Aki valaha is használt pillanatragasztót, már biztosan belefutott abba, hogy a gyorsan száradó anyagból nem csak a célterületre jutott, hanem mondjuk az ujjaira is. Aki türelmes, az persze várhat pár napot, amíg a kemény réteg alól szépen lassan előtűnik a bőre, de alapvetően mindenki szeretne minél hamarabb megszabadulni tőle. A hajtás után végigvesszük a legismertebb módszereket, majd megmondjuk, nekünk melyik vált be.
Mit mond az internet?
Tölts meg egy kisebb tálkát acetonos körömlakklemosóval, mártsd bele a ragasztós ujjaid pár percre, és ha úgy látszik, hogy ragasztó kezdi megadni magát, akkor finoman dörzsöld össze az ujjaidat, hogy meg tudj szabadulni az őket fogvatartó anyagtól. Legyél óvatos, és ne kapkodj, a bőrödre megy a játék. Ha kész vagy, akkor moss kezet szappannal és meleg vízzel, majd - mivel a ragasztó szárít - használj kézápoló krémet. Ha nincs otthon körömlakklemosó, akkor persze a szappanos víz is megteszi, csak kicsit tovább kell benne áztatni a kezed. Ha nem megy a dolog, akkor segíthet, ha egy kis sót és szódabikarbónát is keversz a vízbe – írja a How To Clean Stuff.
A Wikihow szerint érdemes az áztatás helyett inkább acetonos körömlakklemosós fülpiszkálóval eltávolítani a ragasztót, de – nem mintha szerintünk erre bárkit figyelmeztetni kellene – az érzékenyebb területeken, mint például az ajkak, a szemhéj, nem szabad ezt a módszert alkalmazni, ahogyan arra is vigyázni kell, hogy a körömlakklemosó ne érintkezzen olyan felületekkel, amikről leszedheti a festéket. Ha a lemosós kenegetés után nem sikerült leszedni a ragasztót, akkor egy körömreszelővel is segíthetünk a dolgon, de csak óvatosan, nehogy a bőrünket kezdjük el csiszolni a végén.
Ha a körömreszelő nem szimpatikus, akkor lehet nagyon finom dörzspapírt is használni, és két dörzsölés között be lehet nedvesiteni az ujjakat:
Segítségünkre lehet a vazelin is, vagy bármilyen olyan termék, ami ilyet tartalmaz, és ezzel egyszerre tudjuk le a kézápolást is. A módszert nem nehéz kitalálni, hosszú perceken át kell dörzsölgetni az érintett felülteket, amíg a ragasztó nem kezd el pikkelyesedni, és nem tudjuk szépen leszedni. A végén jöhet a szappanos kézmosás, hogy a ragasztónak és a felesleges vazelinnek búcsút tudjunk inteni.
Van macerásabb módszer is: először meleg vízbe kell áztatni a kezet, majd borotvazselét kell kenni az ujjakra, majd egy borotvával neki lehet esni a ragasztónak, végezetül pedig egy vattapamaccsal le kell törölgetni a borotvahabot és a ragasztódarabkákat.
Ha semmi sincs otthon az előbb felsorolt kellékekből, akkor persze meg lehet próbálni azt, hogy amennyire tudjuk, a felsőbb rétegeket lehámozzuk, majd ha már veszélyesen közel járunk a bőrhöz, akkor dörzsölgessük az ujjainkat, amíg meg nem szabadulunk a ragasztótól az utolsó molekuláig... már, ha ez lehetséges.
Érdemes egy kitérőt tenni a konyha felé is, állítólag az étolaj is jó erre a célra, vagy ha más sincs bármilyen más növényi olaj, esetleg babaolaj, de a kézkrém és igen, az annyira mindenre jó WD-40, miért pont ez az eset lenne kivétel. Utóbbit persze ne követlenül a kezünkre fújjuk, hanem egy papírtörlőkendőre, majd azzal dörzsöljük az összeragasztózott bőrfelületet.
Mindenegyben
Elárulhatom most már, hogy a téma nem véletlenül jutott eszembe, amikor a minap egyik kedvenc lábbelimet saját kezűleg akartam megjavítani, sikerült túl lelkesen megnyomni a ragasztós tubust, és így nemcsak a papucsra jutott belőle, hanem a kezemre is. Van ilyen, és most már úgyis minden mindegy alapon úgy gondoltam, alaposan utánajárok, mit javasol az internet ilyen csúf balesetnél azonkívül, hogy megnyúzom magam. A problémát nagyjából ugyanannyi idő alatt tudtam orvosolni, amennyit keresgéléssel töltöttem, de a rossz hír az, hogy szinte az összeset végig kellett próbálni, és együttesen hozták el a megváltást. A főbb tapasztalatok:
- nem, az acetonmentes körömlakklemosó önmagában tényleg nem segít
- nem, a körömreszelőtől tényleg nem kell félni, a ragasztó egy részét tényleg leszedte, és a bőröm érintetlen maradt
- igen, a szappanos melegvízre mindenképpen szükség van, és szerintem a babaolajra is
- a végén pedig nem lehet megkerülni a fáradságos dörzsölést és kaparászást, hogy minden kis pikkelyt eltüntessünk, és nem biztos, hogy bőrünkön ennek nem marad semmi nyoma
