Az otthoni rendrakás többé-kevésbé napi, de minimum heti feladat, amit mindenki próbál a minimálisra csökkenteni. És sajnos hiába dolgozunk vele, mindig lesznek olyan részletek, amik akkor is a rendetlenség látszatát keltik, ha még a szőnyeg rojtjait is elvágólagosra fésülte. Igen, a kábelekről, a belógó, lelógó, össze-vissza csavarodó és indarengetegként az életünket keserítő kötegekről van szó.
Ráadásul ezeknek a létezéséről sokan elfelejtkeznek egy lakás kialakításakor: bár szinte minden elektronikai cikk árammal működik, a kábelek elvezetésére sem a kivitelezők nem gondolnak automatikusan, sem a jövendőbeli lakók. Ha pedig a kezdetek kezdetén nem gondoskodtak a megfelelő takarásról, akkor ez utólag már csak barkácsmódszerekkel oldható meg. De az is szembesülhet ezzel a problémával, aki elővigyázatos volt és annak idején így alakította ki a helyiségek kábelezését: mert mi van, ha vásárol egy újabb elektromos eszközt, ugye...
A kézenfekvő
A legegyszerűbb megoldás persze a kábelrendező csatorna, ami bár kiáll a falból és festeni/tapétázni is kell majd, de szépen el lehet vele rejteni mindent, és a későbbiekben azzal sem lesz baj, ha valamit ki szeretnénk szedni belőle, hiszen a csatorna nyitható. Mindemellett még csak azt sem lehet mondani, hogy nagy kiadás, hiszen 2 méternyi nevetséges, 52 forintos árért érhető el.
Persze, ha nagyobb köteget akarunk elrejteni, az többe is kerül. Egy 180x55 milliméteres kábelsínért már akár 17 576 forintot is elkérhetnek, ami azért már egy kissé húzós.
Az ügyes
Az irodai csipesz egy olyan eszköz, ami elképesztően sokféleképpen használható. Bagatell dolog lenne, ha csak papírokat fogna vele össze, hiszen a kábeleket is megtartja, ráadásul – mivel a szára is horgas –, akár a falra is lehet fúrni. A nagyobb csipeszekkel már egész tekintélyes mennyiségű kábelt is összefoghat, és bár ettől még eltűnni nem fognak, de sok lógó-összegabalyodó vezeték helyet így már csak egyetlen, rendezett köteggel kell számolni. És festeni ugye ezt is lehet.
Jó magyar szokás szerint a szigetelőszalag is rendezi a kábeleket, ráadásul különböző színekben kapható. Sőt, akár teljes hosszában is betekerheti vele a kábelkötegét, bár ilyenkor azzal mindenképpen számolnia kell, hogy ha egy újabb vezetéket szeretne hozzadni, akkor az egész műveletet elölről kell kezdenie.
A vezetékek rendszerezhetőek akkor is, ha egy huszáros vágással "megrövidíti" őket. Ehhez azonban nem kell villanyszerelési szakismeret, elég hozzá egy cipősdoboz, amit bevon bármilyen anyaggal vagy papírral, ami illik a lakáshoz. A két végére vágjon egy-egy függőleges nyílást, de ne egész az aljáig, majd tegyen bele egy hosszabbítót, aminek a vezetékét az egyik lukon vezesse ki. A másik lyukon vezesse be a kötegelt kábeleket, tekerje fel a felesleget, majd csatlakoztassa a dugókat a hosszabbítóba, a feltekert kábelköteget pedig rendezze el a dobozban.
Amit nem lehet elrejteni…
Régi mondás, hogy amit nem tudsz elrejteni, azt mutasd meg, és ezt is bevállalhatja, ha más lehetőség nem nagyon marad. A lelógó vezetékeket itt is érdemes kötegelni, mondjuk szőlőkötözővel, majd kisebb szögek vagy csavarok segítségével indaként hullámalakra hajlítani. Ezután már csak kis levelek kellenek, meg néhány kacsszerűen tekeredő kisebb inda – amiket papírból is ki lehet vágni -, és már készen is van egy valódi inda. A színe persze tetszés szerint változtatható némi festékkel.
Persze, ha már úgy dönt, a vezeték akár lakásdísz is lehet, erre is van gyári megoldás. A textil bevonatú kábeleknek létezik magyar gyártója is, és bár ez nem a legolcsóbb megoldás, de így akár a szivárvány minden árnyalatát is felhasználhatja, ami azért nem mutat rosszul, ráadásul a vezetékek is kevésbé lesznek sérülékenyek.
A végére pedig egy humoros megoldás gyerekszobába (de legalábbis Jack Sparrow rajongóknak):