Az idei lesz az első alkalom a Pritzker-díj 36 éves történetében, hogy posztumusz adják át a 100 ezer dolláros (kb.28.790 millió forint) pénzjutalommal járó elismerést. Az építészeti Nobel-díjként is emlegetett kitüntetést ugyanis Frei Ottónak ítélték oda, akinek halálhírét a napokban jelentette be a Pritzker-bizottság Washingtonban. A 89 éves korában elhunyt német építésszel két héttel ezelőtt a bizottság tagjai személyesen közölték a hírt. „Soha nem tettem semmit sem azért, hogy megkapjam ezt a díjat. Nem életcélom a díjakat nyerni. Szegény embereknek próbálok segíteni. De mit is mondhatnék, nagyon boldog vagyok” – nyilatkozta warmbronni otthonában az építész. A május 15-én megrendezésre kerülő hivatalos ceremónián a korábbi Pritzker-díjasok fognak majd megemlékezni Frei Otto munkásságáról Miamiban.
Frei Ottónak a bizottság indoklása szerint a „jövőbe mutató elképzései, merész gondolkodása, tudásának és művészi képességeinek továbbadása, együttműködő készsége illetve az erőforrások tudatos használatára való törekvései miatt ítélték oda a díjat, amit Gottfried Böhm után második német építészként kapott meg. A Siegmarban született Ottót ugyanis nemcsak építészként, de kutatóként, formatervezőként, tanárként, környezetvédelmi aktivistaként, mérnökként és feltalálóként is jegyezték a szakmában.
A Thomas Jefferson Medállal, Wolf Prize-díjjal és Royal Gold Medállal kitüntetett Otto a Berlini Műszaki Egyetemen tanult építésznek és statikus mérnöknek, munkája során különösen érdekelték a könnyű szerkezetek, elsősorban a feszített-és membránstruktúrák. Az építész a második világháború után egy rövid ideig az Egyesült Államokban élt, ahol nagy hatással voltak rá Erich Mendelsohn, Mies van der Rohe, Richard Neutra és Frank Lloyd Wright építészeti elgondolásai. A szakma figyelmét egy nyereg formájú zenepavilonnal hívta fel, amit egy kert kiállításra tervezett Kasselbe.
Otto a stuttgarti egyetemen 1964-ben megalapította az Institute for Lightweight Structures-t, ahol nyugdíjba vonulásáig aktívan dolgozott és tanított. Legismertebb művei közé tartozik többek között az 1972-es müncheni olimpiára megépített Olimpiai Park, aminek légies tetőszerkezete világhírűvé tette. Hasonlóképpen ismert a 2000-es hannoveri expo japán pavilonja is, amit a tavalyi Pritzker-díjas építésszel, Ban Sigeruval közösen készített el. Nézze meg a galériában, hogy mit épített Frei Otto a rijádi diplomata negyedbe vagy a müncheni állatkertbe!
