Árverésre járni a legtöbbek fejében egyet jelent azzal, hogy festményeket, szobrokat és kerámiákat nézegetve dobálóznak gazdag emberek irreálisan magas pénzösszegekkel, majd örülnek annak, hogy senki más szerint nem ér annyit a kikiáltott tárgy, mint amennyit ők ajánlottak érte. Ehhez képest a Daily Mail cikkéből kiderült, hogy aukciókra járni nem is hülyeség, ugyanis van egy olyan műfaja is, amikor viszont kevés pénzért lehet nagyon kaszálni, ráadásul néhány esetben mindezt itthon is meg tudja tenni.
A cikk szerint az igazán jó üzletek nem a nagy és ismert aukciós házakban köttetnek, hanem ott, ahol a rendőrség által lefoglalt dolgokat, gazdátlan bőröndöket, vagy éppen a közigazgatás feleslegessé vált dolgaira keresnek vevőt.
Gazdátlan bőröndök, lefoglalt tárgyak Angliában
Aki adott már fel poggyászt a repülőre, az biztosan átélte azt a gyomorgörcsöt, amikor leszállás után, a futószalag mellett állva várja a bőröndjét, és míg már szinte mindenki megkapta az övét, de az öné még sehol. Évente 24 millió bőrönd késik, vagy éppen rossz célállomáson köt ki, esetleg ellopják; ö százalékukért pedig sosem jelentkezik senki. Angliában ilyenkor három hónapig őrizhetik a gazdátlan csomagokat, azután elárverezik őket. A dél-londoni Gearsby's aukciós ház például évente 2400 bőröndöt árverez, és nem ők az egyetlenek, akik ezzel foglalkoznak: a nagy londoni repterek gazdátlan bőröndjei mind más aukciósházhoz vándorolnak. Két hetente van árverés, ahol már 8 fontért is hozzá lehet jutni egy bőröndhöz, ami általában tiszta (vagy koszos) ruhákkal van tele – ez persze csak azután derül ki, hogy valaki megnyerte a licitet és övé lesz a bőrönd. Persze lehet abban reménykedni, hogy tele lesz ékszerekkel vagy méregdrága designer ruhadarabokkal, de Christine Sachet, az aukciósház munkatársa mindenkit le kell lombozzon: ők sem őrültek meg, természetesen átnézik előtte a csomagok tartalmát, és ha valami értékeset találnak, azt külön adják el.
A rendőrség által lefoglalt és szintén gazdátlan termékekre is lehet licitálni Angliában, ott interneten keresztül megy ez a fajta aukció. A legtöbb esetben bicikliket, szerszámokat, fényképezőgépeket és más elektronikai cikkeket vagy ékszereket lehet olcsón megvásárolni, mivel a rendőrség minél hamarabb szeretne túladni ezeken. Raktárak és konténerek is eladásra kerülnek, előbbi típusúakból márreality show-k is születtek, amikor mindig találnak valami értékeset, amit el lehet passzolni az olcsón vásárolt lomok között. Utóbbi pedig olyankor fordul elő, mikor valaki külföldre költözik és a cuccait egy konténerben odaszállítatja, de a helyszínen derül ki, hogy mégsem kell neki, vagy nem jelentkezik, a konténer pedig gazdátlan marad. Mivel rengeteg minden lehet benne, ezért ritka, hogy szétszedik és darabonként adják el, sokkal egyszerűbb egyben megszabadulni tőle, aztán az új tulajdonos pedig úgy nyerészkedik a benne talált holmikon, ahogyan szeretne.
A helyzet itthon
Kíváncsiak voltunk, hogy itthon mennyire van ennek hagyománya, lehet-e a Ferihegyen hagyott bőröndökért harcba szállni, vagy lehet-e a rendőrségtől arany nyakláncot vásárolni egy aukción.
Gazdátlan bőröndök
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér sajtóosztályától megtudtuk, hogy elenyésző a reptéren hagyott bőröndök száma, viszont laptopokból, telefonból, sapkákból, sálakból és kulcsokból elég tekintélyes kollekciója van a reptérnek, sőt még mankó és babakocsi is akad. "A repülőtéren talált minden gazdátlan csomag vagy bőrönd első körben a helyszínen tűzszerészeti ellenőrzésen esik át. Ha nem jelentkezik a gazdája, a romlandó termékek a szemetesben végzik, minden más pedig egy raktárba kerül. Különbség van a nyilvános területen és bent a tranzitban talált csomagok között: előbbi esetben az érkezési szinten lévő Lost & Found (vagy Left Luggage) helyiségbe kerül át, itt jelentkezhet a tulajdonosa. Utóbbi esetben az utasbiztonsági ellenőrzés gondoskodik a csomag tárolásáról" - tudtuk meg a reptértől. A jogszabályok alapján két lehetőségük lenne, az egyik az, hogy a jegyzőhöz fordulnak és leadják a gazdátlan csomagokat, a másik pedig ha gondoskodnának az értékesítésről, a befolyt összeget pedig befizetnék az államkincstárba. "Tekintettel arra, hogy az ehhez kapcsolódó kezelési és szállítási költséget sem írhatjuk le az értékesítésen befolyt összegből, így az az üzleti döntés született, hogy tároljuk ezeket a tárgyakat" - vagyis itthon nem tud gazdátlan bőröndökre licitálni.
Lefoglalt vagyontárgyak
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresésünkre elmondta, hogy az általa lefoglalt vagyontárgyak döntő többségét árverésen, ezen belül is elektronikus árverésen értékesíti. Az árverésen kívüli, egyéb értékesítési formák, mint például pályázat, vagy más típusú értékesítés elenyésző arányban fordulnak elő, úgyhogy ezeken bárki nyugodtan résztvehet. A lefoglalt tárgyak értékesítése ráadásul foyamatos, mert a NAV a mielőbbi értékesítésben érdekelt, ezért van arra esély, hogy tényleg a jó áron találhat kincseket. Ehhez két lehetősége van: "az adóigazgatási szerv székhelyén illetve az illetékes önkormányzat hirdetőtábláján közzétett hagyományos árveréseken a licitálás a meghirdetett árverés időpontjában és helyszínén történő megjelenést és személyazonosítást követően, a minimálárat elérő ajánlat megtételével történhet. Az árverések többségét kitevő elektronikus árverés esetében licitálni a NAV honlapjáról elérhető Elektronikus Árverései Felületen (EÁF), az egyes árverésekre meghatározott időpontokban lehet" - tudtuk meg a sajtóosztálytól. A licitállás feltétele az ügyfélkapus és EÁF-es regisztráció együttes megléte, továbbá az ajánlatnak ez esetben is el kell érnie a meghatározott minimális összeget. Ingatlan-árverések esetében további feltétel a becsérték tíz százalékát kitevő előlegfizetés. Ha az árverés nem sikerül többszöri nekifutásra sem, akkor az adós visszakapja a vagyontárgyát, ha pedig nem kell neki, akkor a NAV megsemmisíti.
Rendőrséghez került, például loptt tárgyak
Magyarországon a rendőrség nem tart árveréseket, így nem fordulhat az elő, hogy vesz egy, lopásból származó biciklit legalálisan, békésen kerekezik a Körúton, aztán felismeri az eredeti gazdája a kerékpárt és máris bajban találja magát. Ha a lopott tárgyak eredeti tulajdonosát nem sikerül megtalálni, akkor a hatályos törvények szerint, a büntetőeljárásról szóló1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 151. §-sa szerint járnak el-tudtuk meg az ORFK Sajtóosztályától.
A rendőrséghez kerülhetnek dolgok bizonyítási céllal és elkobzás miatt is. Ha bizonyítási céllal lefoglalt dolgot a szakértő már megvizsgálta újabb szakértői vizsgálatokat az érintettek nem kértek, és nem is indokolt, akkor a lefoglalást meg kell szüntetni és annak kell kieadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tulajdonosa volt, ezt pedig igazolni is tudja. Ha nincs ilyen személy, akkor a törvény szerint annak kell kiadni, aki a kiadása iránt alaposnak látszó igényt jelentett be. Ez persze minden egyes bűncselekmény esetében egy külön eljárási procedúra, egyedi elbírálásokkal, de a törvény azt mondja, hogy amennyiben alaposnak látszó igényt sem jelentett be senki, annak kell visszaadni, akitől lefoglalták. De mielőtt a szívéhez kapna, hogy például visszakerül a tolvajhoz az aranynyaklánc, ha nem jelentkezik érte senki, megnyugtatjuk, hogy a törvény szerint ha a tulajdon kétségtelenül mást illet, akinek kiléte nem állapítható meg, akkor az államra száll. Ha pedig a lefoglalt dolog értéktelen és senki sem tart rá igényt, akkor megsemmisítik.
Az elkobzásról a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C törvény 72. §-a rendelkezik. Eszerint "el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak" ennek a tulajdonjoga az államra száll, vagyis ez biztosítja azt, hogy lopott tárgyra Magyarországon nem lehet licitálni. Az állam tuladonában lévő termékekre egyébként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, elektronikus árverési felületén lehet. Bár még csak most indult az oldal, de itt lehet majd éllami tulajdonban lévő ingóságokra és ingatlanokra licitálni.
