Nemcsak a nemzetközi dizájn szférát, hanem a hazai művészvilágot is mozgatja a bogár és rovarvilág témája. Legutóbb Kiss Miklós aranycsótányai lepték el a Műcsarnokot, miután 2011 óta mutatja be Goldenroach című projektjét a világ legmenőbb galériáiban Londontól Párizsig. De az igazi túlélőként nyilvántartott csótányokat feldolgozta az egyedi elektronikai kacatokban utazó Hamee is, akik elsősorban azzal lettek ismertek a piacon, hogy Disney karakterek hátsó felét applikálták rá viccesen az iPhone készülékekre. Ezúttal egy óriási csótánnyá lényegíthetjük át a telefont. Ha akarjuk.
A sikeren felbuzdulva egyel elvontabb ötlettel rukkoltak elő a tréfás kedvű készítők, akik ezúttal óriási, csokoládéra emlékeztető csótány formájú iPhone tokot dobtak piacra potom 29.60 dollárért ( 6588 forintért) Bár az undort keltő kütyüt nem biztos, hogy szívesen tartanánk magunknál, ettől eltekintve még szuper aranyos. Főleg akkor, ha nincs a közelünkben.
A tokot népszerűsítő videóból is kiderül, hogy mi történik akkor, mikor elfelejtjük, hogy a mienk a visszataszító kiegészítő.
Nem hittük volna, de van, akit rovarépítészként könyvelnek el a művészvilágban. Mint például a Dél-Franciaországból származó Hubert Duprat, aki a tegzeslégy lárváit használja fel ékszerei előkészítéséhez. A víz közeli helyeken élő rovar lárvája ugyanis selyemből és az útjába kerülő faforgácsból, törmelékből,levelekből, gallyakból, csigaházakból, kisebb kavicsokból épít magának házat, mellyel testét kívánja megvédeni a külső hatásoktól.- írja az ecouterre.com. Persze, aki a Vízipók-csodapókon nőtt fel, annak ez nem újdonság, Duprat műveihez hasonlóval azonban nem találkozhatott a rajzfilmben.
A művész ugyanis a tegzeslárvák építési kedvén felbuzdulva apróra zúzott aranyat, különböző drágaköveket, opált, türkizt, rubintot, igazgyöngyöt tett eléjük, melyből azok fel is építették luxusházukat. Majd miután a lárváknak már nem volt szükségük védelemre, a vázat jó pénzért értékesítette a piacon. Bár némi lelkiismeretfurdalással, állítja ő. .
„Gonosz cselt vetettem be ellenük. Úgy érzem, mintha kihasználtam volna a dolgozóimat. Ez annyira az ő munkájuk is, mint az enyém” – mondta a művész, aki egyenrangú félként kezeli lárváit. Agyszüleményével pedig az a célja, hogy elmossa a határokat a művészet, a természet és a spontaneitás között. Ha nem rovarfóbiás, akkor nézze meg a kisfilmben, hogy mindezt hogyan kell elképzelni a valóságban!
