Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy a poloskáknál kevés bosszantóbb rovar létezik. Hiába gördítesz akadályokat eléjük, valahogy mindig megtalálják a módját, hogy bejussanak a lakásodba. Ősz hajszálaidat tovább gyarapíthatja, hogy levadászásuk általában igazi türelemjáték, ráadásul nincs is benne sok köszönet: bűzös, ragacsos nedvet bocsátanak ki, ami jogosan válthatja ki viszolygásodat. Azt, hogy pontosan mennyien lehetnek, senki nem tudja. A rovarirtással foglalkozó Abatox Kft. ezért is hozta létre a poloskatérképet, ami – a hozzájuk érkező bejelentések alapján – mutatja meg a fertőzöttség mértékét az ország területére levetítve. Ennek kapcsán Szigeti Zsolt ügyvezetőt faggattuk ki a témáról.
Honnan jöttek?
Attól függ. Van egy, a régióban igencsak elterjedt faj, a köznyelvben mezei poloskának is nevezett tipusba tartozó bencepoloska (Rhaphigaster nebulosa). És van, ami nemrég, idegenhonos fajként érkezett Ázsiából, tehát alapvetően semmi keresnivalója nem lenne Magyarországon. Szigeti Zsolt szerint az ázsiai márványpoloskáról (Halyomorpha halys) van szó, ami az árukereskedelem útján, növények, dísznövények között megbújva jutott el Európába (és Amerikába), majd alaposan elszaporodott.
Mennyien vannak?
Csak annyi biztos, hogy rengetegen. Szigeti felidézte, hogy a márványpoloska 2013-ban bukkant fel Magyarországon, és úgy saccolta, hogy azóta többmilliósra duzzadhatott az állománya. Elmondása szerint főleg nagyvárosokban ver tanyát. Jelenleg Budapesten, Pécsett és Debrecenben élnek a legnagyobb számban, de Soprontól egészen Makóig egyre több településre teszik be a lábukat.
Mitől büdösek?
A bűzmirigyektől. Ezzel a védekezési mechanizmussal tartják távol a ragadozókat, méghozzá rendkívül hatékonysággal. Gyakorlatilag nincs is természetes ellenségük. Ez az oka annak, hogy ennyire gyorsan tudnak sokasodni.
Tartanunk kell tőlük?
Nem. Büdösnek tényleg büdösek, de teljesen ártalmatlanok. Nem emberekkel, hanem növényi nedvekkel táplálkoznak.
Miért jönnek be a lakásomba?
Azért, hogy menedéket keressenek a zord téli időjárás elől. Abban viszont ne reménykedj, hogy kint majd megfagynak. A poloskák igazi túlélők, ezért a hideg csupán lelassítja őket: a kifejlett példányok mínusz 20 °C-ig, míg petékig akár mínusz 50 °C-ig is életképesek maradnak.
Hogy jutnak be?
A poloskák a rovarvilág Ethan Huntjai. Ha be akarnak jutni valahová, akkor be is fognak. Engem például viszonylag régóta foglalkoztat a kérdés, hogy milyen furmányos trükkel cselezik ki elsődleges védelmi rendszeremet, a szúnyoghálót. Mint kiderült, nem elszigetelt az esetemen. Szigeti ugyanis már jó pár alkalommal találkozott a felvetéssel. A megoldás pedig egyszerűbb, mint gondoltam: nem vágják át a halót és belső segítséget sem kapnak. Csak leleményes módon kihasználják a rolós változat hiányosságait és a vezetősín mellett csusszannak át.
Mit tehetek ellenük?
A legjobb védekezés a támadás. Vagy a megelőzés. Az utóbbihoz Szigeti a szúnyoghálót (ahogy az előző pontból kitűnik, nem a rolósat) ajánlja, hozzátéve, hogy egyébként lehetőleg a hajnali órákban szellőztessünk, mert a poloskák ebben az időszakban kevésbé aktívak. Amikor már nincs mit megelőzni, vagyis az orrod előtt mászik egy méretes példány, akkor megpróbálhatod kitessékelni a lakásból valahogy. B-tervként megfontolhatod a csótány- és hangyairtószerek bevetését. Ezek hatékonyak a poloskák ellen, sőt az ablakkereteket befújva akár prevenciós célból is. Bár, nyilván a vegyszerek használata nem éppen környezet- és egészségbarát megoldás.
Mi lesz ennek a vége?
Egyes elképzelések szerint a természet maga oldhatja meg a problémát. Amennyiben a faj egyedszáma túlnő egy bizonyos határon, fajon belül betegségek jelenségek jelenhetnek meg és csökkenhet a nemzőképesség, így összeomolhat az állomány. Szigeti ugyanakkor megjegyezte, ehhez hatványozódnia kéne a poloskák számának, amire a közeljövőben nincs reális esély.
