A Hagyományok Háza az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásával Jövőnk öröksége XX. → XXI. címmel közel 220 millió forint összköltségvetésű projektet valósít meg 2011 áprilisáig.
A projekt célja többek közt a népi kultúra széleskörű terjesztése, népszerűsítése. A támogatásnak köszönhetően elkészült a Hagyományok Házában a folklórfelvételek digitalizálásának központi helyisége, amely könyvek, lemezek, a Táncházarchívumban összegyűjtött anyagok tárolása mellett a Jövőnk öröksége projekt új munkatársai számára jelent munkahelyet. Júniusban megjelennek az Utolsó Óra keretében rögzített, 50 részesre tervezett CD-sorozat első darabjai.
Magyarországon a XIX. század végétől kezdve történik tudományos igénnyel a magyar népi kultúra feltérképezése. A magyar népdalok leghíresebb gyűjtőit, Kodályt és Bartókot követően Lajtha László, Martin György, valamint tanítványaik és követőik folytatták a folklór gyűjtését. A 70-es években kibontakozó táncházmozgalom komoly lökést adott a gyűjtésnek, így napjainkra óriási tömegű hangfelvétel, mozgókép, fénykép és írott folklórdokumentum halmozódott fel. A XX. század technikai színvonalán rögzített archiválási módok azonban nem időtállóak. Számos gyűjtemény ma már nagyon rossz állapotban van, ezeket meg kell menteni a legkorszerűbb archiválási technológiák segítségével.
A Jövőnk öröksége projekt első lépése a Hagyományok Háza tulajdonában levő, több mint 150 gyűjtés bővítése további gyűjtemények megvásárlásával. A táncházmozgalom jelentős személyiségei (többek közt Árendás Péter, Nesztor Iván, Kerényi Róbert, Stoller Antal, Lányi György, Vavrinecz András) adták már át az általuk gyűjtött zene- és táncanyagot, az összegyűjtött ereklyéket, így mindez eljuthat a szélesebb közönséghez is.
A projekt második lépése a népzene-, néptánc- és egyéb analóg folklórfelvételek digitalizálása. A projekt harmadik lépése a közzététel. A nagyfelbontású, digitalizált és feldolgozott felvételek könnyebben kezelhető, interneten is közzétehető formátumokra konvertálva kerülnek a világhálóra.