Érdekes listát hozott le nemrég a dezeen.com a Temze folyó két partján elterülő, rohamléptekkel fejlődő brit fővárosról, amelyben London 13 legellentmondásosabb projektjét mutatják be. A látványterveket elnézve a szükségesnek mondott beruházások jócskán megváltoztatják majd a tízmilliós város arculatát a jövőben, és némelyikről elsőre nem is egyszerű eldönteni, vajon milyen irányban. Nézze meg a hajtás után, hogy a Tower of London, a Királyi Botanikus Kert, a Greenwich vagy a Westminster palota mellett milyen futurisztikus látnivalókkal bővül Európa egyik legnépesebb városa, és szavazzon, ön megépíttetné vagy elvetné az ötletet?
1. ”Kert híd” a Temzén
Egyszerűnek nevezte parkosított gyalogos hídját az ötletgazda Thomas Heathetwick, akinek tervére a Lambeth London Borough Council és a Westminster City Council is rábólintott a közelmúltban. A fákkal és bokrokkal beültetett, 367 méter hosszú híd tényleges megvalósulása talán csak a költségvetésen bukhat meg, ugyanis jelenleg körülbelül 60-65 millió fontra (kb.170 milliárd forint) saccolják a költségeket. Heathewick és Arup építészeti irodával közösen megálmodott parkos hídja az építészforum.hu értesülései szerint London központjának déli részén, a South Bank és a Covent Garden között szelné át a Temzét.
2. Biciklis út a vasút felett
Norman Foster ötlete talán a városfejlesztés egyik legvitatottabb projektje, melynek megépüléséhez a Space Syntax valamint az Exterior Architectura tanulmányai és beleegyezése is szükséges. A SkyCycle néven futó terv szerint egy 220 kilométer hosszúságú bicikli utat húznának fel a külvárosi HÉV-ek és vonatok oszloprendszerének tetejére, amivel hatmillió ingázó számára könnyítenék meg a közlekedést, ez körülbelül 12 ezer biciklist jelentene óránként. A brit főváros egyébként is élen jár ezen a téren, körülbelül 3200 km hosszúságú bicikliúttal rendelkezik (LCN), míg Budapesten összesen nincs 200 kilométeres a hálózat. A világ egyik legismertebb építészirodájának 79 éves alapítója egyébként megtehetné, hogy autóval járjon, de maga is inkább a biciklizést részesíti előnyben.
3. Bio felhőkarcoló
Bár nem valószínű, hogy a közeljövőben megépül a Sure Architecture (Sustainable Urban Regeneration and Eco-Architecture) futurisztikus, 300 méteres felhőkarcolója, azért az innovatív elgondolás, miszerint hogyan lehetne egy spirális formában felépített ökoszisztémát létrehozni és felfelé kiterjeszteni, kétségkívül figyelemreméltó. Az építésziroda a kifejezetten felhőkarcolók tervezésére kiírt Super Sky Scrapers Awardsra készítette a pályázatot, mellyel az volt a céljuk, hogy megmutassák, hogy hogyan lehet egyetlen, végtelennek tűnő magas épületbe lakóközösségeket, iskolákat, parkokat, közterületeket és bevásárló központokat bezsúfolni.
4. Lebegő medence a Temzén
A Studio Octopi az egykor híres angol fürdőkultúrát emelné vissza a városba azzal a két fürdő- és pihenőhellyel, amit London keleti illetve központi részére képzeltek el. A terveknek több előfeltétele is van, így legkorábban 2023-ban valósulhat majd meg. A medencékhez ugyanis teljes egészében a Temze vizét használnák fel, amihez első sorban rehabilitálni kell a város szennyvízhálózatát és a jelentős mértékben szennyezett folyót is. A Temzére kiépített, belvárosra néző beton medencéket természetesen tájépítészek segítségével növényekkel és sziklakertekkel tennék látványosabbá és vonzóbbá a városiak számára.
5. A Kristálypalota újjáépítése
A Joseph Paxton tervei alapján felhúzott épület a világ legnagyobb üvegházának számított mindaddig, míg 1936-ban le nem égett. A szétszedhető acélvázakból összerakott épületet 1851-ben helyezték el a Hyde Parkban, majd 1854-ben áthelyezték a Bromleyba – írja a wikipedia.org az üvegházról, melyet eredetileg egy olyan kiállításra terveztek, ami a brit ipar legújabb vívmányait hivatott bemutatni. Az újjépítés körül azonban évek óta áll a harc, ami többek között betudható annak is, hogy a pályázatért több világhírű építész, köztük Zaha Hadid, Richard Rogers és David Chipperfield is versenyben van. A palotát egyébként egy kínai befektetőcsoport, a ZhongRong Group újítaná fel körülbelül 500 millió fontból, de az épület elhelyezésével kapcsolatban egyenlőre az építészek mellett vitában áll egymással London polgármestere, a helyi Zöld Párt tagjai valamint Bromley önkormányzata is.
6. A Battersea erőmű átépítése
A London déli részén található épületegyüttes a város ipari múltjának egyik legfontosabb ereklyéje, amit ezúttal olyan nemzetközi sztárépítészek terveznek át, mint Frank Gehry és Norman Foster. A jellegzetes, számos filmnek, videóklipnek, lemezborítónak és koncertnek hátteret adó négy kéményes épület a város egyik legdrágább részét képezi majd: a tervek alapján ugyanis 3000-4000 lakás, irodaterület, több száz üzlet és egy park is tartozik a rehabilitációs projetkhez. Az egész terv egy óriási, lassan harminc éve tartó városfejlesztési terv, a Nine Elms részét képezi, ami jelenleg az egyik legnagyobb rehabilitációs munka Európában.
7. Anglia legmagasabb lakótornya
A város egyik legfontosabb üzleti és bevásárló negyedében, a Kelet-Londoni Canary Wharfon található az Egyesült Királyság legmagasabb épülete, egy 73 szintes felhőkarcoló. Emellé tervez a Foster + Partners egy 36 emeletes tornyot, melyben összesen 900 új lakást kap majd helyet. A South Quay Plaza fejlesztési tervei szerint az épület az Isle of Dogs környékén épül majd meg, ahol a gombamód épülő tornyok miatt egyébként számos meglévő épületet bontottak és fognak még elbontani a következő években.
8. Herzog & Meuron felhőkarcolói
A svájci sztárépítészek a Foster + Partnershez hasonlóan a Canary Wharf kiépítésében vesznek részt, ők egy látványos henger formájú felhőkarcolóval gazdagítják majd London keleti részét. Ez az egyike annak az öt új épületnek, amit a Wood Wharf néven futó fejlesztések keretében adnak majd át. A projektben részt vesz még a londoni Stanton Williams stúdió, valamint az Allies and Morrison is, akik a 884 otthon mellé technológiai és távközlési cégeknek terveznek még irodaházakat a környékre.
9. Parkosítás a Temze mentén
Ez vitathatatlanul London válasza a New York-i High Line-ra, amely keretében újragondolták a város központjában található, használaton kívüli vasúti útvonalakat és nyilvános zöldterületeket. A Temze mentén kiépített parkosított sétány megtervezését az Erect Architecture építészeire illetve a J&L Gibbons tájépítészeire bízta a városvezetés. A képeket elnézve a tervezőkre jól láthatóan nagy hatással volt a Vauxhall Pleasure Gardens nevű vidámpark, ami a 17. századtól egészen a 19. század közepéig volt a város egyik legnépszerűbb szórakoztató központja.
10. Új művészeti galéria a Goldsmithben
London a világ egyik legmeghatározóbb kulturális és művészeti bázisa, és ez az ágazat nagy szerepet tölt be a város gazdagságának növekedésében is. A metropolisz Európa legtöbb egyetemével rendelkező városa, összesen 43 található itt belőlük, köztük a leghíresebb művészeti iskolák, főiskolák és egyetemek, melyek közül a neves Goldsmith a város déli részén helyezkedik el. A jelenleg nagy átalakítás alatt álló egyetem az egykori fürdő területén 1.800.000 fontból hozott létre egy galériát, melyet egy fiatal építészcsapat, az Assemble tervezett az intézménynek. A bemutatótermet várhatóan 2016-ban adják majd át.
11. Damien Hirst galéria
London déli részén, a művészek által újrafelfedezett Vauxhall területén nyílik meg a brit képzőművészet egyik legismertebb alakja, a 49 éves brit művész állandó tárlata 2016-ban. A környéken egyébként egyre több raktárépületben található színház és egyéb alternatív művészeti produkció, aminek köszönhetően ma már több, mint 2000 művészeti alkotás található itt, köztük Francis Bacon és Jeff Koons munkái is. A koponyáiról és aktjairól ismert művész galériáját és a projekthez tartozó többi épületet a Caruso St. John építésziroda tervezte.
12. Szociális lakások Belső-Londonban
Az időjárás témája mellett a növekvő ingatlanárak is a londoniak egyik állandó témájának számítanak. Valószínűleg ennek hatására, valamint politikai nyomásra egyre több megfizethető szállást és szociális lakást szeretnének felhúzni a jövőben. Az egyik ilyen a „Colville Estate” nevű projekt Belső-London egyik kerületében, Hackneyban vette kezdetét, abban a negyedben, ahol 1300 műemléki védettségű épület található, de többek között ez volt a londoni olimpia egyik helyszíne is 2012-ben. „A hackney-i őslakosokat folyamatosan egyre kijjebb tolta a pénzes rétegekhez tartozó bérlők beköltözése” – panaszkodott az egyik kommentelő a dezeen.com oldalán. A tervek szerint két hatszögletű torony épül majd, ami 438, állítólag megfizethető lakást jelenthet majd. A tornyokat David Chipperfield és Karakuseciv Carson tervezték a helyieknek.
13. Dizájner szökőkutak
„A szökőkutakat klasszikus török kerámiával szeretnénk bevonni, amivel a régi török ivópavilonok hangulatát elevenítenénk fel" – mondta Zaha Hadid, aki az Egyesült Királyság vezető építészeivel, a Hopkins Architectssel, a Studio Weave-el, az Eric Parry Architectssel és az Adam Architecture and Allford Hall Monaghan Morrissal (AHMM) karöltve tervezte meg a város ingyenes ivóvíz központjait. Az ötletet egyébként az oszmán szökőkutak, a kioszkok adták, melyek központi találkozóhelyeknek számítottak a 17. században. A helyiek is üdvözölték az ötletet, mivel egy palack víz 2 fontba (kb.829 forint) kerül Londonban.
