„Ami felmegy, annak le is kell jönnie” – tartja a mondás, ami a Howstuffworks szerint jó kiindulópontot jelent annak megértéséhez, hogy mi történik egy golyóval, amit függőleges irányban lőnek ki. A kérdés már csak az, hogy milyen magasra emelkedik, hol csapódik be, illetve veszélyt jelent-e azokra, akik éppen arra járnak. Az élet nagy kérdéseit taglaló sorozatunkban most ezt a témát is kivesézzük.
Eltalálhat valakit a lövedék?
A levegőbe lőtt lövedék addig emelkedik, amíg eléri röppályájának tetetőpontját (melynek magassága a lövés szögétől és a fegyver erejétől is függ), majd megfordul és visszazuhan a földre. Bár a légellenállás valamelyest visszafogja a sebességét, aerodinamikus kialakítása miatt még így is elég gyors ahhoz, hogy becsapódása végzetes következményekkel járjon.
Ha azt hiszed, hogy ilyen balesetek soha nem fordulnak elő, akkor nagyot tévedsz. Egy texasi törvényhozó, Armando Martinez például 2017 szilveszterén lépett ki házából, amikor úgy érezte, mintha kalapáccsal sújtottak volna le rá. Az már csak a kórházba érve derült ki, hogy egy visszazuhanó .223-as kaliberű lövedék találta fejen. Mivel egy szilánk behatolt a koponyájába és beágyazódott agyának felső részébe, meg kellett műteni, de végül sikerült felépülnie. A híradások alapján a férfi az ünnepi lövöldözés néven ismert szokásnak esett áldozatul, vagyis azért sérült meg, mert valaki a szilveszter örömére a levegőbe tüzelt.
Arról, hogy mennyi hasonló baleset történik, nincsenek pontos adatok, de a média többről is tudósított az évek során. A Trace beszámolója felidézi, hogy csak 2011-ben és 2012-ben két amerikai gyerek halt meg a július 4-ei ünnepség során. Puerto Ricóban szintén szeretnek zajosan ünnepelni: 2003 szilveszterén, majd az azt követő újévkor összesen 19 sérülés és egy haláleset történt a hagyománynak köszönhetően. A statisztikák szerint az áldozatok 36 százalékát a fején, 26 százalékát a lábán, 16 százalékát pedig a vállán találta el egy aláhulló lövedék.
Milyen magasra repül?
Ezt nem olyan könnyű megválaszolni, mivel a ballisztikát vizsgáló kutatókat praktikus okokból inkább a vízszintesen kilőtt golyók tulajdonságai foglalkoztatják. A kérdés ugyanakkor Julian Hatchert, az amerikai hadsereg vezérőrnagyát sem hagyta nyugodni, ezért a kíváncsiságtól vezérelve Floridában kezdett kísérletezni.
Az egyenruhás a puskáktól kezdve a géppuskákig különféle fegyverekkel lőtt a levegőbe, majd megpróbálta megmérni, hogy a lövedékek mennyi idő alatt térnek vissza a földre, illetve hova csapódnak be. Ő úgy kalkulált, hogy egy puskából kilőtt .30-as kaliberű lövedék 18 másodperc alatt 2743,2 méteres magasságig emelkedik, majd újabb 31 másodperc alatt ér földet, miközben közel állandó, 91,4 méter/másodperces sebességet ér el.
James Walker ballisztikai kutató szerint csakúgy mint a vízszintesen kilőtt lövedék esetében, az elérhető magasságot függőlegesen is a fegyver, valamint a golyó típusa határozza meg. Egy rövidebb csövű kézifegyver például nem fogja tudni akkora magasságba juttatni a golyót, mint egy puska.
A szakember hozzátette: a vízszintesen kilőtt lövedékek a légellenállás miatt gyorsan lassulnak, és 500 méter megtétele után már csak eredeti sebességük felével haladnak. Ha viszont valaki felfelé lő, a lassulás fokozottan érvényesül, hiszen a képletbe a gravitáció is beleszól.
A Close Focus Research mérései jól mutatják, hogy mekkora különbségek lehetnek. Miközben egy .25-ös kaliberű kézifegyverből kilőtt lövedék 697 méterig emelkedhet, addig egy .30-06 puska esetében 3080 méter a maximum.
Hova csapódik be?
Bármilyen magasra is jut egy golyó, a végeredmény mindig ugyanaz. Addig lassul, amíg a sebessége el nem éri a nullát, majd visszazuhan a földre. És ami a legfontosabb: valószínűtlen, hogy a lövedék ugyanoda fog becsapódni, ahonnan kilőtték, mivel nemcsak a szög, hanem az aktuális széljárás is befolyásolja az útját. Ebből adódóan szinte lehetetlen előre megjósolni, hogy hol fog földet érni. Csak az a biztos, hogy sűrűn lakott, városi környezetben nagyobb eséllyel okoz sérülést.
