A mobilházaknak számos előnyük van. Gyorsan felállíthatóak, nem kell hozzájuk építési engedély, teljesen berendezettek, és a téglaépítésű házakhoz képest azok töredékébe kerülnek.
Valahogy mégsem terjedtek el Magyarországon, pedig Angliában és az Egyesült Államokban egész mobilház telepek léteznek. Az biztosnak látszik, hogy mobilházat inkább csak nyaralónak érdemes venni, vagy olyanoknak, akiket nem izgat túlzottan, mennyire dizájnos a környezet, amiben élnek. Persze ez nem azt jelenti, hogy a mobilházak gagyik és csúnyák. Kérdés, hogy megéri-e a mobilház, és milyen kompromisszumokat kell meghozni, ha emellett döntünk? A válaszok megtalálásában a Gaigaza Kft. mérnöke segített minket.
Mit érdemes figyelembe venni mobilház vásárlásánál?
Több cég is foglalkozik mobilház importtal, akármilyen furcsán is hangzik ez. Erre azért érdemes figyelni, mert nem mindegy, honnan érkeznek a házak: az Angliából importáltak szigetelése például nem biztos, hogy a magyar télben is praktikus; és akkor még nem beszéltünk az angolszász szabványú dugaljakról.
Ami nehézséget jelent, hogy önkormányzattól függően kell rájuk építési engedélyt kérni. Bár a jogszabályi környezet nem egyértelmű ebben az esetben, de az önkormányzatok szinte kivétel nélkül kérik az építési engedélyt ezekre a házakra. Ami viszont rettentően macerássá teszi a dolgot, mert könnyűszerkezetű épületként mindenféle tanúsítványokkal és statikai számításokkal kell igazolni az állékonyságukat.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy CSOK-ra vásárolhatóak-e ezek a házak. Elméletben igen, ha méretileg és helyiségek számában kielégíti annak feltételeit. A probléma itt az lehet, hogy ezt a "házat" készen szállítják, a CSOK-nál pedig készültség alapján fizetnek, tehát utófinanszírozásos a dolog.
Téglaház kontra mobilház
A mobilházak mellett szóló első és legfontosabb érv az olcsó ár. Ellene viszont számos indokot fel lehet hozni. Egyrészt a hitelbiztositéki értékük gyakorlatilag nulla, mert a bankok nem adnak hitelt olyan épületre, ami mobil. Másrészt biztosítani is nehéz, a tapasztalatok szerint volt aki csak lakókocsi biztosítást tudott rá kötni.
Nehézséget jelenthet, hogy a piacon nagyon sok az olyan cég, akik nem jó minőségű házat árulnak, viszont ez csak a kifizetés után derül ki. A reklamáció pedig hosszas és nehézkes, és nem biztos, hogy kielégítő eredménnyel jár.
Mobilház belülről
Fotó: Rj Sangosti
A mobilházak sajna nem is szépek. A szerkezeti kialakításuk nem stabil, ezért csak bizonyos típusú burkolattal lehet ellátni őket, mert a padló mozog, reped, elválik. Ezért a laminált parketta és a PVC-burkolat működik, de lekövezni már nem lehet ezeket a házakat. Ugyanez a helyzet a falakkal, a festésük nehézkes. További rossz hír lehet a dizájnra érzékenyeknek, hogy a gépészet látszani fog, mivel a szendvicspanel szerkezetbe nem lehet bevésni sem a villanyt sem a fűtést.
Szépíteni persze lehet, erre külföldön lehet szép példákat látni. A letelepített házakat faburkolattal látják el kívül és belül, hogy otthonosabb legyen.
Ami viszont a mobilházak mellett szól, hogy sokat kibírhatnak, hiszen általában a csarnokokhoz használt szendvicspanelekből épülnek, ami sokat elvisel. A szendvicspanel szerkezet nagyon jó hőszigetelő is, emiatt az épület fűtési energiafogyasztása kevés, olcsón és gyorsan ki lehet fűteni. Viszont ha nincs fűtve, hamar kihűl, mivel nincs hőtároló tömege. Fűtésre az áram jön szóba, a nappali elektromos energiás fűtés viszont nagyon drága: ezt ellensúlyozza az épület szerkezetének jó hőszigetelése.
Fűtési költségként nagyjából úgy kalkuláljon, hogy egy 36 m2-es mobilház idei szezonos fűtési költsége ~100e Ft-körül lesz, tehát havi 15-20.00,- Ft-tal számolhat erre a kicsi alapterületre. Ez attól ilyen sok, mert a nappali áramos fűtés költsége a gázéhoz képest háromszoros.
Mekkora lehet egy mobilház?
Gyakorlatilag bármekkora, több modulból lehet összeépíteni ezeket az épületeket, így elvileg arra is van lehetőség, hogy akár 100 négyzetméteres házunk legyen. A legtöbb házmodul 3 vagy 3.7 méter széles hosszuk pedig 7-13 méter között alakul.
Miből készülnek a mobilházak?
A vasvázra kerül a szendvics szerkezet, melyben a külső rész alumínium, a belső fal pedig lehet műanyag vagy farostlemez egyaránt. A külső és a belső réteg között található egy faszerkezet, mely hungarocell és/vagy üveggyapot, kőzetgyapot szigeteléssel van kitöltve. A szigetelés típusa és vastagsága függ az évjárattól, gyártótól és modelltől. A padlózat préselt furnérlemez vagy OSB lap, mely - helyiségtől függően – padlószőnyeggel vagy laminált parkettával, PVC-vel van burkolva.
Itthoni szép példa a
Domino mobilház, melyet zöldtetővel és infrafűtéssel, vagy akár napkollektorokkal ellátva is lehet kérni.
Van persze kreatív példa is, ez a lány egy icipici házat épített magának, amit most, hogy nőtt a család létszáma, már 21 négyzetméteresre bővített: itt élnek négyen. A kétségkívül érdekes épület átalakulását
itt lehet végigkövetni. De ez inkább kivétel, a nagy átlag az előre berendezett, azonnal használatba vehető házakat keresi.
Közzétette: MiniMotives – 2015. augusztus 23.
