Még fel sem ocsúdtunk a Milánói Expóra tervezett, elfogadhatatlan és építészetileg vállalhatatlan, sámándobszerű „Alakor” pavilon okozta sokkból, már el is kezdődött a 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále (Mostra Internazionale di Architettura) a velencei Giardini pavilonjaiban, az Arsenale kiállító termeiben illetve a város különböző pontjain. A rendezvényen 100 építész, 66 ország, 80 film és 22 kísérőrendezvény lesz látható június 7 és november 23 között.
A világ egyik legrangosabb kulturális eseményének főkurátora idén a neves holland építész, Rem Koolhaas volt, aki idén nem az építészekre kívánta fektetni a hangsúlyt, hanem az építészetre valamint annak alapvető alkotóelemeire. így semmi meglepő nincs abban, hogy a kiállítás fő témája Fundamentals (Alapelemek) néven fut.
„Az idei biennále kikerüli a kortárs építészetet és semmi köze nem lesz a designhoz. Azért akartam kihagyni a kortárs építészetet, mert úgy érzem, hogy az Építészeti Biennále nagyon hasonlóvá vált a Művészeti Biennáléhoz. Nem tetszett ez az összemosódás. A Biennále célja a rekonstrukció, hogy az építészet megtalálja a helyét a jelenlegi helyzetben és tudja, hogy mire számíthat a jövőben" - vezette le Kolhaas elsőre különösnek ható logikáját.
"Szerettem volna, hogy külön megvizsgáljuk azt a tizenöt elemet, amelyek egyesítésével létrejönnek az épületek, beleértve a lépcsőket, mennyezeteket, lifteket és WC-ket is. Ha megnézzük, az egyes elemek önmagukban valójában ijesztőek. Például a pavilon nemrég felújított, festett kupolája fölé kihelyezett légtechnikai csövek kontrasztja remekül mutatja, hogy az építészet napjainkban magában foglalja az ember helyett dolgozó gépet is, amely felett az építészeknek nagyon kevés befolyásuk van. És ez az, amiben remélem,hogy eredményes lesz ez a kiállítás: az építészet és az építészeti gondolkodás korszerűsítésében” – mondja Koolhas az idei kiállításról, melyen a napokban már a díjakat is kiosztották.
Arany Oroszlán-díjjal jutalmazták a Minsuk Cho és a Mass Studies által vezetett dél-koreai pavilont, illetve Ezüst Oroszlánt kapott a szintén menő ötlettel előrukkoló chilei project is Gonzalo Puga, José Hernandez és Felipe Aravena vezetésével - írja az archdaily.com. Bár Magyarország ezúttal sem volt kedvence a zsűrinek, azért természetesen kiállítottunk a magyar pavilonban, méghozzá Jakab Csaba és Márton László Attila Építés/ Building néven futó tervével igyekszik hazánk emelni a rendezvény színvonalát. A projektnek idén van társművészeti tárlata is, melynek keretében egy erdélyi képzőművész, Berszán Zsolt Decomposition című kiállítása látható július végéig a kert egyik elsőként felépült pavilonjában, az 1909 óta álló "Magyar Házban".
„Az idei kiállítás az építés folyamatát, ember- és közösségformáló erejét, az épített környezetre tett hatását vizsgálja, ami jól kapcsolódik az idei Biennále központi témájához, az alapok fontosságának hangsúlyozásához” – mondta megnyitó beszédében Hammerstein Judit, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára.
A pályázati úton kiválasztott kiállítás kurátorai, Jakab Csaba és Márton László Attila az általuk kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszert mutatják be olyan konkrét építészeti példákon keresztül, ahol kalákában, közös munka eredményeként jött létre valamilyen hasznos építmény.A kiállítás része Kunkovács László és Balogh Rudolf, Magyar Örökség-díjas fotográfus, néprajzkutató felvételeiből összeállított fotósorozat is, mely a népi építészet sajátos és mulandó remekeit idézi fel.- olvasható az építészfórum oldalán, ahol a közleményből azt is megtudtuk, hogy a kiállításra egy külön erre a célra kiírt pályázat nyerteseiként hat temesvári építész szakos hallgató is bekapcsolódott. Ők használhatatlanná vált padokat újítottak fel a magyar pavilon előtt és a Biennálé területén a Szakállszárító projectjük keretében.
Bár nyilvánvaló, hogy egy ilyen ötlettel lehetetlenség nyerni Velencében, azért a tervvel mégsem lett volna semmi baj, ha nem kerül a képbe a facsipesz, amit a tárlat emblémájaként a város különböző részeibe is eljutattak a szervezők több százezer példányban. Ezzel az volt a céljuk, hogy az „építésbe” és a jelhagyásba játékos módon a látogatókat is bevonják.
„Az átriumra nyíló üvegfelület elé csipesszel összefogott könyvjelzők kerülnek, illetve egy pultfelület, ahol a látogatók kedvükre dekorálhatják a könyvjelzőre csíptetett csipeszeket” – lettünk figyelmesek az építészettől távol álló dekorálás szóra a biennale.hu oldalán. Az ötperces videóban megnézheti, hogyan kell nagyjából elképzelni az idei építészeti biennálét!
