Ó, a hatvanas évek 20-30 vécét egyszerre lehúzó mestergombjai! Be szépek lehettek!
A mozikban, stadionokban és a többi nagyobb embertömegeket kiszolgáló épületekben található mellékhelyiségek mozgásérzékelői előtt hadonászó és sokszor csöpögő kézzel távozó embereket jó esetben azért siettetik a készülékek működési idejét felgyorsító üzemeltetők, hogy mindenki sorra kerüljön, és megfelelő tempóban mozogjanak a tömegek. Persze ki tudja, lehet, hogy épp a tizedmásodpercenként megálló kézszárítók húzzák fel a magyar ultrákat, akkor meg tulajdonképpen nem is biztos, hogy a közbiztonságot szolgálják a beállítások.
A bajok forrása
A Voxnak nyilatkozó, mozgásérzékelős készülékek tervezésével foglalkozó Peter Jahrling szerint (tipikus mozgásérzékelő-tervező név) egyébként általában a karbantartás hiánya miatt nem akarnak az istennek se bekapcsolni a többnyire aktív infravörös érzékelőkkel ellátott berendezések. A vízben található kalcium miatt elmeszesedő érzékelők mellett az elem is lemerül néha Jahrling szerint, hiába tűnnek legyőzhetetlennek az 4 darab AA elemmel három éven át havi 4000 öblítést is megoldó piszoárok. Az angol vécék esetében akkor is elmaradhat az öblítést, ha a 7-12 centis hatótávolságú érzékelőket nem hozzák működésbe az ajtóból dolgozó, kis dolgukat végző férfiak.
De jó lenne megnyomni azt a gombot!
Az ideális esetben 1-2 tizedmásodperc alatt bekapcsoló készülékek előtt, az automatizált nyilvános vécék hajnalán egyébként sok esetben egy mestergombbal volt működésbe hozható az összes vécé: ha valaki megnyomta a gombot, egyszerre öblített az összes vécé. Hiába, régen minden jobb volt…
