Egy átlagos dolgozó munkanapja többnyire a következő, nagyon is kiszámítható sémát követi: a produktivitás dicső, de mulandó időszaka, egy gyors zabálás az ebédszünetben, küzdelem az öntudatlanságba hajló kajakómával, egy-két órás regeneráció, majd a színtiszta szenvedéssé silányuló utolsó óra, amikor az ember már csak azért harcol, hogy ne klikkeljen rá a macskákkal curlingező olimpikonok videójára, amit egy látványosan unatkozó kolléga küldött át, hogy a távolból figyelje a reakciókat. Bármennyire is kilátástalannak tűnik azonban a helyzet, tudnod kell, hogy van remény! Ha követed a Lifehacker tippjeit, akár még valami hasznos dolgot is végigvihetsz a nap végén.
Tarts szünetet!
A megszakítások nélküli egész napos robotolás nem igazán válik a javadra. Főleg, ha olyan munkád van, ami fokozott koncentrációt vagy kreativitást igényel. Daniel Pink író és karrierelemző elmondta, a tudományos eredmények alapján a szünetek sokkal fontosabbak a hanyatló produktivitás és hangulat visszaállítása szempontjából, mint ahogy eddig gondoltuk. Szerinte az ideális pihenőidő nem magányos, hanem társas, inkább mászkálós, mint helyhez kötött, beltéri helyett kültéri, és nem csak részben, hanem teljes egészében elszakít a munkától. Ha tehát szeretnéd kimaxolni a szüneted, fogd be az egyik kollégád egy rövid sétára, vagy fuss össze egy barátoddal egy kávéra. Hogy miről beszéltek, az másodlagos, csak ne legyen köze a melóhoz. Ja, és bármennyire is rá vagy függve, legalább erre a rövid időre próbáld meg nélkülözni a mobilod.
Vagy brainstormingot!
A nap legkreatívabb, legdolgosabb időszaka jellemzően a reggeli óráktól kora délutáning tart (kivéve, ha közben elkezdesz híreket nézni, mert akkor mindennek vége lehet). Késő délután aztán jön egy törés: ilyenkor már nem olyan tökéletes a koncentrálóképességünk, mint a munkaidő kezdetén, viszont cserébe legalább jobb a hangulatunk. Ez a kombináció nem feltétlenül segíti elő az asztalodon tornyosuló irathalmok felszámolását, de ha összehívsz egy munkamegbeszélését a kollégákkal, azt valószínűleg nem fogod akkora megrázkódtatásként megélni (és ők sem!), mégis elkönyvelheted, hogy hasznos tevékenységgel zártad a napot.
Vezess munkanaplót!
Részletesen dokumentálod edzéseidet, a diétádat és a pénzügyeidet – a munkahelyi projektekkel miért ne tennéd? Használd ki a munkaidő utolsó perceit, és jegyezd fel, hogy mit értél el aznap. A Hardvard Egyetem oktatója, Teresa Amabile szerint nincs is jobb mindennapi motiváció annál, mint amikor tudatosul az emberben, hogy mennyit haladt a munkájával. De nyilván, ez csak akkor fog összejönni, ha tudod, hogy hol tartasz. A nap végi összesítés abban is segíthet, hogy pozitívabban lásd az eredményeidet. Különösen, ha hajlamos vagy azzal ostorozni magad, hogy tehettél volna többet is.
Használd ki a Zeigarnik-hatást!
De mi az a Zeigarnik-hatás? Azt a jelenséget írja le, hogy a befejezetlen dolgokra könnyebb visszaemlékezni, mint a befejezettekre. A munkára levetítve ez azt jelenti, hogy a véghajrában felesleges vért izzadnod, hogy befejezz egy bonyolult feladatot. Ha például éppen írsz, hagyd félbe a sor közepén (Ernest Hemingway is ezt a trükköt alkalmazta), és tedd félre a feladatot másnapig. Az elméd közben tovább dolgozik majd a megoldáson, így reggel már könnyebben boldogulhatsz vele.
A Reddit népe úgy vélte, ez mind szép és jó, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy vész idején a nasizás (például narancs vagy mandula) és/vagy – ha megteheted – egy rövid szundi is csodákra képes. Ha ugyanis kimerültnek érzed magad, vagy alacsony a vércukorszinted, az csak ronthat a helyzeten, így bármivel is próbálkozol, tényleg nem fog telni az idő.
