Balul is elsülhet, ha a repülőn használom a mosdót?

Hova kerül a végtermék? Mi az a kék jég, és mennyire reális az aláhulló salakanyagok veszélye? Fontos kérdésekre érkezett válasz a repülés kapcsán.

Elég evidens, hogy amit lehúzol a repülőgép vécéjében, az nem szűnik meg azonnal létezni, vagyis valahogy – lehetőleg minél diszkrétebben és higiénikusabban – meg kell szabadulni tőle. Ennek ellenére az emberiség csak a holdraszállást követően jutott el arra a fejlettségi szintre, hogy megküzdjön a problémával és szakítson a gyakorlattal, amelynek alapján a pisi (néha más is) szabadesésben távozott a gépekből. A Thrillist szerint manapság már korszerűbb feltételek mellett könnyíthetünk magunkon a levegőben, ám ez nem jelenti azt, hogy a művelet ne tartogatna bizonyos kockázatokat. Az hagyján, hogy a könnyelmű utasok néha eldugítják a fedélzeti vécét, de az sem példa nélküli, hogy gusztustalan matériák potyognak a fellegek közül.

Amikor mégis beüt a szar

Artie Hughes 2012 februárjában a feleségével sütögetett Long Island-i otthonuk hátsó kertjében, amikor meghitt kerti partijukat váratlan események zavarták meg. Elhúzott a fejük felett egy felszálló repülő, majd hirtelen feketés-zöldes trutyi kezdett záporozni az égből, beterítve a fél udvart, a készülő kaját és nem mellesleg szegény asszony arcát is.

Édes istenem

sóhajtott fel a látvánnyal szembesülve Hughes.

A férfi először arra gyanakodott, hogy kálváriájukat hidraulikus folyadék okozta, de aztán kiderült, hogy nem. A rendőrök ugyanis felvilágosították, hogy mulatságukba alacsony szálló emberi ürülék rondított bele (minden lehetséges értelemben).

Az eset számos kínzó kérdést hagyott Hughes fejében. Ki a felelős érte, és egyáltalán hogy fordulhatott elő? Lehet, hogy megtelt a szennyvíztartály, de senkinek nem jutott eszébe kiüríteni?

shutterstock 725342389

Régen minden rosszabb volt

Bár nem Hughes az egyetlen, aki szareső-károsultként vonult be történelembe, napjainkban már csak elvétve tapasztalható, hogy az égi áldás ennyire szokatlan formában érkezik. Ebből a szempontból szerencsés korban születtél, mert a repülés hajnalán még döbbenetesen kezdetleges körülmények uralkodtak ilyen téren. 

Mike Miller, az Alaska Airlines karbantartási szakembere felidézte, a fedélzeti mosdó akkoriban egy pottyantós vécéből és egy különálló piszoárból állt, melyeket leöblíteni sem lehetett. Az utóbbi tartalma ráadásul szabadon távozhatott a levegőbe, így az utasok gyakorlatilag körbepisilhették az országot (mármint az Egyesült Államokat).

De ez még semmi ahhoz képest, ami az 1930-as években a brit Királyi Légierőnél ment, melynek gépein a vécécsésze nyílása gyakran közvetlenül az égbe vezetett. Az egyik típus egyenesen „fütyülő szarfészekként” híresült el, mert ha a katonák felemelték az ülőket, a légáramlás egy éles fütyülő hang formájában nyomatékosította, hogy mire készülnek.

A kék jég fenyegetése

A fedélzeti toalettek evolúciójának következő lépcsőfoka az jelentette, amikor bevezették az elektromos szivattyúkat és az Anotec nevű vegyszert, hogy feloldják a „szilárd hulladékokat” és tolerálható szinten tartsák a szagokat. De ez sem bizonyult tökéletes megoldásnak, mert az 1970-es évek notóriusan szivárgó vécéi egy kellemetlen mellékhatással jártak.

„A kék jég a repülőkről leszakadó fagyott vizelettömbök neve a fertőtlenítésre használt anyag színe után. Akkor képződik, ha a vécétartály egyébként rendszeresen ellenőrzött tömítése megsérül, és a tartály tartalma szivárogni kezd. A cseppek a nagy magasságban megfagynak, és az idő előrehaladtával egyre testesebb jégdarabok képződnek. Ereszkedés során, a külső hőmérséklet emelkedésével ezek a tömbök meglazulnak, és esetenként leválnak a gép törzséről. Ritka esetekben az is előfordul, hogy a nagy magasságból lehulló jégdarabok kárt tesznek a földön. 2006 októberében például a kaliforniai Chinóban egy ház tetejét rongálta meg az aláhulló kék jég.”

– definiálja a jelenséget a Wikipedia.

Attól azonban nem kell tartanod, hogy a végzeted jéggé fagyott pisi okozza majd. Már csak azért sem, mert a fentebb említett kőkorszaki rendszerek már kikoptak a modern kori repülőgépgyártásból. Miller azt mondja, a kék jégről szóló friss hírek pusztán annak köszönhetőek, hogy vannak olyan 60-as, 70-es években tervezett repülők, amelyek a mai napig repülnek.

DSC1083
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

A légi vécézés aranykora

Manapság már egy jóval modernebb technológiára, a vákuumos vécére támaszkodva végezheted el a dolgod a gépen, ami óriási előrelépésnek számít az ósdi kék löttyös rendszerhez képest. Ezt James Kemper szabadalmaztatta 1976-ban, majd 6 évvel később a Boeing alkalmazta elsőként a kereskedelmi repülésben.

A hang, amit a vécé lehúzásakor hallasz, a külső és a belső nyomás közötti különbségből fakad. Amikor lenyomod a gombot, kinyílik egy szelep, és a légnyomás a gép farkában lévő tartályba szippant mindent. Ezen a ponton jönnek képbe a Millerhez hasonló karbantartók, akik ecettel és jéggel öblítik ki a tartályt, és hetente egyszer a csatornarendszerbe engedik a tartalmát.

Eldugulhat a vákuumos vécé?

Magától nem. De ha az utasok között akad egy meggondolatlan szülő, aki megpróbál letuszkolni egy pelenkát a vécét, akkor igen. Miller szerint ez ritka, de ha megtörténik, az nagyon szar ügy tud lenni, mert a dugulás megszüntetéséhez először le kell szerelniük a tartályt, ami azon túl, hogy időigényes, rendkívül költséges is. Olyannyira, hogy a jegyárakra is hatással lehet. A szakember hozzátette, a műveletben az a legrosszabb, hogy egy alig van hely, szellőzés viszont egyáltalán nincs, így a bántó szagok elől nincs hova menekülni. Szóval, ha nem akarsz kibabrálni vele és a társaival, fontold meg a mondandóját:

Otthon sem húzod le a vécén a pelenkát. Egy repülőn miért tennéd?

Blogmustra