jut hozzá ahhoz a kevéshez? Hát a tó vízéből! Egyes fajok ezt elég sajátos módon, a fenekükön keresztül oldják meg, amit a tudomány úgy nevez, hogy
kloakális légzés.
Bár a tengeri teknősök nincsenek birtokában a fenti képességnek, azért nekik sem kell nagyon levegő után kapkodniuk: alvás közben akár 7 órán keresztül is visszatartják lélegzetüket. Külön említést érdemel az álcserepes teknős, aki szintén erős versenyzőnek számít. Egy levegővétellel akár 40 percre is alámerül, de ha a szükség úgy hozza, akár 10 órán keresztül is kihúzza vele.
A bálnákat sem kell félteni
A teknősök ektoterm élőlények, ami az jelenti, hogy testük felmelegítéséhez külső forrásokra kell támaszkodniuk. Az endoterm élőlények, így az emlősök ellenben nagyrészt belső anyagcsere-folyamatokból szerzik a szükséges hőt, miközben rengeteg oxigént használnak fel. Mindezek fényében különösen nagy szó, hogy egyes tengeri emlősök, mint a bálnák és a fókák milyen hosszú és mély merüléseket tesznek, hogy táplálékhoz jussanak.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A legek lege címe itt a Cuvier-féle csőrösceté, ami akár 3 ezer méteres mélységbe is eljuthat tintahalak és mélytengeri állatok után kutatva, miközben átlagosan 67 percig tartja vissza lélegzetét, de a fajnál mért leghosszabb merülési idő 138 perc volt. A cetfaj ezzel felülmúlta a korábbi rekorder, az elefántfóka csúcsát: ez 119 perc volt. A dobogó harmadik helyét a nagy ámbráscet foglalja el a maga 90 percével.
Annak érdekében, hogy minél több időt tölthessenek a mélyben levegővétel nélkül, számos tengeri és vízi emlős a pulzusát is képes lelassítani, a bálnák pedig jóval több oxigénkötő fehérjét, vagyis mioglobint tárolnak izomszöveteikben, mint az ember, így több tartalékkal is rendelkeznek.
