A szakemberek a vizsgálat során arra keresték a választ, hogy a készülékek – köztük olyan vezető márkák modelljei, mint az AEG, a Bosch, a Whirlpool vagy az IKEA – milyen hatékonyak a pára-, a szag- és zsírelszívásában, illetve azt is ellenőrizték, hogy mennyire zajosan működnek, és hogy beépítésük mekkora macerával jár.
Milyen típusok vannak?
Páraelszívóból két fő típus kapható a boltokban: belső keringetéses és külső elvezetéses. Míg az előbbi a konyhában lévő levegőt keringeti és szűri meg, addig az utóbbi egyszerűen elvezeti a használt levegőt a kéménybe, vagy a falon kívül a szabadba.
A legtöbb készülék mindkét funkcióban használható.
Fontos tudnivaló, hogy bár a külső elvezetés hatékonyabb és csendesebb is, cserébe nagyobb beruházást igényel, hiszen a beépítése költségekkel jár (például bekötés a kéménybe, faláttörés, esetleges pluszcsövek). Ha ráadásul gáz-, olaj- vagy széntüzelésű tűzhelyhez szeretnéd használni, számolj vele, hogy kéményseprői szakvéleményt kell kérned, mert könnyen előfordulhat, hogy a készülék több levegőt szív el a helyiségből, mint amennyi frisslevegő-utánpótlás érkezik, így az égés során visszamaradó mérgező gázok életveszélyes helyzetet teremthetnek.
Melyik a kevésbé macerás?
A keringetéses rendszerű páraelszívó legnagyobb előnye, hogy bármelyik konyhába beépíthető, anélkül hogy átépítésre lenne szükség. A másik változattal ellentétben itt a zsírszűrő mellett aktív szenes szagszűrő is dolgozik, és mivel a készülék ugyanazt a levegőt keringeti a konyhában, sok múlhat ennek hatékonyságán.
A teszt eredményéből sajnos éppen az derül ki, hogy a keringetéses üzemmódban számos termék csak nagyon gyenge szagelszívó hatásra képes. Miután a pára nagy része visszamarad a helyiségben (ami kedvez a penész kialakulásának), az egyesület szerint a keringetéses modell elsősorban olyanoknak ajánlott, akiknek a konyhájában megoldható a szellőztetés. A rendszer további hátránya, hogy hangosabban üzemel, a szagszűrő cseréje pedig rendszeres költséget jelent.
Mennyire hatékonyak?
Ennek eldöntéséhez a szakemberek laboratóriumi körülmények között mérték le, hogy a készülékek egy óra leforgása alatt hány százalékkal csökkentik a teszthelyiség levegőjében terjengő szagot. Habár a teljes szagtalanítás mindössze 5 terméknek sikerült a keringetéses üzemmódban, 4 másik is viszonylag hatékonynak bizonyult: az ő esetükben a próba után mindössze a szag 20 százaléka maradt a levegőben.
A szagelvezetésben a listavezetők a Bosch, a Miele és Siemens készülékek voltak, melyeknek ára 200 ezertől 750 ezerig terjed. A kategória nyertesei ugyanakkor több százezer forintos áruknak dacára nem mindig jeleskedtek a zsír és pára elszívásában.
A tesztelt termékek nagy része azonban még a szagelszívással is nehezen birkózott meg.
Az egyesület több olyan készüléket is talált, ami mit sem ér, ha odakozmál az étel, mivel a szag egy óra elteltével is szinte ugyanúgy érezhető marad.
Ha sokat főzöl, és nem megoldott a szellőztetés, a nagy páratartalom következtében könnyen bepenészedhet a konyha. A fogyasztóvédők ezért azt is megvizsgálták, hogy a készülékek mennyi idő alatt csökkentik le a teszthelyiség páratartalmát 90 százalékról 60 százalékra. Ezen a téren már kedvezőbb kép rajzolódott ki: külső elvezetéses üzemmódban szinte az összes tesztelt termék teljesítette a próbát, méghozzá alig 3 perc alatt.
A legolcsóbb, vagyis a 15-80 ezer forint körüli páraelszívók nem feltétlenül számítanak jó választásnak, mert a teszten jellemzően a lista végére kerültek, de az egyesület közleménye szerint az óvatosság a drágább kategóriában sem árthat, mivel 300 vagy 500 ezerért is kapható olyan termék, ami a fő szempontok alapján gyengébben muzsikál. A részletes eredményt (előfizetés ellenében) ide kattintva olvashatod el.
