Június végén bejárta a sajtót a hír miszerint egy egri kistermelő pestja több botulizmusos megbetegedést okozhatott. Az ügy azért is lett ennyire komoly, hiszen a botulizmus (vagy kolbászmérgezés) az egyik legveszélyesebb ételmérgezés, kimenetele halálos is lehet. Akkor a kistermelő mellett rengetegen kiálltak a Facebookon, de Keksz Zsolt termékei lekerültek a boltok polcairól és a kistermelő tevékenységét pedig a Heves megyei élelmiszerlánc felügyeleti hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette. Most érkeztek meg a vizsgálatok eredményei.
A Dívány megkereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatalt is, akik elmondták hogyan zajlik ilyen esetben a vizsgálat. Kiemelték ugyanakkor, hogy a bizonyítás azért is nehézkes, mert az élelmiszer eredetű megbetegedéseknél a vizsgálat már csak közvetett bizonyítékokra épülhet: tekintettel arra, hogy a betegséget kiváltó ételt már elfogyasztották, ezért ugyanaz az étel értelemszerűen nem vizsgálható. Botulizmus esetében még bonyolultabb a helyzet, mivel a toxin a termékben kiszámíthatatlanul, egyenlőtlen eloszlással van jelen, aminek a hátterében több technológiai hiba is meghúzódhat. A közös eredetre továbbra is a járványügyi nyomozásban alkalmazott epidemiológiai adatok állnak rendelkezésre, azaz, hogy az ebben a ritka betegségben szenvedő betegek közötti kapcsolat a kistermelő készítménye.
Most viszont lezárultak a vizsgálatok, ami alapján a vállalkozást 1,5 millió forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Nébih, kistermelői regisztrációját törölte és 3 évre eltiltotta a tevékenység gyakorlásától. A járványügyi nyomozás alapján megerősítést nyert, hogy a botulizmus megbetegedésért a kistermelő által gyártott termék tehető felelőssé.
A vizsgálatok során a termékekben a botulizmust nem sikerült kimutatni, a megvizsgált más tételekből és egyéb termékkörből származó, összesen 119 késztermék- és 7 fűszer esetében a botulizmusért felelős Clostridium botulinum (Cl. botulinum) baktériumot nem találtak. Ugyanakkor a közlemény szerint a járványügyi nyomozás alapján megerősítést nyert, hogy a botulizmus megbetegedésért a kistermelő által gyártott termék tehető felelőssé.
- A pesto előállításához használt technológia nem volt megfelelő, a Cl. botulinum spórák túlélését nem akadályozta meg.
- A termékek készítéséhez használt konyhai befőző készülék akkreditált laboratóriumi mérései alapján megállapítható, hogy az alkalmazott technológiai eljárás (maximum 95°C, 120 perc) a Cl. botulinum spórák elpusztítására nem alkalmas, mivel azokat csak 120°C fölött, magas nyomáson lehet elpusztítani.
- Ezen kívül a határozat szerint a vizsgálat feltárta azt is, hogy a kistermelő számos, a kistermelőkre vonatkozó élelmiszerbiztonságot garantáló jogszabályt is megszegett. Többek között többször megváltoztatta az élelmiszer előállítás helyszíneit a hatóság tájékoztatása nélkül, a termékeit nem a saját maga által termelt alaptermékekből készítette, nyomon követési rendszert nem működtetett, értékesítési területe meghaladta a jogszabályban előírt kistermelői korlátokat, valamint a termékek megnevezése, jelölése is több ponton hibás volt, amivel megtévesztette a fogyasztókat.
Megkerestük az ügyben az érintett kistermelőt, Keksz Zsoltot is, a Gourmand Company Kft vezetőjét is, aki elmondta, hogy nagyon sajnálja a történteket és a Nébih döntését elfogadja. Azt ő is elismeri, hogy az üzemükben a 120 °C fölötti technológiát biztosító berendezés nem volt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fogyasztók megtévesztése távol állt tőlük. Visszautasítja a korábbi vádakat, miszerint a szarvasgombás pesto szarvasgomba nélkül készült volna, és hangsúlyozta, hogy az összetevőket minden esetben feltüntették a csomagoláson. A szabálysértéseket is elismerte, ugyanakkor reméli, hogy az ő esete felhívta a jogalkotók figyelmét is arra, hogy a jogszabályok sem mindig egyértelműek és követhetőek és elmondta hogy ezek a szabálysértések a termékek minőségét nem befolyásolták.
A cég egyébként éppen ezért nem fog fellebbezni az ügyben, a termékeket már visszavásárolták és megsemmisítették. Sőt a termelés újraindul, oly módon, hogy egyedül a receptúra marad, a termelést pedig egy nagyobb üzemnek adták ki, akik majd a megfelelő szabályok betartásával, de vegyszerek nélkül ugyanazokkal a receptekkel, felügyelet mellett, készítik a termékeket, amikből a tervek szerint ősszel lehet majd vásárolni.
