Feltalálni valamit nem egyszerű feladat, sokan az egész életüket rászánják egy projektre, aztán valami teljesen mást találnak fel. Mások pedig teljesen véletlenül állnak elő korszakalkotó ötletekkel, amik ha nem is változtatják meg gyökeresen a világot, de mégis az az ember érzése, hogy akár ő is meggazdagodhatott volna belőle. Véletlenül született meg az édesítő, a chips, de a mikrohullámú-sütő vagy az első pacemaker is.
Pálcikás jégkrém
A Soda Pop rendkívül népszerű üdítőital volt az USA-ban, az 1900-as évek elején. 1905-ben a 11 éves Frank W. Epperson spórolásni akart, és megpróbálta előállítani a saját változatát vízből és italporból. A kísérlete alatt egyik éjjel kint hagyta az italokat a tornácon, amik reggelre megfagytak, és beledermedtek a keverőpálcák is. Később jégnyalóka néven árulta őket, 1924-ben pedig levédette az ötletét.
Chips
1853-ban Gerorge Crum séfet nagyon feldühítette egy vendég, aki kifogásolta, hogy túl vastag a sült krumplija, és visszaküldte. A séf gondolta, hogy megleckézteti, vékonyabbra vágta, de a kedves vendégnek ez sem volt elég, újra visszaküldte. Crum ettől annyira dühös lett, hogy olyan vékony szeleteket vágott, amilyeneket csak tudott. A sikere hatalmas lett és egyre többen kérték így a sült krumplit. A happy end viszont elmaradt, ugyanis a abban az időben afro-amerikaiak nem adhattak be szabadalmi ötletet, így Crum nem kapott a feltalálásért cserébe semmit.
Édesítő
Ira Remsen és Constantin Fahlberg egy laborban dolgoztak, mikor pedig eljött az ebédszünet ideje, Fahlberg kihagyta a kézmosást. Ilyen már másokkal is előfordult, néhányuk az életével fizetett érte, de jobb esetben is hosszan betegállományba került. Fahlberg viszont szimplán csak nem értette, hogy miért lett az átlagosnál édesebb az étele, aztán kiderült, hogy amiatt, ami a kezén maradt. Később ezt a felfedezését publikálta és tovább finomították, ma pedig mindenki szacharin néven ismeri.
Mikrohullámú-sütő
Percy Spencer komoly kutatást végzett, egy új vákuumcsövet vizsgált a Raytheon vállalatnál, amikor azt vette észre, hogy a zsebében lévő csokoládé megolvadt. A kíváncsiságtól hajtva betett egy pattogtatni való kukoricát is a csőbe, és akkor jött rá, hogy tulajdonképpen mennyire hatalmas felfedezést tett. A cég 1947-ben dobta piacra az első mikrohullámú-sütőt, horrorisztikus áron és hatalmas méretben, majd 1967-ben sikerült egy 495 dolláros, vagyis 128 ezer forintos darabbal elindítani a világhódító útján. Szerencsére ma már nem feltétlenül kell ennyit költened egy ilyen készülékre.
Fagylalttölcsér
1904-ben Saint Louis-ban Arnold Fornachou fagylaltárusnak annyira ment a bolt, hogy egyik nap kifogyott a papírkelyhekből. A szomszédos cukrász, Syrian Ernest Hamwl úgy gondolta, segít neki, és az elkészült ostyáit tölcsérré formázta, abba került a fagylalt. A siker azonnali és hatalmas volt.
Pacemaker
Azt hinné az ember, hogy egy olyan orvostechnikai eszköz, mint a pacemaker. hosszas kutatások eredménye, pedig az egész a véletlen műve, ráadásul különböző források, különböző véletlenekről számolnak be. Az egyik szerint John Hopps elektromérnök azt tanulmányozta éppen, hogyan lehet rádiófrekvencia segítségével visszaállítani a testhőt hipotermia esetén, amikor észrevette, hogy bizonyos stimulálás hatására a szív is újraindul. A másik teória szerint egy másik mérnők Wilson Greatbatch rossz ellenállást épített be egy olyan készülékbe, ami szívhangot rögzített volna, de a rossz ellenállás miatt az áramkör felzúgott, majd egy másodpercre leállt, aztán újra felzúgott, abban a ritmusban, ahogyan egy szív is dobog. Innen még hosszú út vezetett addig, hogy a testbe beültethető pacemaker elterjedjen a világban, de az alapötlet állítólag így született meg.
Slinky, vagyis a lépegető rugó
Hogy ezt valaki véletlenül találta fel, azt valahol a lelkünk mélyén borítékoltuk, de a feljegyzések szerint Richard James hajómérnök a műszerek stabilizálására keresett megoldást, mindezt különböző méretű rugókkal képzelte el. Az egyik ilyen leesett és önálló életre kelt, ami annyira megtetszett neki, hogy hazavitt egyet a fiának játszani, akinek szintén nagyon tetszett a szerkezet, aztán persze a szomszéd gyerek is akart egyet, majd 1945-től boltokban is árulták.
Coca Cola
A legenda szerint a Coca Cola anno kokaint is tartalmazott, és eleve egy gyógyszernek szánták. Nos, annyi igaz, hogy John Smith Pemberton valóban gyógyszerész volt, és egy olyan szert szeretett volna előállítani, ami egyszerre élénkítő hatású és frissítő. Ezért Georgia állam Savannah kikötőjében folyamatosan tanulmányazta az egzotikus fűszereket és alapanyagokat, majd 1886. május 8-án egy laboratóriumban előállította az első kólát. A véletlenekről szóló legendák pedig arról szólnak, hogy valójában gyógyszert akart előállítani és nem frissítőt, illetve hogy csak véletlenül lett szénsavas, egy figyelmetlen kolléga ugyanis szódát öntött bele sima víz helyett.
Tépőzár
A svájci mérnöknek, George de Mestralnak elege lett abból, hogy a kutyája szőre és az ő zoknija is mindig tele van mindenfajta bogáncsokkal és egyéb növényekkel, miután játszanak egy jót. Megnézte mikroszkóp alatt, hogyan is tudnak ezek rátapadni bármire, ekkor figyelte meg a kis kampószerű végződéseket. Akkor még nem tudhatta, hogy két évtized múlva a NASA, majd később az egész emberiség mekkora hasznát fogja venni a nylonból készített tépőzáraknak
Play-Doh
A Kutol nevű cég az 1930-es években egy olyan ragacsos, gyurmaszerű terméket dobott piacra, amivel a tapétáról lehetett leszedni a koszt. Az ötlet nagyon gyorsan megbukott, és a cég szépen lassan csődközelbe került. Aztán kiderült, hogy bár senki nem veszi tapétatisztítóként, aki mégis vásárol, annak a gyerekei gyurmáznak vele. Éppen ezért a bezárás előtt a cég változtatott az összetételen - a tisztítószerek helyett például rakott bele szinező- és illatanyagot-, és azóta tarol a Play-Doh.
(Via Gizmodo, HuffingtonPost, Business Insider)
