Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a köznyelvben „home office”-nak nevezett távmunka Magyarországon nem túlzottan elterjedt. De kin és min múlik ez? A Fundamenta országos reprezentatív kutatásában azt vizsgálta, hogy a magyar munkavállalók miként viszonyulnak az otthoni munkavégzéshez, valamint milyen lakásfeltételeket tartanának fontosnak a távmunkához.
Többség
A magyar munkavállalóknak jelenleg 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról. Mellettük sokan vannak olyanok, akik szintén dolgoznak távmunkában, de nem ez a legjellemzőbb: ők gyakran (6%) vagy alkalmanként (19%) végzik így a munkájukat. Összességében a munkavállalók háromtizede szokott legalább alkalmanként távmunkában dolgozni, ami különösen az irodai munkát végzőknél és a diplomásoknál jellemző.
A munkavállalók 65 százaléka jelezte, hogy sem jelenleg, sem korábban nem dolgozott még otthonról. Miközben keveseknek van rá lehetősége, a többség egyértelműen a távmunka mellett áll: azok közül, akik jellemzően nem így dolgoznak, 55 százalék jelezte, hogy szeretne otthonról dolgozni.
Jó ez nekünk?
Az előnyök közül legtöbben azzal értettek egyet, hogy otthon dolgozva az ember időt spórol meg (66%), valamint az ilyen munkavégzés kevésbé stresszes (63%) és kiszámíthatóbb az időbeosztás (58%). Azok, akik otthonról dolgoznak, mindegyik előnyt nagyobb arányban érzékelik, különösen a távmunka hatékonyságát látják pozitívabban azoknál, akik nem így végzik a feladataikat. A többség azzal is egyetért, hogy otthon dolgozva az ember pénzt spórol meg (56%), ugyanakkor arra, hogy a home office jótékony hatással lenne a családi életre, már kevesebben mondanak igent (49%).
Te dolgoznál otthonról?
Ideális körülmények
A jelenlegi lakásfeltételeit a többség nem látja ideálisnak távmunkához: 37 százalék szerint a lakása nem, vagy inkább nem alkalmas munkavégzésre. Inkább alkalmasnak vagy teljesen alkalmasnak a megkérdezettek 31 százaléka látja otthonát. (Mondjuk van köztes megoldás is.) Bár a többség szerint (58%) az otthoni munkavégzéshez külön dolgozószoba lenne szükséges, azok, akik dolgoznak otthonról, nagyobb arányban érik be egy dolgozósarokkal, mint azok, akik valójában nem is végeznek otthonról munkát (39% vs. 26%). Leginkább azok elégednek meg egy dolgozósarokkal is, akik kevés telefonálással járó munkát végeznek (38%).
