Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Ipsos felmérése szerint az emberek nem cserélik le a vásárlást a kultúrprogramokra.
Az Ipsos azt vizsgálta meg, mit csinálnak az emberek vasárnap, hányan vásároltak eddig ezen a napon, és milyen hatással lesz a boltok bezárása a vasárnapi programokra. A felmérés apropója, hogy a kormány döntése szerint 2015. március 15-étől, most vasárnaptól az üzletek nyitva tartásáról szóló törvény értelmében a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek vagy azok a kisebb boltok, ahol nem tulajdonos vagy családtag dolgozik, vasárnaponként kötelezően zárva tartanak.
Ahol biztosan vásárolhatunk, azok a gyógyszertárak, a vasúti- és autóbuszpályaudvarok, repülőterek területén üzemelő boltok, a piacok, a benzinkutak, a vendéglátóhelyek (szálláshelyek, kávézók, éttermek), az idegenforgalmilag frekventált területen található üzletek, a fürdők, múzeumok, színházak területén működő üzletek, valamint a pékségek és a virágboltok.
Ami kiderült: az emberek 77 százaléka azt mondta, hogy vasárnaponként olvas, tévézik, más szabadidős tevékenységet folytat otthonában, vagy éppen a családjával szervez programot. 22 százalék szeretett vásárolni ezen a napon élelmiszert, 12 százalék pedig ruházati, lakberendezési vagy műszaki boltokban töltötte ideje egy részét. Nem meglepő módon a városban élők nagyobb arányban mentek vásárolni vasárnap, mint a kistelepülésen élők.
Mit csinálnak az eddig vásárolók?
A vásárlók nagy része eddig olyan helyekre járt, melyek mostantól zárva lesznek. Több mint felük említette a hipermarketeket, 43 százalékuk a nagyobb élelmiszerüzleteket, szupermarketeket, 29 százalék pedig diszkont üzletekben is rendszeresen költött vasárnap. Piacon 7, kisebb boltokban 10 százalékuk intézte a vasárnapi bevásárlást. A felmérésből kiderült, hogy az emberek 85 százaléka tervezte a vasárnapi vásárlást, nem pedig csak leugrott a boltba, mert elfogyott valami.
Amikor arról érdeklődött az Ipsos az élelmiszervásárlást eddig vasárnapra időzítőknél, hogy mostantól miként fogják megoldani ezeket a feladatokat, kétharmaduk válaszolta, hogy elhalasztja azt a hét egy másik napjára (többségük szombatra). Egynegyedük kisebb, vasárnap továbbra is nyitva tartó boltokban tervezi elintézni a szükséges élelmiszerek, háztartási cikkek beszerzését.
A felmérésben azt is kutatták, mit fognak az emberek kezdeni a fennmaradó idejükkel. A kormány ugye szorgalmazta a turizmust és vendéglátást, meg persze a tempolmba járást, de úgy tűnik a jelenlegi állapoton még van mit javítani.
Jelenleg a különböző turisztikai és vendéglátóhelyek hétvégi látogatásának gyakorisága meglehetősen alacsony a magyar lakosság körében: a válaszadók kicsivel több mint egyharmada megy évente legalább egyszer moziba, múzeumba, koncertre vagy színházba. Valamivel több, mint felük kirándul a szabadban évente legalább egyszer, s hasonló az arány az éttermek, kávézók, cukrászdák látogatása esetén is (57 százalék). Fürdőt vagy wellness szállodát 31 százalék látogat legalább egy alkalommal egy évben, míg 58 százalék évente egyszer sem utazik el pihenés céljából. A válaszadók azonban a vasárnap kimaradó vásárlások hatására sem tervezik, hogy gyakrabban végzik a fenti tevékenységeket: mindössze 6 százalékuk gondolja úgy, hogy ezek bármelyikére több időt szán majd a törvény életbe lépése után.
A felnőtt lakosság több mint kétharmada, 68 százaléka inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással. Egynegyedük érzi úgy, hogy az új törvény jelentősen megnehezíti az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek beszerzését, s ez az arány érzékelhetően magasabb, 32 százalék az aktív keresők körében. A válaszadók csak kevesebb mint fele nyilatkozott úgy, hogy a törvény semmilyen nehézséget nem jelent majd bevásárlásainak megszervezésében. Az üzletek vasárnapi zárva tartásának következményeként 8 százalék gondolja úgy, hogy a törvény bevezetése után teljesen át kell szerveznie a hétvégéit. Bár ez csekély aránynak tűnik, valójában körülbelül 600 ezer embert érint.
