A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság, a gazdálkodók és az önkormányzatok figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, ugyanakkor nagyon látványos méhecskehotel-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is hatékonyan és hiánypótló módon segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól.
Segíts te is!
Míg a házi méhek akár 30-40 ezres kolóniáinak termetes faodvakra – még inkább az ember által biztosított kaptárakra – van szüksége, a magányos fajok ujjnyinál nem vastagabb lyukak védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a szűk járatokba a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak elsősorban megbénított hernyókat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a felhalmozott táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar kirágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét.
Ilyen bölcsőkamrákat nagyon egyszerűen biztosíthatunk számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel, más néven darázsgarázzsal. Ezt legegyszerűbben 10 és 4 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott építkezési gerendamaradékból, tűzifakugliból készíthetjük el:
A méhecskehotelek azért is különösen jó lakossági beporzórovar-védelmi eszközök, mert elkészítésük óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében sokkal egyszerűbb (és természetvédelmi szempontból jóval hasznosabb, alapvető fontosságú), mint a nagy pontosságot és bonyolult famegmunkálási lépéseket igénylő mesterséges odúké.
Azt, hogy mi történik a lezárt lárvabölcsőkben, mindeddig nem láthattuk. Az MME által néhány éve kidolgozott látvány-méhecskehotelekkel azonban ez a helyzet alapvetően változott meg, mert immáron bárki amatőr rovarkutatóvá válhat, és nyomon követheti a lárvakamrák rejtett életét is:
Az új méhecskehoteleket érdemes február második felében, március elején kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje. A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. A méhecskehotelek márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. Eközben a magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról figyelhetjük meg otthon, a munkahelyen vagy az oviban, iskolában.
