Némi metszéssel így lesz rengeteg a virág!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az igazán dús virágzáshoz a cserjéket is meg kell kurtítani kicsit, és ennek kora tavasszal van itt az ideje.

A tavasz a metszés időszaka is, de ha metszésről van szó, a legtöbben rögtön a gyümölcsfák felé fordítják az ollójukat. Pedig a virágzó kerti cserjéket is érdemes kicsit alakítgatni, hiszen így nemcsak a formájuk lesz szebb, de virág is több lesz rajtuk.

Metszeni?

Bizony, a cserjéket is érdemes rendszeresen metszeni, hogy a formájuk megfeleljen annak, amit elképzelt, de legalábbis annak, amilyennek, a növénynek ki kellene néznie. Hiszen sok olyan tényező viheti félre a növény szép, egyenletes növekedését. Például, ha egyik oldalról kevesebb fényt kap, akkor azon az oldalon satnyább, és ritkább lehet, és az ilyesmin például metszéssel tud segíteni.

A cél tehát a forma kialakítása és a virágzás serkentése, de persze ne essen neki a bokroknak mindenféle terv nélkül. Hiszen a lényeg, hogy a cserje egyúttal életerős és szép is legyen.

„A cserjékre általában jellemző, hogy több tőből nőnek. Egy bizonyos kor és méret elérése után a növekedésük leáll. Az idős szárrészek ettől fokozatosan elhalnak, majd a megifjulnak.

A díszcserjék metszésének pont ez a célja, hogy az újra-ifjulási folyamatot segítsük, miközben az sem mellékes, hogy a visszametszett cserjék sokkal dúsabban virágoznak. A metszéssel az egészséges, jó növekedésű, laza ágrendszer kialakítása a cél, hisz ennek hiányában a bokor besűrűsödött részei kártevők búvóhelyeivé válhatnak, ráadásul esztétikailag sem mutatnak jól.

Azt is kevesen tudják, hogy a növények tápanyagszállítása akkor a leghatékonyabb, ha közvetlenül a tőből kinőtt fiatal részek közvetítésével, folyamatosan, kevés elágazás közbeiktatásával történik. Az elöregedett szárak szállítóképessége csökken és minden egyes elágazás is akadályozza a tápanyagszállítást, ezért is fontos a növény egészségéhez, hogy időnként visszametsszék. Amikor túl terebélyesre nőtt növény alakítása a cél, akkor általános visszavágásról beszélünk. Ilyenkor el kell távolítanunk azokat részeket, amelyek feleslegesek vagy károsak; így a sérült, a beteg vagy túl sűrű, esetleg földig érő ágakat. Ezután jöhet az ifjítás: az túlkoros ágakat lehetőleg a tőhöz közeli fiatal vesszőkig vissza kell vágni.

A díszcserjék metszésének gyakorisága a fajta növekedési ütemétől és élettartamától függ. Az egészen nagyméretű, már-már fákkal felérő bokrokat csak ritkán vagy egyáltalán nem szükséges ifjítani. A 2-3 méteres cserjék néhány évenkénti fiatalító metszést igényelnek. Ennél gyakrabban is érdemes persze a metszőollóhoz nyúlni, hiszen ezzel fokozható a virágzás is – tanácsolja Boross Dávid, az Oázis Kertészet munkatársa.

Mikor?

A díszcserjéket – akárcsak a gyümölcsfákat – rendszer szerint kell metszeni, hiszen ha nem jókor ejti meg a beavatkozást, akkor sajnos a virágtengerről is lemondhat. És éppen ez, vagyis a virágok bontásának az ideje a meghatározó.

„Ahogy a legtöbb növénynél a díszcserjéknél is a virágzáshoz kell igazítani a metszést. Az úgynevezett rövidhajtásokon tavasszal virágzó fajokat tavasszal, közvetlenül az elvirágzás után a legjobb metszeni. A virágzás után megmaradt rügyekből fejlődő hajtások hozzák majd a következő évi virágzást.

Az adott évben nőtt vesszők ágvégén virágzók közé tartoznak a késő nyáron, ősszel nyíló díszcserjék. Ezeket a növényeket is kora tavasszal kell metszeni, még rügyfakadás előtt. Ezzel a szelekcióval a meghagyott rügyekből erősebb hajtás fejlődik, hatalmas virágokra, egészségesebb növényre számíthatunk.” – mondja a szakértő.

És mikor és hogyan metsszük a sövényt?

A sövény metszése egy fokkal egyszerűbb feladat. Ebben az esetben ugyanis nem az a cél, hogy gazdagon virágozzon, hanem csak hogy összefüggő falat képezzen a kertben. Ehhez a metszést akkor érdemes végezni, amikor a friss hajtások már kezdenek fásodni, már nem lehet őket olyan könnyedén lehajtani.

Arra is érdemes figyelni, hogy a kialakított formák alja mindig legyen szélesebb, mint a tetejük, így a sövény egésze zöld marad, nem fog felkopaszodni. Az is lényeges, hogy mindig egy picivel magasabbra kell engedni a növényt, hogy az új levelekből is maradjon. Ez lehet csupán néhány centi is, de ettől lesz a sövény szép és átlátszatlan.

Természetesen ez csak a zöld falakra igaz, a virágzó sövények esetében az egyes cserjéket a nekik megfelelő időben, külön-külön kell metszeni.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

ST
ST
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Magyar grófnő volt a kétes szerelmi ügyeiről híres Savoyai Jenő herceg fő bizalmasa: szép Loriként ismerték

Savoyai Jenő herceg nevét hallva mindenkinek a zseniális, kíméletlen törökverő hadvezér jut eszébe, akinek magánéletét és nők iránti hűvösségét rengeteg pletyka övezte a bécsi udvarban. Volt azonban egy lenyűgöző szépségű és rendkívül éles eszű magyar grófnő, Strattmann Eleonóra – vagyis a „szép Lori” –, aki előtt a merev stratéga minden falat lebontott. Palotája a hadvezér mindennapi menedékévé vált, ahol nemcsak kártyáztak, hanem sorsfordító politikai és hadi döntések is születtek.

Életem

Ezt teszik veled a reelsek és az állandó görgetés

A rövid videók görgetése komoly problémákat is okozhat hosszabb távon. Bár jó érzést ad maga az elfoglaltság, az önértékelésre, a koncentrációra és a kognitív képességekre negatívan hathat. Leszokni azonban nem könnyű róla, hiszen az agy jutalmazórendszerét aktiválja.

Testem

Gyermekvállalás 35 év felett: ennyi sikertelen próbálkozás után javasolt a kivizsgálás

A gyermekvállalás tervezésekor sok pár szembesül azzal, hogy a fogantatás nem történik meg az első néhány hónapban, ami komoly aggodalmakhoz vezethet. Szakértők szerint ez bizonyos ideig teljesen normális, ám a kivizsgálás ideális időpontját döntően a nő életkora határozza meg. Miközben 35 éves kor alatt egy év sikertelenség után érdemes lépni, 35 év felett a petesejtek minőségének romlása miatt már hat hónap után javasolt orvoshoz fordulni. Milyen rejtett betegségek írják felül az időkorlátokat, és miért elengedhetetlen, hogy a férfiak is részt vegyenek a folyamatban?

Szülőség

Felháborító szabályt hozott a fapados légi társaság – vizsgálat indult ellene

A Ryanair azon gyakorlatát vizsgálja a brit versenyhatóság, hogy ha a gyerekek mellé szeretnének ülni a szülők a repülőn, azért helyjegy árat kell fizetni. A légitársaság szerint azonban a szülők egyszerű felnőttként fizetik a különdíjat, miközben díjmenetesen legfeljebb négy gyermek számára foglalhatnak helyet maguk mellett.

Testem

Így rombolja egészségedet a hanyag fogmosás: szívbetegséget is okozhat

Vagyonokat költünk vitaminokra, szuperegészséges ételekre és méregtelenítő kúrákra a hosszú élet reményében, miközben az egyik legnagyobb egészségügyi kockázatot figyelmen kívül hagyjuk . Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a hanyag szájhigiénia és a fogágybetegségek szívbetegséget, cukorbetegséget, sőt Alzheimer-kórt és rákot is okozhatnak.

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.