Sokan játszi könnyedséggel tanulnak új nyelveket, míg másoknak fáradságos munkába kerül, mire képesek megszólalni egy idegen nyelven. A nyelviskolák és a tankönyvek általában ugyanazokat a klasszikus módszereket alkalmazzák, léteznek azonban kevésbé ortodox, mégis bizonyítottan bevált nyelvtanulási segítségek. Ezekből gyűjtött össze egy csokorra valót a Research Digest írása.
1. A passzív beszédhallgatás is segít
Egy új nyelv tanulásakor akadályt jelenthet a sok idegen beszédhang, melyeket gyakran meg sem tudunk különböztetni egymástól. A kisgyerekeknek nincsenek hasonló gondjaik: ők könnyen elsajátítják anyanyelvük hangjait pusztán azáltal, hogy a környezetükben elhangzó beszélgetést hallgatják. Ebben az életkorban ugyanis az agy még sokkal jobban képes az egyes fonémák megkülönböztetésére. Egy idén publikált finn kutatás azonban úgy találta, hogy a passzív beszédhallgatás módszere felnőttek esetében is működhet.
A kutatás alanyainak négy napon keresztül napi két órában mandarin nyelvű beszédet kellett hallgatniuk a háttérben, miközben mindennapi tevékenységeiket végezték. Agyhullámaik EEG-vizsgálatából kiderült, hogy minél több mandarin beszédet hallgattak, elméjük annál ügyesebben tudta megkülönböztetni egymástól az idegen nyelv beszédhangjait. Ez még akkor is megfigyelhető volt, amikor arra kérték őket, hogy hagyják figyelmen kívül az elhangzó szöveget, inkább egy vetített (szöveg nélküli) filmre koncentráljanak. A passzív beszédhallgatás tehát segíthet, ha egy új nyelv hangjaival küszködsz. Egy 2013-as kanadai kutatás azt is bizonyította, hogy minél idősebb valaki, annál könnyebben dolgozza fel a háttérből érkező ingereket.
2. Ne erőltesd a nyelvtant
A gyerekek nem csupán a beszédet sajátítják el könnyebben, de a nyelvtant is ügyesebben képesek megtanulni, mint a felnőttek. A kutatások szerint hétéves kortól kezdve viszont folyamatosan tompulnak a nyelvtantanulási képességek, felnőttkorban pedig a legtöbben már sokkal gyengébb eredményeket mutatnak ezen a téren, mint gyerekként. Ennek oka a felnőttek fejlettebb kognitív képességeiben rejlik, amelyek révén azonnal analizálni kezdik egy adott nyelv szerkezetét, és elvesznek a részletekben – a kötőszókban, a ragozásban stb. – ahelyett, hogy az elhangzó beszéd megértésére koncentrálnának, és annak alapján, ösztönösen tanulnák meg az adott nyelv helyes használatát.
Mindezt egy 2014-es amerikai kutatás is igazolta, amelyben a résztvevőknek a tudósok által konstruált mesterséges nyelvet kellett megtanulniuk. Mint kiderült, azok az alanyok, akik ösztönösen sajátították el a nyelvet – például más feladatokat végeztek, miközben a háttérben szólt a beszéd –, sokkal jobb eredményeket értek el, mint azok, akik a nyelv szerkezetét és nyelvtani szabályait igyekeztek kibogarászni. A tanulság tehát, hogy ne gyötörd magad feleslegesen a nyelvtannal, ha az nem megy, inkább koncentrálj azokra a dolgokra, amiket az erősségednek érzel, és ezek mentén haladj tovább a tanulásban.
3. Találd meg a megfelelő napszakot
A legtöbb nyelviskolában késő délután vagy estefelé tartják az órákat, a kutatások azonban úgy találták, ez nem éppen a legmegfelelőbb időszak a tanulásra, különösen a tizenévesek és az idősebbek esetében. Ezek a kutatások azt bizonyították, hogy az agy sokkal jobban működik délelőtt, mint a délutáni órákban. Ilyenkor már gyakrabban kalandozik el a figyelmünk, álmodozunk ahelyett, hogy a feladatra koncentrálnánk. Fiatal felnőttek esetében nem igazán találtak különbséget, a kamaszoknál és középkorúnál idősebb személyeknél azonban lényegesen sikeresebbnek bizonyult a reggeli-délelőtti tanulás. Egy 2016-os kutatás úgy találta, mégis eredményes lehet az esti órákban történő tanulás, de csak akkor, ha kiadós alvás követi.
4. Tarts szünetet
Első hallásra talán furának tűnik, de a szakemberek azt tanácsolják, hogy egy adott anyag megtanulását követően érdemes egy ideig nem foglalkozni a kérdéses résszel, és később visszatérni hozzá. Egy 2007-es tanulmány szerzői az ún. tízszázalékos szabály követését javasolják. Ez azt jelenti, hogy miután megtanultál egy anyagot, gondold át, mikor lesz szükség rá, majd az adott időintervallumot oszd el tízzel. Ha mondjuk, harminc napod van hátra a vizsgáig, érdemes két-három napos szüneteket beiktatni, majd ezeket követően újra meg újra elővenni az adott részt. Természetesen nem rideg szabályról van szó, érdemes a saját igényeidhez igazítani a stratégiát.
Egy 2012-es kutatás azt bizonyította, hogy a hosszabb szünetek is eredményre vezetnek. A Georgetowni Egyetem munkatársai egy mesterséges nyelvet taníttattak meg kutatásuk alanyaival, akiket közvetlenül a tanulás után, majd 3-6 hetes szünetet követően is levizsgáztattak. Mint kiderült, a második vizsga eredményei semmivel sem voltak rosszabbak az elsőnél. Ennek oka a tudósok szerint, hogy az eltelt idő alatt a megszerzett tudás a deklaratív emlékezetből a procedurális emlékezetbe vándorolt. Utóbbi a tudatos emlékek helyett az elsajátított készségeket, például a biciklizést vagy egy hangszeren való játék képességét foglalja magában.
5. Igyál egy pohárral
Bár az alkohol nem éppen memóriafejlesztő hatásairól ismert, egy 2017-es tanulmány szerzői mégis úgy találták, hogy segíthet a nyelvtanulásban. Ennek oka nem másban keresendő, mint az italozás gátlásokat csökkentő hatásában. Sokan szoronganak, ha idegen nyelven kell nyilvánosan megszólalniuk, néhány pohár alkohol azonban oldhatja a feszültséget, és könnyebben rávehet, hogy szóba elegyedj az adott nyelven.
A kísérlet során hollandul tanuló német önkénteseknek kellett szóban vitázniuk egy adott témáról (konkrétan az állatkísérletek etikusságáról) hollandul. A csoport egyik fele józanul, a többiek 0,4 százalékos véralkoholszinttel vágtak neki a feladatnak – ez nagyjából egy korsó sör elfogyasztásának felel meg felnőtt embernél. És láss csodát: azok, akik alkoholt fogyasztottak, sikeresebben teljesítették a tesztet. A tudósok mindazonáltal igyekeztek leszögezni, hogy az alanyok csupán kis mennyiségű italt fogyasztottak a kísérlet kedvéért – kiadósabb italozás esetén a kognitív képességek inkább csökkennek.
