Egy, a The Grocer című folyóiratban közzétett kutatás szerint az akciós áru megvásárlása ugyanolyan izgalmi állapotot vált ki az emberben, mint a pornónézés.
7 pontos élvezet
Az Institute of Promotional Marketing megbízásából készült felmérésben a Westminster Egyetem kutatói a vásárlást tesztelték 50 emberen, jobban mondva azt, hogyan reagál a szervezet különböző akciós termékekre. A kutatók a szemmozgást, pupillaméretet és a test érzelmi reakcióit vizsgálták, az eredményeket egy 10-es skálán mérték: az akciós vásárlás 5 és 7 pont közötti izgalmat váltott ki, ami azonos a pornókép-nézegetésével (a 10 pont nagyon ritka, traumatikus állapotot jelöl). A nem akciós áruk jóval alacsonyabb pontszámokat kaptak.
Tehát az elemzők szerint érzelmileg ugyanolyan izgalmi szintet vált ki egy jól sikerült shopizás, mint a nemi izgalom: az agy legalábbis hasonló állapotba kerül, mint szex közben. Bármilyen akciós áru felizgathatja az embert, az egyik tesztalanyt egy Marmite márkájú öntet hozta 5,8 pontos lázba. Általában azonban nem az 5-7 pontos érzés hajszolása miatt válik valaki vásárlásfüggővé: a shopping-mánia kényszerbetegség, melyet általában sok más lelki probléma (depresszió, fóbiák) kísér.
A mániás vásárlás kényszerbetegség
„Ha a vásárlásban szimplán csak az vonzaná a kényszeres pácienst, hogy jó érzés megszerezni az árut, akkor nem lenne mániás, le tudna állni. A kényszerbeteg azonban sosem érzi azt, hogy elégedett, mindig többet akar” – mondta el a Díványnak Gazdag Enikő pszichológus. A boltkóros a vásárlással akar megoldani mindent, az se érdekli, ha ez romboló hatással van társas kapcsolataira, pénzügyi helyzetére, sőt ha észreveszi, hogy baj van ezeken a területeken, ismét csak vásárlással akar vigasztalódni. A beteg eleinte csak terveket sző a bevásárlókörutakról, eleinte ez is oldja a stresszt, de hamar nekiáll a pénzköltésnek, mely persze nem vezeti le kellőképpen problémáit.
Nem tesz boldoggá
„Akkor beszélhetünk vásárlási mániáról, amikor a boltjárás már nem arról szól, hogy az ember jobban érezze magát, hanem kompenzál. Lelki problémákat akar megoldani vele, vagy így reagál a stresszre. Az még nem baj, ha valaki azért indult vásárolni, hogy szórakozzon, de az már probléma, ha a vágyott örömérzet nem jön, az illető sohasem elégedett” – mondta a Díványnak Gazdag Enikő pszichológus.
„Az már nevezhető mániának, ha folyamatosan fölösleges holmikat vásárolunk valamiféle belső kényszertől vezérelve. Persze egy celebnek ez még simán belefér az életébe, de egy átlagember esetében ez a magatartás hamar elkezdi az anyagi jólétet veszélyeztetni. Szerintem az a határ, akkor kell sürgős segítség, ha valakit az sem érdekel, mit fog enni másnap, és az összes megtakarítását elszórja ruhákra” – mondta a szakember.
A környezetünkben élő kényszeres vásárlót könnyű felismerni: állandóan vásárolni jár, és többet költ, mint tudna. Csak azon gondolkodik mikor és mit fog megvenni, de ha már övé az annyira vágyott tárgy, nem boldog, hanem máris új holmira gondol. Vásárlás előtt fokozódik feszültsége, utána némiképp megnyugszik, de hamar visszatér a nyugtalanság. Sokat gondol a vásárlásra, sokat beszél róla. Súlyos esetben a páciens elherdálja minden pénzét, az elhatalmasodó kényszer miatt munkaképtelenné válik.
Kontroll kell
A vásárlási mánia kényszerbetegség, pont, mint a kleptománia: szorongásos zavar. Mégis, a megrögzött vásárlók általában nem azért fordulnak pszichológushoz, mert folyamatosan költenek, hanem más problémával, melynek kísérő tünete a vásárlás. A szakember kontrollfejlesztéssel segíthet a páciensen, autogén tréninget, relaxációt tanít a betegnek. „Mondjuk megegyezünk, hogy ha hetente ötször járt eddig vásárolni, menjen ezentúl csak kétszer. Járjon helyette sportolni, relaxáljon, találjon más elfoglaltságot, az a lényeg, hogy a tünetet kontroll alá tudjuk venni” – mondta Gazdag.
Mi a kényszerbetegség?
A kényszerbetegség (OCD) egyike a szorongásos zavaroknak. Az OCD-s emberek értelmetlen és gyötrő gondolatok és cselekvések állandóan ismétlődő mintázatának rabjaivá válnak. Ezeket a mintázatokat nagyon nehéz felülírni, és eképpen a személy életének irányítóivá válhatnak. Az OCD tünetei az enyhétől a súlyosig terjednek. Ha kezeletlenül hagyják, a súlyos OCD meggátolhatja a személyt abban, hogy ellássa munkáját, iskolai teendőit vagy akár otthoni életét.
A betegségben szenvedők többnyire igyekeznek eltitkolni ismétlődő gondolataikat és cselekvéseiket, és nem kérnek segítséget, nem kezeltetik magukat. A szakértők szerint az emberek mintegy 2%-a szenved OCD-ben. Az OCD tünetei: rögeszmék (pl. piszkos a kezem, meg kell mosnom azonnal), kényszerviselkedések: a kényszerbeteg személynek szokása lehet például, hogy ismételget dolgokat, vagy rendíthetetlenül felhalmoz és elrendez tárgyakat, hogy sorban, rendezetten álljanak.
Gyógyszerrel, terápiás kezeléssel javítható a betegek állapota. A hagyományos pszichoterápia, amelynek célja az, hogy segítsen a betegnek rálátást nyerni a problémájára, a kényszerbetegség esetében általában hatástalan. Azonban egy specifikus viselkedésterápiás megközelítés, az ún. expozíció és válaszgátlás, sokaknál eredményesnek bizonyul. Ennél a módszernél a beteg szándékosan és önként szembesíti magát a rettegett tárggyal vagy gondolattal, valóságban vagy képzeletben. Mindeközben a terapeuta támogatásával és az általa teremtett keretek között a beteg erős ösztönzést kap arra, hogy ellenálljon a ritualizálásnak.
Forrás: www.pszichiatria24x7.hu
