Ennyire menő a design és a jótékonyság együtt

A Design terminálban rendezték meg a 2. Design Randit, melyet a Salva Vita alapítvány talált ki, és szevezett meg.

Hogy miről beszélünk? Egy olyan, kábé a rapid randikra hasonlító rendezvényről, amikor különböző designerek és más művészek, illetve alapítványok vagy cégek összeismerkednek, és együtt kitalálnak valamit, amit le lehet gyártani, majd eladni. Ez alapvetően nem olyan izgalmas, a kereskedelem és gyártás általában így zajlik, ám annyi csavar van a történetben, hogy ezek a cégek mind megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak. Legyen szó autistákról, vakokról, vagy épp mozgássérültekről, a lényeg az, hogy olyan minőségben és volumenben legyenek képesek gyártani, ami a piac számára megfelelő.

A Design terminál úgy került a képbe, hogy ők már tavaly is meghívtak a karácsonyi vásárukra két ilyen céget, akik meglehetős sikerrel mutatkoztak be, nem véletlenül szerveződött meg a második randi is.  Ezzel párhuzamosan elindult egy webshop is, ahol olyan, fogyatékkal élők által készített termékek kaphatóak majd, melyek a kortárs design szellemiségét hirdetik. Tehát azért nem kell megvenni a csálé fülű táskát és rosszul eldolgozott pénztárcát, hogy segítsen az ember, hanem kap valami modern és menő terméket, amiről pluszban elmondható, hogy fogyatékkal élők készítették.

A Lámpás92 Alapítvány jó példa erre, ők Kesserű Andrea iparművésszel közösen hoznak létre igen izgalmas dolgokat a  Parafactura program keretében. Az alapítvány a Zeisstől kap műanyag lencséket, melyeket csiszolnak, formálnak és alakítanak, hogy utána táskák díszei vagy épp nyakékek készüljenek belőlük. Ők jelenleg 21+14 főt foglalkoztatnak, ami azt jelenti, hogy ennyi ember kap fizetést a munkájáért. A dolgok kicsit lassabban készülnek ugyan el, mint egy átlagos gyárban, de a minőség tökéletes. Ők két vonalban gondolkodnak: szériagyártásos olcsóbb termékekben, illetve kisszériás, magasabb árfekvésű ékszerekben és táskákban. Ők még újoncok ezen a rendezvényen, nem úgy Szalkai Dani és a Miskolci Autista Alapítvány. 

Ők 2012-ben kezdték el a design és alkotás szellemet erősíteni, és izgalmas és progresszív tárgyakat sikerült alkotniuk, melyeket maacraft néven forgalmaznak. Tavaly megállapodtak egy tervezővel, de aztán nem találkoztak az elképzelések, így Szalkai maga tervezett meg egy kollekciót, melyben egy pad, egy éjjeliszekrény és egy hokedli van. A kollekció olyan jól sikerült, hogy meghívták az áprilisi Otthon Design kiállítás magyar design standjára őket, és több tervezővel is tárgyalnak kollaborációról. A kollekció tárgyai mind maradék fából készülnek, melyeket tömbösítenek, majd abból készülnek el a bútorok.

Farkas-Pap Éva szobrász találta ki az egyik sikerterméket, Misija nyulat, aki nevéhez méltóan egy kerámia nyúl, bronz mázzal. Farkas-Pap az Összefogás az egyenlő esélyekért nonprofit kft-vel működött együtt, így jöttek létre ezek a bájos állatfigurák. Az eredetileg saját kivitelezésű tárgyakra akkora volt a kereslet, hogy Farkas-Pap nekiállt műhelyt keresni, és ekkor bukkant az Összefogásra, akik komoly műhellyel és tudással is rendelkeznek. Ő azért örült meg az együttműködésnek, mert azt tapasztalta, hogy sok helyen a technológia jó, de a design még fejlesztésre szorul. Elmondása szerint már ott tartott, ha nincs a Design randi, akkor feladta volna, így viszont – mivel művészként, gyakran ingyen kell dolgoznia – inkább jótékonykodik. A tárgyak, melyeket tervezett annyira jól sikerültek, hogy most már több design boltba is fogja szállítani őket, így talán terjed azok köre, akik vásárlásaikkal a megváltozott munkaképességűeket támogatják majd.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Oszd meg másokkal is!
Mustra