Az idő mindent megszépít, szívesen nosztalgiázunk például a szocializmusból ránk maradt reklámokat nézegetve, amiket ugye nem lehet megunni, de nem véletlenül kaptak külön kiállítást a kártyanaptárak és kalendáriumok vagy a játékok sem, és a Fortepan képeit is szívesen böngésszük. Persze a múltidézésnek más módja is van: belegondolt már például, hogy mi lenne, ha a régi, azóta már nagyrészt letűnt márkák és az új "kedvencek" helyet cserélnének? Nem? Horváth Zsolt szerencsére igen.
A facebookos galériát böngészve feltűnhet, hogy ezek még tavaly készültek, de valami oknál fogva, csak most haraptak rá a netezők. Velünk is csak most jött szembe a Logo Timemachine nevű projekt, de ha már így alakult, megkérdeztük az alkotót, honnan is jött az ötlet.
"Folyamatosan hallgatózok az utcán, és már elég rég megfigyeltem, hogy az emberek még mindig ABC-be, közértbe és más olyan helyekre mennek (legalábbis ezt mondják), amelyek már évtizedek óta nincsenek. Nem mellesleg én is mondok olyanokat, hogy Felszab tér vagy Moszkva tér. Ennek tetejébe még grafikával és képszerkesztéssel foglalkozom békeidőben. És az elég gyakran foglalkoztat, hogy valahogy itt nehezen felejtődnek el dolgok, félig itt maradnak, vagy maradódnak inkább (így passzívan). Van ez a mi alternatív valóságunk, ahol meg tudunk feleltetni dolgokat egymással a jelenvalóban. Azt hiszem az idő, a változás amúgy átlagnál vehemensebben érdekel" - válaszolt Horváth Zsolt.
"Elkészítettem néhány logóváltozatot, és mivel szórakoztatott, jöttek az újabb ötletek, egyszer pedig azon kaptam magam, hogy csináltam ötvenvalahányat" - tette hozzá az alkotó, aki ezért az idő mellett más változókkal is dolgozott, így találkozott például a Motörhead és a Piramis, valamint a Szomszédok és Dallas.
És milyen volt a fogadtatás? "A visszajelzések alapján sokféleképpen viszonyulnak a logókhoz az emberek: zömében nettó nosztalgia a reakció, de van, aki egyéb rétegeit is látja, az időt, a jelenhez, múlthoz, a változáshoz való viszonyainkat. Tetszik, hogy ilyen is van" - írta Horváth Zsolt, aki szerint nincs nagybetűs megfejtés. "Ha van, azt én sem tudom. Amikor kész voltam a sorozattal, azt éreztem, hogy van az egészben valami keserédes. A keserédes meg elég faramuci íz, szeretem."