Sokan a nyári szünetre vagy a nyári hónapokra időzítik a jogosítvány megszerzését, ami érthető is, mert pl. a diákoknak ilyenkor nincs suli, tehát erre tudnak összpontosítani, és az időjárás is barátibb, így nem kell hóakadályokkal vagy jeges utakkal küzdeni a vizsgán. A Nemzeti Közlekedési Hatóság most összeszedte, milyen szempontokra érdemes figyelni akkor, amikor a rengeteg ajánlat közül próbálja kiválasztani az ideális autósiskolát.
Mutatószámok
Ezek a szempontok pedig nem mások, mint a mutatószámok, melyek lényege, hogy objektív és általános tükröt mutassanak az autósiskolákról. A Nemzeti Közlekedési Hatóság oldalán lehet az iskolák között böngészni, nemcsak járműkategória, de földrajzi hely szerint is. Ezek a mutatószámok meg kell, hogy jelenjenek az autósiskola hirdetésében is.
Miből áll össze?
- Átlagos Képzési Óraszám (ÁKÓ): megmutatja, hogy az adott képzőszerv egy tanulót átlagban hány óra (alap- és pótórákat összeadva) alatt készített fel a sikeres gyakorlati vizsgára.
- Vizsga Sikerességi Mutató (VSM): ismerteti, hogy az autósiskola összes elméleti vagy összes gyakorlati vizsgájából mennyi lett sikeres.
- Képzési Költség (KK): amit csak az iskola nyilvános hirdetéseiben lehet fellelni, lefedi, hogy mennyibe kerül az adott helyen egy tanuló átlagos képzése.
Átlagos Képzési Óraszám
Az Általános Képzési Óraszám alapján derül ki, hogy a kötelezően előírt minimális óraszámhoz képest (személygépkocsinál 29 óra), százalékosan mennyi órából értek el a hallgatók sikeres forgalmi vizsgát. Minél közelebb van az érték a 100 százalékhoz, annál kevesebb pótórára volt szükségük az eddigi tanulóknak az adott iskolánál. A magas százalékszám sem jelent rosszat, hiszen elképzelhető, hogy a beiratkozott tanulók teljesítménye nem volt megfelelő. Tehát ha 155% szerepel a táblázatban, akkor az a következőt takarja: 29 óra = 100% (2,9 = 10%) 2,9 x 5,5 = 15,95 ≈ 16 pótóra átlagosan. A hatóság közleménye szerint az esetleges pótórákra számítani kell, a lényeg viszont, amire érdemes odafigyelni, hogy a meghirdetett ár legyen összhangban a pótórák költségével.
Vizsga Sikerességi Mutató
A Vizsga Sikerességi Mutató kiemelten fontos, hiszen megmutatja, hogy a képzőszerv összes vizsgaeseményéből (alapvizsgák és pótvizsgák) mennyi lett sikeres. Például ha a „B” kategóriás forgalmi résznél 85% szerepel, az azt jelenti, hogy sokan átmentek elsőre, 100 alkalomból 85-en, de 38 százaléknál ezen tanulók aránya elég kevés, hiszen lehet olyan közöttük, aki harmadszorra is megbukott. A VSM-et a képzőszerv köteles a honlapján, továbbá az adott tanfolyamra vonatkozó tájékoztatásaiban háromhavonta aktualizálni, továbbá egyértelműen, könnyen olvashatóan és félreérthetetlenül feltüntetni.
Képzési Költség
A Képzési Költséget a tanulók által ténylegesen befizetett költségek alapján kell kiszámítani úgy, hogy a képesítés megszerzéséhez szükséges minden vizsgát elvégzett tanulók által befizetett összes költség átlagát kell alapul venni, amelyek a szerződésben terhelik a jelentkezőt, ideértve az elméleti tanfolyam díját, a gyakorlati oktatás díját, a kezelési költséget, az egyszeri vizsgadíjakat, a képzőszerv-váltás esetén fizetendő díjat és minden egyéb, egyénileg meghatározott költséget. Nem kell ugyanakkor beleszámolni az orvosi alkalmassági vizsgálat díját, az elsősegély-nyújtási ismeretek vizsga és képzés díját, az esetleges pályaalkalmassági vizsgálat díját, valamint a vezetői engedély kiállításának díját sem.