Család a tenger előtt, család a templom előtt, család a vár előtt, család a hegy előtt, család a bármilyen látványosság előtt. Ezek az átlagos nyaralós fotók ismérvei, amiket persze nagyon jó visszanézni azoknak, akik ott voltak, de az ismerősök egy idő után nem biztos, hogy értékelni fogják ezeket a képeket. Aggodalomra semmi ok, ahogyan elmondtuk, hogyan lehet feldobni a profilképeket és portrékat, úgy sorozatunk aktuális részében azt is kifejtjük, hogyan lehet tökéletesíteni a nyaralós képeket.
A nyaraláson készült képek egyik legnagyobb célkitűzése, hogy megörökítsd azt, hogy mennyire jól érezted magad a helyen. Ezt hagyományos módon széles mosolyokkal, boldog ölelkezésekkel és pálmafás pózolásokkal szokták elérni, pedig a műfajban sokkal több lehetőség van. Ezt mutatta meg nekünk Wetzlarban a Leica központban Alex Lambrechts divatfotós, aki szerint attól még, hogy a fénykép egy darab állókép, attól még nyugodtan el lehet mesélni vele egy egész történetet, csak tudni kell, hogyan vezesd a néző szemét, ráadásul a jó hír az, hogy ehhez még csak profi fényképezőgépre sincs szükséged, csak a telefonodra, és arra, hogy kicsit változtass az eddig berögzült témakereséseden.
Irány a föld!
Azt már a portrékészítésnél is elmondtuk, hogy az ember az egész életét úgy éli, hogy mindent szemmagasságban van, ezért sokkal izgalmasabbak lesznek a képeid, ha változtatsz ezen a nézőponton, és mondjuk leguggolsz vagy akár le is fekszel a földre. Ez igaz nyaralás közben is, a szemmagasságból készült családi fotók helyett próbáljátok ki milyen is az, amikor a templom egész tornya kimagaslik mögöttetek, vagy az égbolt a háttér.
Elmosódott kép? Semmi gond!
Hajlamosak vagyunk törekedni a tökéletességre, pedig sokszor egy tökéletlen kép adja át legjobban a nyaralás hangulatát. Nem kell profi élességbeállítás ahhoz, hogy jó kép szülessen abból, ahogyan beleugrik valamelyik családtag a vízbe. Nem kell azonnal dönteni, hogy melyik fotót hagyod meg a telefonodon és melyiket törlöd ki. Az sem baj, ha csak a nyaralás után mész végig rajtuk, hiszen akkor majd látni fogod azt is, hogy melyik az a kép, ami a legjobban visszaadja neked is például az aznapi strandolás hangulatát.
Felejtsd el a beállított képeket!
A spontaneitás sokkal szórakoztatóbb mint az előre beállított képek. Akkor jön át az igazi hangulat, amikor nem is tudja az alanyod, hogy fotót készítesz róla. Lambrechts ebben a kérdésben is azt vallja, hogy felejtsük el a szokásos beállításokat, a kamerába mosolygó embereket, és keressük azokat a pillanatokat, amik önfeledtek, és gyorsan meg tudjuk őket örökíteni. Itt sem kell a tökéletességre törekedni, nem baj ha ferde a kép, vagy ha lemarad az illető fél lába, de pontosan ezekkel a képekkel lehet történetet elmesélni. Például a legtöbben a piknikezést úgy örökítik meg, hogy vagy lefotózzák a kaját, vagy szépen pózba vágják magukat, és a kamerába mosolyognak. Miközben ez a fotó elmeséli, hogy piknikeztek, rengeteg kaja volt, degeszre ették magukat, amitől ki is dőltek, de jól esett egy kicsit aludni a friss levegőn.
Strandolós képek
Minden nyaraláson sarkalatos pont a strandolós képek készítése. Csak nagyon kevesen szeretik, ha fürdőruhában fotózzák őket, a kilakkozott lábköröm a medence szélén pedig már három évvel ezelőtt is unalmas volt, de mégis, hogyan mutathatod meg azt, hogy voltál a vízparton és nagyon élvezted? Lambrechts tanácsai szerint ezen nem kell aggódnod, mert több lehetőséged is van. Például ha a vízzel játszol. Itt se arra gondolj, hogy bezavarod a vízbe a másik felet nyakig, hogy úgy mosolyogjon, hanem például lefotózod akkor, amikor siklik a vízben, játszhatsz az árnyékokkal és az ellenfénnyel úgy, hogy tulajdonképpen észre sem venni azt, hogy fürdőruhában van. Ilyen esetekben érdemes egyébként változtatni a telefon kamerájának a beállításain, mert alapesetben ezeket kijavítja, de ha például egy kicsit alulexponálod a képeket, akkor máris sokkal művészibb hatást válthatsz ki.
Ne félj a fekete-fehér képektől!
Mikor az ember nyaralni megy, főleg ha a tenger közelébe, nem tud betelni a színekkel, pedig néha a fekete-fehér képek is működnek. Persze nem azt mondjuk, hogy egy képet se készíts a tenger színéről vagy a virágokról, de néha próbáld ki, milyen különleges hangulata van egy-egy képnek fekete-fehérben is, még a tengerparton készülteknek is.
Irányítsd a szemet!
Ez az egyik legnehezebb feladat, és elég nehéz már rögtön elsőre megtalálni spontán módon, de mindenképpen érdemes vele próbálkozni. A képen belüli történetvezetés lényege, hogy egy kéztartás, egy tekintet, egy oldalra fordított fej vezeti el a szemet a kép témájára, vagy éppen átadja a hangulatot. Próbálkozhatsz első körben az előre beállított a képpel is, például ha egy madarat vagy egy szép virágot fotóznál, akkor ahelyett, hogy odamész és lefotózod, komponáld meg a képet. Legyen az egyik családtagod a kép szélén, aki oldalra fordított fejjel rápillant a másik családtagra, aki éppen azt a virágot vagy madarat nézi, amire irányítani szeretnéd a figyelmet. Ebben már sajnos megvan az esély, hogy kifejezetten béna beállított képek születnek, de ne add fel a próbálkozást, mert ha összejön, akkor viszont nagyon jó lesz az eredmény. Érdemes a mélység-élességgel is játszani, főleg ha olyan telefonod van ahol be tudod azt is állítani, hogy a kép melyik része legyen elmosódott, és melyik éles. Itt van példaképpen ez a fotó, ahol az egyik lány könyöke vezet a másik lányhoz, és az ő pillanatása visz el a fotó főszereplőjéhez.
És persze most sem hagyhatjuk ki, hogy ezekből a tanácsokból mi mindent sikerült megfogadnom. Nem állítom, hogy egyszerű, nem állítom azt sem, hogy néha automatikusan nem a megszokott sémákat használom, de most már sokkal többször látom, hogy mennyivel jobbak lesznek a képek, ha egy kicsit végiggondolom, ahelyett, hogy megszokásból fényképeznék.
