Prostitúcióval és gyerekholttestekkel hozták összefüggésbe a magas rangú papot

Mai kattintásvadászat-paródiánkban Szent Miklós csodáinak járunk utána. Prostituálódástól megmentett lányok, feltámasztott gyerekholttestek, hamisan elítélt katonák igazsága, kiegészült gabonarakomány, meghiúsult merénylet: az idézett szent, ez mind-mind ő!

Mindenki tudja, hogy december 6. Mikulás napja, amikor (legalábbis idehaza) a nagy szakállú kedves öregúr ajándékot, édességet visz a gyerekeknek, a rosszaknak pedig virgácsot. A Mikulás alakja mögött Szent Miklós püspök legendája áll, akinek ünnepét ezen a napon tartja a katolikus egyház. Mit lehet tudni a nagylelkűségéről, kedvességéről híressé vált egyházfiról, akinek népszerűsége párját ritkítja a szentek között?

Szent Miklós (Nikolaosz) életéről igencsak kevés történelmi tény áll rendelkezésünkre: a hagyomány szerint 270 körül született a kis-ázsiai Patara városában (a mai Törökország területén), gazdag kereskedőcsalád gyermekeként. Már csecsemőkoráról legendák szólnak: úgy tartják, születése napján felállt a fürdőkádban, később böjti napokon csak napi egyszer volt hajlandó édesanyja emlőiből tejet szopni. Szüleit fiatalon elveszítette, ezután egyik rokona, a város püspöke nevelte fel, akinek hatására ő maga is a krisztusi tanok felé fordult – jótékony célokra szétosztogatta családi örökségét, és szegénységben szolgálta tovább Istenét.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Fiatalon bejárta a Szentföldet és Egyiptomot, majd a hívők – a legenda szerint égi jelre – a Patarához közeli Myra (Müra) város püspökévé választották. Ezt a hivatalt köztiszteletnek örvendve ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése idején (303–311) börtönbe került, de túlélte a megpróbáltatásokat, később a híres niceai zsinaton is részt vett 325-ben. A katolikus egyház alapdogmáit meghatározó zsinaton állítólag a jámborságáról ismert Miklós püspök a Jézus és Isten egylényegűségéről szóló vita során úgy feldühödött, hogy felpofozta vitapartnerét, az ariánus eretnekmozgalom atyját, Ariust.

A Miklóssal kapcsolatos megszámlálhatatlan történet közül a leghíresebb, amely szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, ugyanis nem volt pénze hozományra. Amikor a püspök fülébe jutott a dolog, mindenképpen segíteni akart, de túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan tegye, ezért az éjszaka leple alatt dobott be három erszényt az apának, aki így megmenekült attól, hogy lányait – más lehetőség híján – prostituáltnak adja. Ez a történet képezi az alapját a házakba éjszaka besettenkedő és ajándékot hozó Mikulás legendájának, de emiatt tisztelik Szent Miklóst a hajadonok és az aggszüzek védelmezőjeként, a házasság és az anyaság oltalmazójaként is.

Egy másik híres legenda szerint Miklós, amikor megtudta, hogy a helytartó három ártatlanul vádolt katonatisztet bebörtönzött és halálra ítélt, a császár éppen nála lévő küldötteit faképnél hagyva sietett a megmentésükre. A püspök megjelent Konstantin császár álmában és kérte, hogy kegyelmezzen meg a foglyoknak. A császár – mivel nem ismerte Miklóst – kételkedett az álomban, de amikor megtudta, hogy a per bírája ugyanilyen álmot látott, megvizsgálta az ügyet és szabadon engedte a tévesen elítélt katonákat. A legfantáziadúsabb, egyben leghorrorisztikusabb legenda egy gonosz vendéglősről szól, aki elcsábított három iskolás fiút, megölte őket, majd, mint a húst szokás, egy hordóba, a só közé rejtette a holttesteket. Miklóst egy angyal figyelmeztette a borzalmas bűntényre, mire a püspök a helyszínre sietett, csodás módon feltámasztotta a három gyermeket és megbüntette a bűnöst.

Szent Miklós püspök egy 19. századi francia ábrázoláson.
Szent Miklós püspök egy 19. századi francia ábrázoláson.Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

Amikor a vidéken éhínség volt, Miklós a Müra kikötőjében horgonyzó hajósokhoz fordult, akik a császári tárházak számára szállítottak gabonát. Azt kérte tőlük, csak hajónként százmérőnyi gabonát adjanak a városnak, a császár ellenőrei nem fogják észrevenni a hiányt. A kapitányok hajlottak a püspök szavára, átadták neki a kért mennyiséget – amikor pedig megérkeztek a célállomásukra, csodák csodájára a rakomány pont annyi volt, amennyivel elindultak. A szent püspök még egy istennő haragjával is szembeszállt: történt ugyanis, hogy Miklós kivágatott egy fát, melyet a nép Diana istennő tulajdonának tartott. A felbőszült Diana robbanókeveréket készített és utazóknak adta, azzal a megbízással, hogy áldozati ajándékként nyújtsák át Müra püspökének. A hajóúton azonban Miklós megjelent a zarándokoknak és utasította őket, hogy a veszedelmes folyadékot tartalmazó korsót dobják a tengerbe: a vízben a keverék felrobbant és lobogva égni kezdett – így meghiúsult a merénylet.

Miklós püspök hosszú szolgálat után, idős korában hunyt el 343. december 6-án – a legenda szerint angyalok fogadták és vezették a paradicsomba –, sírja ezután zarándokhellyé vált. Egy szintén közismert legenda úgy tartja, Miklós halála után egy gyermektelen házaspár azért fohászkodott a néhai püspökhöz, hogy gyermekük lehessen, és amikor fiuk született és felcseperedett, az apa hálából tengerre szállt vele, hogy egy díszes kelyhet vigyen a mürai Szent Miklós-templomba. Az út során a fiú éppen ezzel a kehellyel akart vizet meríteni a tengerből, de véletlenül a vízbe zuhant és megfulladt. Az apa vigasztalhatatlan volt, de fogadalmát teljesíteni akarta, csak az eredetinél sokkal kisebb kelyhet rakott le az oltárra – megdöbbenésére azonban egy láthatatlan kéz visszautasította az ajándékot és lesöpörte az oltárról. Ekkor halottnak hitt fia szaladt be a templomba és elmondta, hogy mikor beesett a vízbe, Miklós püspök vette az ölébe és megmentette. Ezután már az igazi hálaajándékot tették az oltárra. Egy másik változat szerint arab rablók vitték magukkal a fiút, azonban Miklós közbenjárására forgószél kerekedett, mely elragadta a gyereket, és pont a templom előtt tette le.

Miklós kultusza nem sokkal halála után elkezdődött: I. Justinianus császár már a 6. században templomot emelt tiszteletére Konstantinápolyban. Mürából és Konstantinápolyból terjedt el a kultusz a keleti ortodox világban, a görög, szláv és orosz ortodox egyházakban, ahol ma is az egyik legjelentősebb szentként tisztelik. A nyugati egyházban – Dél-Itália kivételével – csak lassan és később terjedt el a tisztelete, Rómában a 9. századtól, német területen a görög származású Theofanu császárnő révén a 10. század végétől, Franciaországba és Angliába pedig a normannok vitték tiszteletét egy évszázaddal később.

Mára kicsit megváltozott a Mikulás
Mára kicsit megváltozott a MikulásFotó: Henrik Sorensen / Getty Images Hungary

Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a törökök, a szent püspök maradványait az itáliai Bariba szállították, ahol templomot emeltek a tiszteletére, az ereklyéket II. Orbán pápa helyezte el a főoltáron. A török állam ma is komoly energiát fordít arra, hogy Miklós ereklyéit visszaszerezze Olaszországtól. Az ereklyék Európába kerülése nagy lökést adott a nyugati Szent Miklós-kultusznak, a néhai püspököt a késő középkortól már a tizennégy segítő szent közé sorolják, számtalan templom, társulat és foglalkozás (közte a tanulók, a hajósok, a foglyok, a pékek, a kereskedők és a jogászok) védelmezőjeként tisztelik. A bizánci és kopt rítusban halála és temetése napján, december 6-án tartják az ünnepét, a nyugati hagyományba ez a dátum a 10. században került át.

Idővel természetesen kialakult a december 6-i ajándékozás népszokása is, mely idehaza a 19. század végén, német–osztrák, illetve szláv hatásra (utóbbit mutatja a Mikulás név, mely a Miklós cseh és szlovák alakja) terjedt el a városi polgárság körében. Falura csak később, már a 20. században jutott el ez a szokás, ugyanakkor a magyar parasztságnak már korábban is voltak Miklós-napi hagyományai. Mára a Mikulás alakja jókora változásokon esett át, a püspöki palástot és süveget a jellegzetes piros-fehér ruha váltotta fel, a jókedvű, bohókás, szakállas-pocakos Mikulás-karakter pedig világszerte a téli ünnepkör közkedvelt figurája lett. 

Tegnapi kultbaitünkben a Walt Disneyre emlékeztünk.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.