Ha szeretnéd egy kicsit tudatosabb mederbe terelni a vásárlásaidat, elengedhetetlen, hogy legalább néhány alapvető tudnivalóval tisztában legyél az élelmiszercímke tartalmával kapcsolatban. A következőkben Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója veszi sorra a leglényegesebb információkat, amelyek alapján pontosabb képet kaphatsz arról, hogy tulajdonképpen mi is kerül a kosaradba.
1. Az élelmiszer neve
Fogyasztóként gyakran nem vagyunk tisztában azzal, hogy már az élelmiszerek – sok esetben hosszúra nyúló – elnevezése is fontos utalásokat tartalmaz a termékek összetételével és minőségével kapcsolatban. Az egyik alapvető szabály, hogy egy összetevőt csak akkor szabad feltüntetni a terméknévben, ha az valóban megtalálható az adott áruban. Csokisnak például kizárólag azt a terméket lehet hívni, ami az élelmiszerkönyvi előírásainak megfelelő, valódi csokoládét tartalmaz, nem csak valami hasonlót, mondjuk, kakaót.
A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek között vannak olyanok is, amelyeknél jogszabály írja elő, hogy egy elnevezés használatához milyen összetételnek és egyéb feltételeknek kell teljesülniük. Ez a magyarázata annak, hogy a szabályozás legutóbbi módosítása óta egyes termékeket, amiket korábban például „baromfivirsli” néven árultak, már csak „baromfirúd”-nak lehet nevezni.
2. Az összetevők listája
Az élelmiszereken kötelező feltüntetni az összetevők listáját, méghozzá tömegük szerinti csökkenő sorrendben, továbbá jól láthatóan – aláhúzással vagy kivastagítással – ki kell emelni a bennük lévő allergéneket is. Azt, hogy mi számít allergénnek, szintén jogszabály határozza meg.
3. A tápanyagtáblázat
A címkén feltüntetett jelölésnek minden olyan tájékoztatást tartalmaznia kell, amely lehetővé teszi a termékek összehasonlítását, illetve a tudatos választást. Jó példa erre a tápanyagtáblázat: itt a termék 100 grammos vagy milliliteres mennyiségére számolva is kötelező megadni az adatokat. Ennek köszönhetően a boltban könnyedén össze lehet hasonlítani a termékeket, többek között a cukor-, zsír- vagy sótartalom alapján, függetlenül attól, hogy melyik mekkora kiszerelésű.
Mi az, amit nem szabad megvenni?
A szakember szerint ide sorolhatók mindazok a termékek, amelyeken nem szerepel a magyarországi gyártó vagy forgalmazó neve és elérhetősége, vagy a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idő, illetve nincs magyar nyelvű tájékoztatójuk, illetve sérült, szennyezett a csomagolásuk.
Az élelmiszer bizalmi termék, előállítása (és forgalmazása) nagy szakértelmet, higiéniát és körültekintést igényel,
ezért törekedjünk arra, hogy csak megbízható, leinformálható helyen és kereskedőtől vásároljunk – tanácsolja Szöllősi Réka.
