A Zöldbolt előadásán jártunk a Barabás Villában, ahol Tóth-Zerényi Kata üzletvezető mesélt arról, hogy miként lehet kiváltani az esetleg problémás anyagokat tartalmazó bolti termékeket, és kaptunk egy receptet is, ami alapján helyben össze is kutyultunk egy ápoló arcpakolást. (Bónusz felmérés arról, hogyan vásárolunk kozmetikumokat.)
Bio? Natúr?
A biokozmetikumokkal szemben nagyon szigorúak az elvárások, és tanúsítványokkal kell bizonyítani, hogy ezeknek megfeleltek. Olyan organikus összetevőkből kell készülniük, melyek előállítása során nem használtak műtrágyát, mesterséges permetezőszert, és a génmanipuláció is kizárt. A biokozmetikumok előállítása során fontos még, hogy állatkísérleteket nem végeznek. És attól, hogy egy termékben 0,1 százalékban található valamilyen bio összetevő, sajnos kevés.
A natúrkozmetikumok olyan arc- és testápolási készítmények, melyek előállításához kizárólag természetes eredetű alapanyagokat (gyógynövény-, zöldség-, gyümölcskivonatok, növényi olajok, fűszernövények, illóolajok, növényi glicerin stb.) használnak, és káros szintetikus kémiai anyagoktól mentesek.
A kozmetikumokban több olyan összetevő is előfordul, ami veszélyes lehet, és igen, vannak, amiket egyelőre csak meggyanúsítottak, de még nem bizonyították be maradéktalanul, hogy bajt okoznak. Amikkel a legtöbb gond van, azok általában színezékek, illatanyagok és tartósítószerek köréből kerülnek ki. Vannak, amelyek azért problémásak, mert felhalmazódhatnak, vannak olyanok, amik nagyon hasonlítanak a hormonjainkra, és vannak, amelyek rákkeltőek lehetnek. Kész szerencse, hogy a kozmetikumoknál kötelező feltüntetni, hogy mit tartalmaznak. Ez pedig az összetevők listája, vagyis az INCI lista. Igaz, némi nyomozómunkára így is szükség lehet, mert az elnevezéseket szívesen változtatják, ha egy anyagnak rossz híre kel. És még egy nyílt titok: általában abból van egy termékben a legtöbb, ami a felsorolás elején szerepel.
Mivel lehet baj?
Biztos, ami biztos alapon például kiválthatod azokat a termékeket, amikben szulfáttartalmú habzóanyagok vannak (helló, sokszor meghurcolt SLS). A tusfürdőt vagy a sampont például cseréld le szilárd szappanra vagy samponra, már csak a csomagolás miatt is, utóbbiakkal ugyanis kevesebb szemét keletkezik. Ha mégis ragaszkodsz a folyékony tisztálkodószerekhez, akkor válassz olyat, amiben cukortenzidek vannak, vagy reszelj le 5 dkg szappant, és ezt melegítsd össze 3 dl vízzel. Persze az életmódváltás sok kísérletezéssel jár, hiszen nem minden hajtípusnál működik a szappan.
És témánál maradva, ahol a termék vízzel érintkezik, ott bizony kelleni fognak a tartósítószerek, de ezek közül is többet problémásnak tartanak, például a parabének vagy az ásványiolaj-származékok. Az emulgeálószerek között is vannak gyanús elemek. Ezeknek az a feladata, hogy elősegítsék egymásban nem oldódó folyadékok, például a víz és az olajok egymásban való eloszlatását. Ha az összetevőknél ehhez a részhez érsz, akkor a PEG-et, vagyis a polietilén-glikolt kell keresni, ez átjárhatóvá teszi a bőrt, ami azért hordoz némi veszélyt magában. Tipp: ha házilag akarsz kozmetikumot készíteni, akkor emulgeálószernek használj méhviaszt vagy lecitint, sűríteni pedig shea- vagy kakaóvajjal tudsz.
Nyilván hallottál már arról, hogy sokan tartanak a dezodorokban található alumíniumsóktól, de szerencsére erre is van megoldás. Ha már dezodorok, akkor az illatanyagoknál is érdemes figyelni, mert ezek sem feltétlenül természetes vegyületek, vannak, amik szoros kapcsolatot ápolnak a kőolajjal például. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a természetes "parfümök" is okozhatnak allergiás reakciót.
Egyébként nem minden esetben kell lecserélni a termékeket, vagy nem arra, ami olyan kézenfekvőnek tűnik. Például a szódabikarbóna nem mindenkinél működik fogkrém helyett, mert tönkreteheti a fogzománcot, érdemes ezért használat előtt konzultálni a fogorvossal. Másrészt ha valaki naturkozmetikumokra vált, annak egy ideig várnia kell, hogy bőre “megtisztuljon”, addig lehet, hogy rosszabb lesz a helyzet, hiszen a természetes anyagok nem tudják kifejteni a jótékony hatásukat.
Recept agyagos arcpakoláshoz
A házi arcpakolásba nagyon sok mindent beletehetünk attól függően, hogy mit szeretnénk elérni. Hámlasztáshoz citromlevet és almaecetet, bőrradírozáshoz cukrot, sót vagy őrölt kávét is használhatunk, ha pedig még táplálóbb kencét szeretnénk, akkor a joghurt lesz a megfelelő választás. Gyulladáscsökkentőnek mézet, ráncfeltöltéshez pedig csipkebogyóolajat adjunk hozzá a keverékhez. És persze ne feledjük, az egészséges és szép bőr titka nem csak a tégelyekben rejlik, nagyon sokat számít az is, hogy mit eszünk, mennyit mozgunk, és mennyire tudjuk kipihenni magunkat. De jöjjön most a beígért recept!
Hozzávalók:
2 csapott kanál agyag (rózsaszín az érzékeny bőrűeknek, zöld a zsíros és kevert bőrűeknek, fehér pedig normál bőrre)
1 kanál joghurt
1 kanál méz
1 kanál citromlé
4 csepp csipkebogyóolaj
Használat: Öt-hat perc után kell lemosni, és fontos, hogy amíg fent van az arcunkon, végig nedves maradjon a pakolás, különben kiszárítja a bőrünket.
Így vásárolunk mi
Ugyan hasznos és jó móka otthon készíteni a tisztálkodószereket és a kozmetikumokat, de azért a többség ezekért a termékeket még mindig máshonnan szerzi be. Ők mennyire tudatosak, és te vajon a többséghez tartozol? Ez most mind kiderül!
Hiába írja elő már öt éve az egységes tájékoztatást a kozmetikumokon az Európai Unió, országonként eltérő, hogy mit és mennyire tartunk fontosnak belőle, és mi alapján döntünk. Amiben minden nemzet egyforma, hogy füllent. Tudatosabbnak tartják magukat, mint amilyenek valójában – derül ki a Manna hat európai országára kiterjedő, 7900 fő részvételével készült friss kutatásából.
Első benyomás
A kozmetikumvásárlás legfontosabb szempontjai az összes válaszadó szerint a minőség (95%), a természetesség (90%) és a termék összetétele (89%). Ezt követte a javallat (88%), hogy környezetbarát-e a termék (84%) és az állatkísérletmentesség (81%).
Ha az a kérdés, hogy konkrétan milyen információkat néz meg a fogyasztó a vásárlás előtt, akkor merőben más az eredmény. Ekkor az összetétel (81%), a javallat (77%) és a minőség (74%) a legfontosabb tényezők. Ezek után következik rögtön az ár (70%), megelőzve a természetességet (67%) és az állatkísérlet-mentességet (55%). A környezetbarát szempont ebben az esetben - az ötödikről - a nyolcadik helyig csúszott (53%).
Ajánlott olvasmányok
Az Environmental Working Group (EWG) SkinDeep nevű adatbázisát, de a Krémmánia és a Tudatos Vásárlók oldalát is érdemes böngészni, valamint Nyeste Beatrix DIY - Természetes kozmetikumok című könyvét, és a Lukrécia kencéi blogot. Emellet ott van Nagy Réka Ökoanyu című könyve, amiben a természetes kozmetikumok témájával is foglalkozik, illetve Gabriela Nedomától a Natúrkozmetikumok. Mivel a szerző német, ott kapható alapanyagokból dolgozott, de azért így is rengeteg hasznos tanáccsal lehetünk gazdagabbak.
Mennyi az annyi?
A magyar (77%) és lengyel (74%) vásárlók a leginkább árérzékenyek, míg a német válaszadóknak csak 62%-a tartja az árat fontosnak. A cseh vásárlók 61%-ának lényeges mások tapasztalata, szemben a román vásárlók 43%-ával. A szlovák fogyasztókat érdekli a legjobban (37%), hogy a kozmetikum hazai termék-e, legkevésbé pedig a németeket (14%).
Minden országban más összetevőket kerülnek
A válaszadók 9%-a ismeri el, hogy nem nézi meg az összetevők listáját a kozmetikai termékeken. A legtöbben közülük (75%) leginkább azért, mert nem értik, hogy melyik összetevő micsoda. A válaszadók 91%-a állítja, hogy el szokta olvasni az összetevők listáját a kozmetikumokon. A leginkább került összetevők a legtöbb országban a fémek (higany, alumínium, ólom) és a kőolajszármazékok.
Azonban az, hogy pontosan milyen összetevőt és milyen mértékben kerülünk, országonként erősen eltérő. A kőolajszármazék a magyarok 84%-a szerint kerülendő, míg a románoknál ez az arány 46%. A lengyelek 61%-a kerüli az SLS-t, a németeknél pedig mindössze 21% nyilatkozott így.
Van még hova fejlődni
Míg a válaszadók 91%-a állította, hogy elolvassa az összetevőket a csomagoláson, addig néhány kérdéssel később már csak 21% nyilatkozott úgy, hogy ismeri is a kozmetikumokon feltüntetett összetevők hatását. Tehát a válaszadók 70%-a állítása szerint elolvassa az összetevők listáját, de nem pontosan érti, mi mit is jelent rajta. Ezt támasztja alá, hogy egy ellenőrző kérdésként szerepelt az összetevők listájában a dihidrogén-monoxid, vagyis a víz. A válaszadók 22%-a bejelölte ezt, mint olyan összetevőt, amit kerül.
Viszlát!
Még az olyan objektív adat, mint a lejárati idő megítélése is eltérő országonként. Romániában a válaszadók 55% állítja, hogy megnézi a kozmetikumai lejárati idejét vásárlás előtt. Magyarországon ugyanez 42%, Lengyelországban 41%, Szlovákiában 26%, Csehországban 21%, míg Németországban mindössze 10%. Alátámasztja ezeket az eredményeket az is, hogy mikor dobják ki a háztartásban található kozmetikumokat. Romániában 68% válaszolta, hogy akkor, amikor lejárt a használatra ajánlott idő. Magyarországon ugyanezt a vásárlók 58%-a, Lengyelországban 54, Szlovákiában 49, Csehországban 44, míg Németországban mindössze 27 százalékuk válaszolta. Ehelyett Németországban inkább akkor dobják ki a kozmetikai szereket, amikor tönkremennek (56%).
