Ha könyvet olvasol, határidőnaplót vezetsz, szórólapon szeretnéd hirdetni vállalkozásodat, vagy akár csak néhány kósza jegyzetet firkálsz egy üres lapra – megszámlálhatatlan dologra használunk különféle papírtípusokat mindennapjaink során, aminek a digitális forradalom sem tudott gátat szabni. De mégis, mi tulajdonképpen a papír, és hogyan készül? Az Explain that Stuff cikke elmagyarázza.
Hántolás, préselés és szárítás – így lesz a fából papír
Az ókori egyiptomiak körülbelül ötezer éve kezdték a Nílus vidékén található papiruszsásból készített tekercsekre írni a gondolataikat. Az ezzel induló korszak lehetséges végéről az utóbbi évtizedekben sokan beszéltek, a „papírmentes társadalom” eljövetelét vizionálták, erre egyelőre még nem került sor – hiába a számítógépek, okostelefonok és táblagépek elterjedése, a klasszikus papíralapú írás-olvasás köszöni, jól van.
A papír nem más, mint egy szárított növényi rostok összepréselésével kialakított sík felület. Leginkább a nemezhez tudnánk hasonlítani, melyet birkagyapjúból gyúrnak textillé. A legtöbb papírt fából készítik, mégpedig úgy, hogy a kivágott rönkökről lehántolják a kérget, majd felaprítják a megmaradt részt. Az apróra darabolt faforgácsról ezután vegyszerek segítségével leoldják a cellulóz rostokat, mely következtében egy sűrű pépes anyag jön létre. Ezt követően a pépből kirázzák a vizet, majd kiterítik azt egy dróthálóra, ahol a maradék rostok egymásba kapaszkodva egy széles lappá állnak össze. Miután megszárították az így kapott sík anyagot, kész is van a papír.
Akár otthon, kézzel is készíthetünk papírt, mint ahogyan az évezredeken át a megszokott gyakorlat volt. Ebben az esetben a növényi rostokat vízben főzik meg, hogy péppé alakuljanak, majd a pépet egy szűrőszita segítségével víztelenítik, illetve préselik össze, olyan alakúra és vastagságúra, amilyenre szeretnék. A szitáról leválasztást követően az így összedolgozott papír száradása következik.
A modern papírgyártás azonban ipari alapon, bonyolult gépi eljárások segítségével történik. A felaprított faanyag hatalmas gépsoron halad keresztül, mire elnyeri végleges formáját. A szitálás után óriási szalagot formálnak a papíranyagból, melyet hengerekre feltekerve préselnek össze. Ez a hosszú hengersor a kívánt vastagságra nyomja össze a péplemezt, mely eljárással a víz nagy része is kiszorul belőle. Ezt követően feszítőhengereken halad keresztül a papír, melyek végleg megszárítják azt. Végül feltekercselik az így elkészült papírszalagot. A különböző papírfajták minőségi jellemzőiket a gyártáskor hozzáadott vegyi anyagoknak köszönhetően nyerik el, például klórral fehérítik ki őket.
