Arra, hogy digitális javaink mennyire nincsenek biztonságban, talán a celebvilágon végigsöprő fappeninghullám hívta fel legjobban a figyelmet, melynek során néhány galád hackernek köszönhetően viszonylag sok híresség, köztük Jennifer Lawrence és Scarlett Johansson intim fotói kerültek ki a netre. De ez még csak a jéghegy csúcsa. Szinte nem telik el úgy hét, hogy ne derüljön fény mobilokhoz, internethez kapcsolódó visszaélésekre. Ha nem szeretnéd az áldozatok sorát gyarapítani, neked sem árthat megelőző lépéseket tenned, mert ha megtörténik a baj, már nem feltétlenül lesz visszaút. A Popular Science 15 tippet szedett össze, melyeket megszívlelve nagyobb biztonságban lehetsz az interneten. Ha valami nem világos, klikkelj a pontoknál található linkekre, ahol további segítséget kaphatsz a gyakorlati lépésekhez.
1. Duplán védd le fiókjaidat
Online fiókjaid – a Gmailtől kezdve egészen a Facebookig – védelméhez nem az „123456” és nem is a „password” a legmegfelelőbb jelszó (nem is gondolnád, mennyien követik el ezt a hibát). Aranyszabály, hogy az egyes szolgáltatásokhoz külön-külön jelszót adj meg, olyat, ami nem ennyire nyilvánvaló, és lehetőleg nagybetűket, kisbetűket, számjegyeket és speciális karakterek is tartalmaz.
Ha nem kívánsz azzal vesződni, hogy egyenként fejben tartsd az összeset, nyugodtan rábízhatod a feladatot egy jelszómenedzselő programra, így mindössze egyetlen mesterjelszót szükséges megjegyezned. A későbbiekben ezzel férhetsz hozzá titkosítással védett jelszavaidhoz, melyeket a program egy kattintással automatikusan betölthet a böngészőben.
Másodlagos védelmi vonalként kétlépcsős azonosítást is használhatsz. A biztonsági eljárás lényege, hogy a belépéshez hagyományos jelszavadon túl egy kódot kell megadnod, amit többnyire SMS-ben kapsz meg a telefonodra. Így aztán még akkor is biztonságban tudhatod fiókodat, ha valaki megszerzi a jelszót, hiszen a kód hiányában tehetetlen lesz.
2. Nézd át az alkalmazások hozzáféréseit
Az okostelefonok egyik erősségét az adja, hogy a felhasználók milliónyi alkalmazást tölthetnek le hozzájuk. Ezek a mobilos programok azonban nem csak akkor aktívak, amikor megnyitod őket, a tudtod nélkül, a háttérben is végezhetnek bizonyos műveleteket: a Google Maps például lecsekkolhatja tartózkodási helyedet, kedvenc üzenetküldő appod pedig beleáshatja magát kontaktjaidba. De ahhoz, hogy ezt megtehessék – általában az alkalmazás első megnyitásakor –, engedélyezned kell, hogy milyen funkciókhoz férhetnek hozzá a mobilodon.
A beállításokat elsősorban azért érdemes szemmel tartanod, mert pillanatnyi figyelmetlenségedből fakadóan számodra teljességgel haszontalan dolgokat engedélyezhetsz, viszont így megkönnyítheted a káros alkalmazások fejlesztőinek dolgát, akik a személyes adataidra pályáznak. A kontroll másik előnye, hogy minél kevesebb folyamat fut a telefonon a háttérben, annál tovább húzza az aksid.
3. Derítsd ki, hogy mit tud rólad a Facebook
Ne legyenek illúziód: a több mint kétmilliárd aktív felhasználóval rendelkező Facebook elég sokat tud rólad. Az adatgyűjtést elvileg az indokolja, hogy a közösségi oldal releváns, az érdeklődésedre számot tartó hirdetéseket jeleníthessen meg, de ezzel igazából nem ér véget a történet. A cég feltett szándéka, hogy kiismerjen téged, és azt, ahogy az információáramlást kezeled. Ha idegenkedsz tőle, hogy a személyes információidban turkálnak, ideje, hogy beleásd magad a beállításokba, és gondoskodj adatait védelméről.
4. Korlátozd le a mobilod, mielőtt kiadod a kezedből
Manapság már annyi mindent – személyes fotókat, üzeneteket, céges adatokat – tárolunk a mobilunkon, hogy már attól is heves szívdobogás törhet ránk, amikor valaki egy pillanatra kölcsönkéri a készüléket, hogy elintézzen egy gyors hívást vagy megnézze a vakációs képanyagot. Talán már veled is megtörtént, hogy ilyenkor azért imádkoztál, nehogy az illető meglásson valamit, ami nem tartozik rá.
Privát szférád védelme érdekében alapvető, hogy PIN-kódot állíts be, de az inkább a lopásból fakadó bonyodalmak ellen nyújt valamelyes védelmét. A jó hír, hogy ezenfelül mind az Android, mind az iOS rendszere rendelkezik olyan beépített opcióval, melynek segítéségével megszabhatod, hogy más emberek mit művelhetnek a mobilodon.
5. Tüntesd el a böngészési előzményeket
Erre nemcsak abban az esetben van szükség, ha netán sikamlós tartalmú oldalakra tévedtél. Persze, az előzmények funkciónak is vannak előnyei. Bármikor visszakereshetsz egy cikket, ami korábban érdekelt, és nem kell hosszas kutatómunkát végezned, amikor véletlenül bezárod a böngészőablakot. Ha viszont másokkal megosztva használod a gépet, tálcán nyújthatod nekik a lehetőséget, hogy elmélyedjenek internetes magánéletedben. Még az a szerencse, hogy a böngészési adatok törlése nem túl bonyolult, pár kattintás, és voilà, volt, nincs.
6. Véglegesen töröld a fájlokat
Ha kitörölsz egy fájlt a számítógépedről, az nem szűnik meg azonnal létezni. Még akkor sem, ha utána a lomtárból is kigyomlálod. Ezért is létezhetnek olyan programok, amelyekkel visszaállíthatod az állományokat. A felületes törlés akkor üthet vissza, amikor eladod (és előtte nem formatálod le a merevlemezt) a gépet, hiszen némi hozzáértés birtokában a vevő is előbányászhatja a kérdéses fájlokat. A megoldást szintén egy program jelentheti, mint amilyen az Eraser vagy a Recuva. Ezekkel ugyanis nyomtalanul eltüntetheted a törlésre szánt fájlokat.
7. Szerezd vissza elveszett telefonod
Egy mobilfüggő életében igen kevés lesújtóbb esemény történhet annál, mint amikor elveszik a készülék. Először megnézed a zsebeidet, majd felforgatod a szobát, míg végül kénytelen vagy beismerni: szeretett telefonodnak bottal ütheted a nyomát. Ez nemcsak abból a szempontból okozhat fejfájást, hogy nem írhatod ki a Facebookra, hogy milyen finom brassóit ettél ebédre, hanem egyebek mellett barátaidnak, családtagjaidnak sem tudsz életjelet adni. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy adataid illetéktelen kezekbe kerülhetnek.
Ha egyszer hasonló helyzetbe kerülnél, megnyugvással szolgálhat, hogy – ha nem egy ősrégi készüléket nyúzol – könnyedén utánajárhatsz, hogy merre kallódik. De csak akkor, ha előre bekapcsolod a funkciót, ami ezt lehetővé teszi. Az iPhone-oknál például egy netes felületen nézheted meg a mobil utolsó ismert pozícióját, és ha attól tartasz, hogy ellopták, zárolhatod is azt.
8. Ne etesd a trollt
Az internet kellemetlen hozadéka, hogy vannak emberek, akik sportot űznek abból, hogy arctalanság inkognitója mögé rejtőzve szekáljanak halálra másokat. Az első és legfontosabb szabály, amit tanácsos betartanod, az az, hogy ne etesd a trollt. Amennyiben vitába szállsz vele, az olaj lesz a tűzre, és nem fogod tudni levakarni magadról. De még jobb, ha csírában fojtod el a kötekedést: a Facebookon beállíthatod, hogy csak az ismerőseid láthassák a posztjaidat, a Twitteren és az Instagramon meg privátra állíthatod az adatlapodat, hogy megelőzd a trollok ténykedését.
9. Ne hagyd, hogy átverjenek az eBay-en
Az eBay kiváló lehetőség, hogy olcsóbban szerezz be holmikat, vagy hogy olyasmiket vegyél, amik itthon nem is kaphatók. Bár az aukciós portál igyekszik mindent megtenni, hogy biztonságos legyen a vásárlás, mégsem példa nélküli, hogy valaki kipengeti a kiszemelt tárgy árát, aztán hiába várja, hogy megérkezzen a csomag. Ha nem szeretnél utólag bosszankodni, tegyél magadnak egy szívességet, és csak azokkal az eladókkal üzletelj, akiknél a pozitív értékelések vannak túlsúlyban (egy pár negatív még belefér). A rendszer egyébként elősegíti, hogy bizonyíthasd az igazadat. Ha van rá mód, a PayPal pénzküldési rendszert használd, ami naplózza a tranzakciót és annak időpontját, így egy átverés esetén is visszakaphatod a pénzed.
10. Jelszóval őrizd az otthoni wifihálózatot
Az, hogy „ne lopd a netet” vagy „szomszédoknak tilos” névre kereszteled el az otthoni wifihálózatot, önmagában nem tartja távol a betolakodókat, ami azért rossz, mert ha kifogsz egy hackert, kiderítheti a jelszavaidat, és akár illegális tevékenységekre foghatja a géped. A megoldás pofonegyszerű: állíts be egy jelszót, majd időnként változtasd meg.
11. Óvakodj a nyilvános wifitől
Amikor beülsz valahová, mondjuk, egy kávéra, kényelmesnek tűnhet, hogy saját adatforgalmad helyett a hely ingyen és bérmentve igénybe vehető hálózatára támaszkodj. De, mint tudjuk, mindennek ára van. Itt éppen az, hogy még inkább ki vagy téve a támadásoknak, mintha az otthoni neten lógnál. Ha megteheted, kerüld el a nyilvános wifit, vagy mondjuk, használj egy VPN-szolgáltatást, ami titkosítja a tevékenységedet.
12. Készíts biztonsági mentést
Az élet néha váratlan dolgokat produkál. Bármikor megtörténhet, hogy gyermeked málnaszörpje egy szerencsétlen mozdulat miatt a gépeden landol, vagy bekaphatsz egy vírust, ami kinyírja a vinyódat. Ne terheld az idegrendszered efféle traumákkal. A Windowst és a macOS-t is eleve felvértezték egy beépített opcióval, amivel egy külső meghajtóra mentheted el adatait, és bármikor visszaállíthatod azokat.
13. Szabadulj meg a kártevőktől
Vírusok, férgek, kém- és trójai programok – már a nevük sem hangzik jól, ugye? Nem véletlenül! Az említett kártevők változatos problémákat generálhatnak, többek között fájlokat törölhetnek és nyomon követhetik internetes tevékenységedet. Ebből a szempontból a PC-k fokozott rizikónak vannak kitéve, ezért elengedhetetlen, hogy rendszeresen vírusellenőrzést futtass a gépen, hogy megszabadulhass a kártevőktől. Kezdetnek az előre telepített Windows Defender is megteszi, de a neten számos, még széleskörűbb védelmet nyújtó alternatívát találhatsz.
14. Védekezz az adathalászat ellen
De mi a fene az az adathalászat? Addig jó, amíg nem tudod! A Wikipédia a következőket írja róla: Adathalászatnak (eredetileg angolul phishing, kiejtése: fising, a fishing=halászat szóra hasonlít) azt az eljárást nevezzük, amikor
egy internetes csaló oldal egy jól ismert cég hivatalos oldalának láttatja magát,
és megpróbál bizonyos személyes adatokat, például azonosítót, jelszót, bankkártyaszámot stb. illetéktelenül megszerezni.
A bankok és mobilszolgáltatók nevében küldött adathalász üzenetek sajnos hazánkban sem ismeretlenek, ezért ha belefutsz egy gyanús, a korábbiaktól eltérő címről származó, magyartalanul megfogalmazott e-mailbe, véletlenül se kattints rá a benne lévő linkre. Főleg, ha az üzenetben láthatóan erőlteti próbálják, hogy ráklikkelj. A pénzintézetek és az érzékeny adatokat kezelő webhelyek rendszerint HTTPS alapú, titkosított kommunikációt alkalmaznak, ami remek kiindulópontként szolgálhat, hogy csalókkal akadt-e dolgod. A biztonságos oldalakon a webcím „https” előtaggal kezdődik, és egy lakat ikont is láthatsz előtte.
15. Ellenőrizd a mobilod adatvédelmi beállításait
A háttérben zajló adatgyűjtésben nem kizárólag a mobilalkalmazások jeleskednek. Az iOS és az Android is szorgosan gyűjtögeti rólad az információkat. Ez nem feltétlenül jelent rosszat. Az Apple például az összesepregetett hibajelentések alapján javítja ki a gikszereket a szoftverben, a Google pedig azért követi, hogy merre kolbászolsz, hogy meg tudja mondani, várhatóan mennyi időbe fog telni, mire hazavezetsz a munkahelyedről. Ha nem nyugtat meg a gondolat, hogy mindez a javadat szolgálja, célszerű átnézned az adatvédelmi irányelveket és beállításokat, hogy kordában tarthasd az adatgyűjtést.
Fontos!
Ha jogellenes vagy kiskorúakra káros online tartalommal találkozol, olvasd el a témáról szóló cikkünket, és használd a cikk végén található bejelentő felületet!
