Gyakornoknak lenni nem rabszolgaság

Olvasási idő kb. 11 perc

Lassan vége a nyári szünetnek, fesztiváloknak és újra indul a diákoknak a tanítás. Arról már írtunk, hogy mire kell odafigyelni a diákmunkák esetében, aki viszont tanulni is szeretne közben és már az egyetemi vagy főiskolai évek alatt olyan területen szeretne dolgozni, amit a későbbiek során is tud hasznosítani, annak jól jöhetnek a gyakornoki programok. Ezektől sokakat visszatart, hogy a közhidelemmel ellentétben egyenlőek a rabszolgamunkával és/vagy a kávéfőzéssel – utánajártunk, mi ebből az igazság.

Nemrég megjelent egy cikk arról, hogy a nagy külföldi divatos vállalatok mennyire értékelik a diákok munkáját. Amikor például a 17 éves Michael Saymant felvették a Facebookhoz nyári gyakorlatra, elreptették Michael Zuckerberghez az anyukájával együtt. Mi még egyelőre nem tartunk itt, bár a cégvezetőkkel itthon is találkozhatnak a diákok a gyakornoki munka alatt.

shutterstock 177301904

Kiválasztás

Az amerikai cégek esetében a gyakornokjelöltek életkora egyre csökken: gyakran már középiskolásokat levadásznak a legnagyobb tech-es cégek, sőt a Facebook egyik korai befektetője, Peter Thiel a 20 év alattiakat 100.000 dollárral támogatta is, hogy otthagyhassák az iskolát és inkább saját startup céget alapítsanak. Vagy ott van Nick D'Aloiso, aki 17 évesen lett milliomos, miután a Yahoo megvette egy mobilalkalmazását, esetleg James Anderson, aki a Planet Argon nevű startup cégnél 13 évesen kezdett el dolgozn gyakornokként.

Itthon a cégek inkább támogatják azt ha valaki iskolába jár, a gyakornoki programokba kimondottan nappali tagozatos hallgatókat keresnek, akik legalább heti 20 órában tudnak dolgozni az iskola mellett. Néhány nagyobb cégnek együttműködése van a felsőoktatási intézményekkel, hogy a kiválasztás gördülékenyen haladjon. „A MOL öt magyarországi egyetemmel áll stratégiai együttműködésben, hogy a minőségi utánpótlási bázisát erősítse. Ezen együttműködések része, hogy minden évben nagy számban fogadnak hallgatókat a stratégiai karokról a kiemelt szakmákban (vegyészmérnök, gépészmérnök, geológus, geofizikus, olajmérnök, stb.)” – nyilatkozták megkeresésünkre a MOL-nál. Ugyanígy  MÁV Csoport is lehetőséget biztosít, hogy a fiatalok még a képzés alatt kipróbálják magukat élesben. "Tapasztalataink szerint azokban a fiatalokban, akik a diploma megszerzése előtt közelebbről is megismerik vállalatunkat és betekintést kapnak a különböző szakterületek tevékenységébe, kapcsolatba kerülnek munkatársainkkal, elkötelezettség alakul ki a vasúti tevékenységek iránt, tanulmányaik befejezése után nagyobb eséllyel jönnek hozzánk dolgozni" - válaszolta a MÁV Sajtóosztálya. 

Keresik a gyakornokokat

Az általunk megkérdezett nagyvállalatok rendszeresen és nagy számban keresik a gyakornokokat. A fentebb említett MOL-nál például évente 250 gyakornokot is alkalmaznak (csak a magyarországi vállalatnál), de a Nestlé is több mint 140 fiatalnak adott tapasztalatszerzési lehetőséget 2013 novembere óta. A Magyar Telekom programjában több mint 200 diák vesz részt, ahogy a Unilevernél vagy a L'Orealnál is minden területen több gyakornok segíti a mindennapi munkát. Az Erste Banknál is minden évben legalább 100 gyakornokot foglalkoztatnak több területen is a gyakornoki programjuk keretein belül, akik általában 3-6 hónapot töltenek a cégnél úgy, hogy a gyakorlat megszervezésénél figyelembe veszi a vállalat a szorgalmi és a vizsgaidőszakot is.

shutterstock 119959378

Külön gyakornoki programok

Az itthoni nagyobb vállalatok szeretnek gyakornoki programokban is gondolkozni, a Nestlé például elindította aNestlé a Fiatalok Foglalkoztatásáért nevű kezdeményezést Európában. „A velünk dolgozó gyakornokok szinte minden osztályon és területen, nem csupán a budapesti központunkban, de négy magyarországi üzemünkben is tapasztalatot szerezhetnek. A mérnökségtől a gyártáson át, a marketingen, a HR-en, a logisztika területen, értékesítésen át egészen a pénzügyig minden területen biztosítunk tapasztalatszerzési lehetőséget számukra. A programban azt tekintjük a leghatékonyabbnak, ha hosszú távra alkalmazhatjuk őket, hiszen ők így szerezhetnek valós tapasztalatot és láthatják át folyamatában az egyes területeket, feladatokat. Ez általában minimum fél, de ha lehet, inkább másfél évet jelent, hetente 20-30 órában, amit teljesen rugalmas munkaidőben valósítunk meg” – mondta el Tarczali Patrícia kiválasztási szakértő.

A Telekom szinténgyakornoki programmal csábítja magához a fiatalokat: a gyakornokokkal részmunkaidős, 5 hónapra szóló, határozott idejű munkaszerződést köt a vállalat. Az egyetemi tanulmányokkal összeegyeztethető, rugalmas munkaidőben heti 20 órát kell teljesíteni a diákoknak. Az első hét orientációval indul, mely segíti a vállalati kultúrába való beilleszkedést és az új munkakörnyezet megismerését, ezt követően pedig szakmai területükre kerülnek a hallgatók, ahol konkrét, projektszerű feladatokban vehetnek részt.

A MOL-nál is van gyakornoki program MOL Growww néven. „A frissdiplomás program célja, hogy az egyetemről kikerülő fiatal tehetségeket a MOL-nál töltött egy év alatt abban segítse, hogy az iparág szakértőivé váljanak a mérnöki, üzleti, IT, természettudományi területektől egészen a társadalomtudományokig, és karrierjüket egy nemzetközi nagyvállalatnál indítsák el. Idén a Mol-csoport 25 vállalatánál, 11 országban (Horvátország, Csehország, Magyarország, Irak, Pakisztán, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) hirdettek Growww-s pozíciókat a program résztvevői számára” – mondták el nekünk a MOL-nál.

A L'Orealnál pedig a gyakornoki programba játékkal is be lehet kerülni: „Remek lehetőség a gyakornoki programunkba való bekerülésre a Reveal és a Brandstorm nemzetközi üzleti játék, melyeket igyekszünk az egyetemeken és főiskolákon népszerűsíteni. Előbbi ősszel induló online szakmai játék, mely lehetővé teszi, hogy a diákok több területen is kipróbálják magukat. Utóbbi egy tavasszal induló csoportos marketing verseny, melynek magyarországi győztese kijut a nemzetközi párizsi döntőbe”– kaptuk az infót a cég HR osztályától, ahol a gyakornoki program fixen, 6 hónapra szól.

A MÁV-nál kicsit összetettebb a gyakornoki program, ugyanis a frissdiplomásokat több éves folyamatos képzések révén segítik, hogy szakmailag megfelelő munkatársak legyenek. 1-3 év alatt a vezetők és munkatársak felügyeletével a specifikus és munkakör-specifikus MÁV-ismeretek elsajátítása történik az adott szervezeti egységnél a szakterületek elvárásai alapján összeállított egyéni képzési terv szerint. 

shutterstock 119959378

Lazsálás nincs

A cégek szeretnek minden területen alkalmazni gyakornokokat, akik így arról is megbizonyosodhatnak, hogy egy-egy óra, amiről az egyetemen/főiskolán még úgy gondolják, hogy teljesen haszontalan és soha nem fogják használni ha munkába állnak, vajon a való életben is teljesen felesleges-e a munkához. Minden cég kiemelte, hogy a gyakornokra igen komolyan, teljes értékű munkavállalóként számítanak. „A diákok a csapat értékes tagjaként teljes mértékben belefolynak a napi munkába, ötleteikkel, feladataik megvalósításával hozzájárulnak a cég sikereihez" – mondta el Vincze Beáta az Unilevertől. Hasonlóan vélekednek a Nestlénél is: „Teljes értékű kollégaként tekintünk a gyakornokokra, ezért igyekszünk bevonni őket teljes munkafolyamatokba, aktivitásokba. Hiszen ők is akkor fejlődnek, akkor bizonyíthatnak, ha erre megadjuk az esélyt. Ki-ki rátermettsége szerint az első időszak után akár már önálló feladatokat, projekteket is vihet.” A MOL esetében minden attól függ milyen programra érkezik a fiatal: „A 6-8 hétig tartó gyakorlatok főként a tanulásról, tanításról szólnak, a diákok gyakorlati ismereteit fejlesztik. A hosszabb időre érkező diákok már sokkal jobban bele tudnak folyni a munkába, főleg a funkcionális (pl. HR) területen gyakori, hogy bár felügyelet mellett, de saját kis projekteket kapnak a diákok, amikért már ők lesznek a felelősek. Nekik ez kiemelkedően jó tanulási lehetőség, nekünk pedig nagy segítség az önállóvá váló hallgató.”

Álláslehetőség viszont lehet

Abban is egyetértenek a nagyobb cégek, hogy mindkét fél számára egyaránt jó a gyakornoki lét, mert így megismerve egymást később hosszú távon is együtt lehet működni. A Telekom gyakornoki programja mellett a MOL-nál is kaphatnak állásajánlatot azok a fiatalok, akik jól teljesítenek a munkahelyükön. Az Unilevernél kimondottan szeretnek alulról építkezni, megkeresésünkre elmondták, hogy több jelenlegi vezető is kezdte náluk diákkénta pályafutását, és mint megtudtuk a Nestlénél gyakornokoskodó diákok 70-80%-a is folytathatja a cégnél a karrierútját.

Hasonló a helyzet a MÁV-nál is, itt az ország minden részére szoktak gyakornokokat keresni. "A jelentkezők és a gyakorlati helyek kiválasztásánál a munkáltatók hosszú távon gondolkodnak és az üzleti célokat figyelembe véve olyan szolgálati helyekre fogadják a hallgatókat, ahol a tanulmányok befejezését követően szükség lehet utánpótlásra." azt is megtudtuk, hogy talán ennek köszönhető az is, hogy nagy a túljelentkezés. Az Erste Banknál is azt mondták nekünk, hogy gyakornoki programjuk célja, hogy olyan utánpótlás-bázist képezzenek a bank számára, amely mind szakmai tudásban, mind elkötelezettségben és együttműködési készségekben alkalmas egy későbbi pozíció betöltésére. Így évről-évre egyre több gyakornokot próbálnak a banknál tartani később is, hogy ott folytassák a karrierjüket mondta el nekünk Illés Adrienn az Erste kommunikációs szakértője. 

Az anyagiak

A Szilícium-völgyben a diákok akár annyit is keresnek, ami az átlag amerikai fizetést is lepipálja: az ebay, a Facebook, a LinkedIn vagy a Twitter mind több mint 6000 dollárt fizetnek a gyakornokaiknak havonta. Bár ez a tendencia azért kint sem annyira jellemző, addig nálunk más a helyzet. Itthon a legtöbb cég a gyakornokiságot olyan kölcsönös programnak tekinti, ahol egy cég segítséget kap a mindennapi munkájához, ráadásul válogathat a leendő dolgozók közül, a diák pedig olyan gyakorlati oktatást és tapasztalatot nyer már a diákévek alatt, ami az iskola elvégzése után hatalmas előnyt jelent neki az álláspiacon.

Természetesen gyakornoki időszak alatt is jár fizetés a diákoknak, a Telekomnál nem csinálnak abból titkot, hogy mindez összegszerűen mit jelent: a diákok a próbaidő után bruttó 75 ezer forintos bért és béren kívüli juttatásokat kapnak, amit a pályázatkiírásban is feltüntetnek.  Az Unilevernél olyan fizetést biztosítanak a számukra, amelyből tanulmányaikat, megélhetésüket tudják fedezni, emellett minden programban résztvesznek, a csapat tagjaként kezelik őket, járhatnak fitneszterembe a cég támogatásával, emellett étkezési utalványt is kapnak. A Nestlénél a törvényi minimum felett fizetnek, és ezen kívül kedvezményes sportolási és vásárlási lehetőség jár a diákoknak, valamint ásványvíz, kávé, friss gyümölcs, ünnepekkor pedig dolgozói ajándékcsomagot is kapnak. A MOL-nál a Growww program esetében minden résztvevőnek azonos juttatási csomagot ajánlanak, mely az alábbiakból áll: alapbér + teljesítményösztönző bónusz + cafeteria + képzések/fejlesztések és a résztvevőknek kialakított speciális képzési program. Érdemes egyébként nem csak tanév elején körbenézni, hanem folyamatosan visszatérni a szimpatikus cégek oldalára, hiszen a legtöbb helyen folyamatosan kerülnek fel gyakorlati lehetőségek.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Oszd meg másokkal is!
Érdekességek