Miért olyan drága a vanília?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A vanília a fagylalttól kezdve a joghurton át a csokoládéig számos termékben – még egyes parfümökben is – megtalálható, ezért drágulása széles köröket érinthet.

Nem, a vanília nem átlagos fűszernövény, hanem egy igazi különlegesség, melynek termesztése számos viszontagsággal jár, és ez – egy sor másik tényezővel együtt – bizony az árára is komoly hatással van. Kíváncsi vagy, hogy pontosan milyen okok állnak a háttérben? Az élet nagy kérdéseit feltáró sorozatunkból megtudhatod!

Még az ág is húzza

A kosborfélék családjába tartozó vanília az egyetlen orchideafaj, amelynek ehető a termése. Termesztése azonban rendkívül komplikált: a növény teljes kifejlődése akár 2-4 évig is eltarthat, és évente csak egyszer virágzik. Ahhoz tehát, hogy babokat növesszen, amiket fűszerként lehet felhasználni, ezen az egyetlen napon kell beporozni.

Ugyancsak nehézséget okoz, hogy mivel legtöbb termesztési helyén a növény nem tartozik az őshonos fajok közé, nincsenek olyan bogarak vagy növények, amik beporozhatnák, eredeti származási helyén, Mexikóban pedig az erdőirtások miatt élőhelye jelentősen visszaszorult. A világ vaníliatermelésének 80 százalékát jelenleg Madagaszkár adja, ahol a virágokat kézzel porozzák be. A folyamat tehát roppant energia- és időigényes.

Felismered így is?
Fotó: svehlik / Getty Images Hungary

A második ok a kereslet változásában keresendő. Amikor az olcsóbb, mesterségesen előállított vaníliaaroma az 1980-as években elárasztotta a piacot, az ágazat szereplői kénytelenek voltak visszafogni a termelést. Évtizedekkel később, 2011 környékén aztán ismét nagy igény lett az igazi vaníliára, mivel sok cég a természetességet hirdető trendet meglovagolva elkezdte száműzni a mesterséges aromákat a termékeiből. Csakhogy a termelők nem tudtak azonnal reagálni és egyik pillanatról a másikra visszatérni a régi kerékvágásba.

A helyzetet az sem könnyíti meg, hogy éppen drágasága okán a vaníliababok a bűnözők népszerű célpontjaivá váltak. Zsákmányuk az ellátási rendszerbe visszakerülve sok esetben összekeveredik a legálisan értékesített babokkal, így a vevők számára szinte lehetetlen eldönteni, hogy milyen forrásból származik a vanília, amit meg akarnak venni. Egyes gazdák ezért éretlenül szedik le a vaníliát, ez viszont alacsonyabb minőséget eredményez.

Ha mindez nem lenne elég, komoly problémát jelent a szélsőséges időjárás is. Az éghajlatváltozás következtében Madagaszkárt egyre gyakrabban, egyre intenzívebb ciklonok sújtják, melyek akár hosszú évekre is visszavethetik a termelést. Vannak gazdák, akik már nem is hajlandók vállalni a kockázatot, ami megint csak a kínálat csökkenéséhez és az árak emelkedéséhez vezet.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?