A Zöldbolt előadásán jártunk, ahol Tóth-Zerényi Kata üzletvezető mesélt arról, hogy mik a hulladékmentes élet legfontosabb lépései és kellékekei.
Lineáris vs. cirkuláris
Jelenleg a lineáris gazdasági modell érvényesül, vagyis legyártjuk a termékeket, használjuk azokat egy ideig, majd mehetnek a szemétbe. Sokkal szebb lenne persze ez a világ, ha inkább körforgásos gazdaság venné át a helyét, vagyis ha sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnénk az erőforrások visszanyerésére és újrafelhasználására. San Francisco már elég jó úton jár, és persze rengeteg példát lehetne felhozni. De mit tehetünk mi, egyéni szinten? Hát, mondjuk megpróbálhatnánk kevesebb hulladékot termelni.
Mi, magyarok
Itthon egy ember egy nap alatt 1 kg szemetet termel. Ennek egyharmada komposztálható, egyharmada tényleg hulladék, egyharmada szelektíven gyűjthető. Sajnos a szelektíven gyűjtött hulladéknak Magyarországon egyelőre csak a 17 százalékát tudják újrahasznosítani. De jöjjön még pár adat: a kommunális hulladék 11 százalékát elégetik és 61 százalék lerakóra kerül. Apropó lerakó, jó dolog a lebomló zacskó, csak egy baj van, itt nem biztos, hogy adottak a feltételek ahhoz, hogy tényleg lebomoljon, tudtuk meg. (Rajongóknak ajánljuk a Qubit közvetítését a nyolc hét alatt lebomló csodaszatyorról.)
Maradjunk a realitás talaján!
Nemrég járta be a sajtót annak a lánynak a története, aki 5 év alatt egyetlen befőttesüvegnyi szemetet halmozott fel. Sokan vannak, akikre motiválóan hatott Lauren Singer sztorija, de biztos van olyan is, aki emiatt egy kicsit megrettent a váltástól. Mielőtt belevágnál a hulladékmentes életbe, fontos tudatosítani magadban, hogy ugyan iszonyatosan kritikusnak kell lennie annak, aki környezetbarát módon szeretne élni, magaddal azért legyél kíméletes. Hiszen ha túl sok áldozatot kell hozni, akkor nagyobb az esély, hogy feladod a küzdelmet. Szóval ne hasonlítsd magad másokhoz, a te egyéni szinteden találd meg azokat a lehetőségeket, amikkel jobb hellyé teheted ezt a bolygót.
RRRRR(R)
Hallottál már az 5 (vagy 6) R módszeréről. Nos, ez a követező pontokból áll:
1. Visszautasítás, azaz refuse: Ennek a lényege, hogy minél kevesebb terméket vigyünk haza, bármennyire szeretnék a kereskedők, hogy minél több dolgot pakoljunk bele a kosarunkba.
2. Csökkentés, azaz reduce: Ez a lépés is arról szól, hogy legyünk tudatosak, ha vásárolunk, figyeljünk oda arra, hogy mit tartalmaznak a kiszemelt termékek, hogyan vannak becsomagolva, és így tovább. De ide tartozik például a lomtalanítás is, és az is, ha bedobjuk a közösbe megunt holmijainkat.
3. Újrahasználat, azaz reuse: Nem összetévesztendő az újrahasznosítással. Újrahasználatról akkor beszélünk, amikor saját, eredeti funkcióját látja el az adott tárgy, újrahasznosításról pedig akkor, amikor valamilyen új szerepet találunk neki. Ezt a pontot akkor teljesítjük, ha hosszú távon használható tárgyakkal vesszük körbe magunkat.
4. Javítás, azaz repair: Ismered a tervezett elavulás elméletét? Nem? A lényeg: az 1920-as évektől kezdődően a gazdasági növekedés fenntartása érdekében különféle cégek a korábbi minél tartósabb termékek helyett kevésbé tartós, hamarabb elromló, ezért hamarabb lecserélendő termékeket kezdtek tervezni, gyártani, árulni. Azért fel lehet venni a harcot ezzel a trenddel szemben, tehát amit csak tudsz, javíts, vagy javíttass meg.
5. Újrahasznosítás, azaz recycle: Ezt ugye nem kell bővebben kifejteni.
6. Komposztálás, azaz rot: A szerves szemetet is lehet hasznosítani, mégpedig komposztálással.
Lépésenként..
De hogy néz ki mindez a hétköznapokban? Hát, először nem árt egy kis hulladékmonitoring, vagyis megnézzük, hogy miből áll a szemetünk, milyen fajtájából keletkezik a legtöbb, és mi az, aminek a mennyiségét tényleg csökkenteni tudnánk. Másrészt nem árt jobban odafigyelni - ahogyan azt már az 5R módszernél is említettük - a vásárlásnál. Mielőtt megveszünk egy terméket, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mennyire van rá szükségünk, mennyi ideig vagy milyen gyakran használnánk, van-e otthon belőle másik és így tovább.
Ha már vásárlás. Igen, mostanában egyre több országban tiltják be a műanyagzacskókat. Mi még nem tartunk itt, de biztató a helyzet. Oké, a vászonszatyor is kapott mostanában kritikát, nem szabad ebből sem komolyabb készletet felhalmozni, mivel előállítása a gyapot termesztési körülményei miatt környezetszennyezőbb a műanyagnál. Életciklus-elemzések szerint több mint 170 alkalommal szükséges használnunk egy vászontáskát ahhoz, hogy annak környezetre gyakorolt hatása kiegyenlítődjön a műanyag zacskóéval.
Apropó nejlonszatyor, ahol csak lehet, a kimérős magokat, zöldségeket, gyümölcsöket is vászontasakba rakjuk. Ezeket több helyen is lehet kapni, de akkor járunk el a leginkább környezetbarát módon, ha magunk készítjük el a kis zacskókat otthon fellelhető felesleges anyagokból. Érdemes ezekre ráírni, hogy mennyit nyomnak, így a mérlegelésnél ezt könnyű figyelembe venni.
A PET-palackok helyett vegyünk hordozható kulacsot, ha pedig mindig útközben iszunk kávét, akkor hordozható poharat. Jó esetben kedvenc baristánk sem húzza össze a szemöldökét, ha ebbe kérjük reggel az éltető nedűt. Az uzsonnát pedig csomagolhatjuk méhviaszos kendőbe, amit egyébként otthon is el lehet készíteni, ha valakinek van hozzá kézügyessége (és esetleg varrógépe is), és léteznek újraszalvéták is. Értelemszerűen a műanyag evőeszközök sem játszanak, szerencsére fémből és fából is kapni hordozható szettet. Otthoni tároláshoz pedig jól jönnek a csatos üvegek, illetve a különböző fém- ,fa- és ha nagyon nincs más, műanyagdobozok.
Ami a tisztálkodást (és a takarítást) illeti, a luffaszivacsnak nagy hasznát fogjuk venni. Képzeld el, ha akarod, akár a saját erkélyeden is termesztheted a luffatököt. A fogkeféket is érdemes lecserélni, van olyan, ami műanyag sörtéjű, de cserélhető a feje, de persze olyan is, ami teljesen természetes anyagokból készült. Ha már a fürdőszoba környékén járunk. A nők esetében érdemes az intim higiéniai termékeket, azaz a betétet és a tampont lecserélni, erre is egyre több lehetőség van: az intimtölcsértől kezdve a mosható betéten át a menzibugyiig sok mindent kipróbálhatsz.
Olvasmányok: Ha szeretnél jobban elmélyedni a témában, akkor ajánljuk Bea Johnsontól a Zero Waste otthont, Tom Szakytól a Hulladék-Tudatosant, Serge Latouche-tól A nemnövekedés diszkrét báját, valamint a Jólét gazdasági növekedés nélkül - A nemnövekedés felé című könyvet. Instagramon bekövetheted Andrea Sanderst és elolvashatod tavalyi interjúnkat Kump Edina környezetkutatóval és környezeti nevelés-tanácsadóval, aki 2014-ben kezdett bele a hulladékmentes életmódba.
