A mindennapos fogmosás és fogselymezés olyasmi, amin a legtöbben rutinszerűen, mindenféle reflektálás nélkül, csak átesünk. A Popular Science szerzője úgy tűnik, megunta a mindennapi robotot, és írt egy cikket arról, mire nem jó a fogselyem, és miért érdemes elgondolkodni azon, vajon jól csináljuk-e, amit csinálunk.
Több a füstje, mint a lángja
Philippe Hujoel, a Washingtoni Egyetem Fogorvostudományi Karának oktatója azt mondja, nincs komoly, tudományosan bizonyított, és minden kételyt eloszlatni képes bizonyíték arra, hogy a mosás és selymezés megóvja a fogakat a lyukaktól. A fogkrémek fluorid tartalma erősíti ugyan a fogakat, de sokkal fontosabb lenne, hogy ne dobáljunk cukrokat a szánkba, és ne együnk-igyunk egész áldott nap. A fogselyem használata inkább a fogínygyulladás megakadályozását szolgálja, de annak ellenére, hogy a mosással együtt jobb megjelenésűvé varázsolja azt a fogsort, sokszor több kárt okoz, mint amennyit használ.
Ne reszelj!
Hujoel szerint a fogselymezésnek több a füstje, mint a lángja, és a tömésekkel nem rendelkezők elég, ha akkor használják, ha valami beragad a foguk közé. A használat során pedig nem árt óvatosnak lenni, a fogak közé erővel bepattintott madzag elnyűheti a fogak között található ínyt, és visszavonulásra késztetheti az. A fogakra simítva, gyengéden vezessük be a zsineget, és ne legyünk túl agresszívak, így megtarthatjuk a pici kis ínyháromszögeket. Arra sem árt figyelni, hogy minden egyes fogköz megtisztításához tiszta és érintetlen selyem részt használjunk, máskülönben csak ide-oda költöztetjük a plakkot, és a baktériumokat.
És ne ráspolyozz
A fogmosás esetében is fontos az elővigyázatosság. Ne ráspolyként használjunk azt a kefét, legyünk inkább könnyedek, és ne nyomjuk és feszítsük a fogkefét gorilla módra a fogakra. Mivel a fluorid megerősíti a fogunkat, a túl alapos és azonnali öblítéssel se segítünk sokat, hisz ilyenkor rögtön le is mossuk. Öblögessünk egy kevés vízzel úgy, hogy még a fogkrém is a szánkban van, így ölelő fluoridköntösbe öltöztethetjük a fogakat!