Brutális kegyetlenséggel végzett az anyával és lányával a megvadult majom

Edgar Allan Poe-t elsősorban rémtörténeteiről, félelmetes hangulatú verseiről és elbeszéléseiről ismeri az utókor. Az amerikai romantika legnagyobb hatású alkotójában mindemellett a bűnügyi regény, a detektívtörténetek atyját is tisztelhetjük.

A kis Edgar Bostonban született 1809. január 19-én. Szülei vándorszínészek voltak, akik épp a massachusettsi városban jártak körútjuk során, amikor a fiú világra jött. Apja korán elhagyta a családot, édesanyja pedig Edgar hároméves korában elhunyt tüdőbajban. A fiút és két testvérét elszakították egymástól és jómódú családokhoz adták őket, ennek köszönhetően Edgar a Virginia állambeli Richmondba került egy gazdag dohánykereskedőhöz, John Allanhez és feleségéhez, akik sajátjukként szerették, de hivatalosan sohasem fogadták örökbe. Már korán megmutatkozott költői tehetsége, nevelőapja és tanárai azonban lebeszélték őt az irodalomról: azt tanácsolták neki, inkább hasznosabb dolgokkal töltse az idejét. Allan azt szerette volna, ha nevelt fia követi őt a dohánybizniszbe.

A család öt évig Angliában élt, majd hazatérve Edgar beiratkozott a Virginiai Egyetemre. Habár kiváló tanulónak bizonyult, nevelőapja nem adott számára elegendő pénzt, hogy tanulmányait finanszírozni tudja, így szerencsejátékból próbált pénzt szerezni, de tetemes kártyaadósságot halmozott fel és végül kicsapták az egyetemről. Amikor hazatért a szülői házba, újabb csapás érte: szerelme, Sarah Elmira Royster eljegyezte magát egy másik fiatalemberrel. Csalódottságában otthagyta Virginiát és Bostonba költözött, ahol beállt közlegénynek az amerikai hadseregbe. Ekkoriban jelent meg első verseskötete Tamerlán és más költemények címmel. Két év szolgálat után jelentkezett a West Point-i tiszti akadémiára, ahonnét két év után, 1831-ben menesztették.

Baltimore-ban telepedett le, itt írta első novelláit, melyek egy philadelphiai lapban jelentek meg. 1833-ban Palackban talált kézirat című elbeszélésével megnyert egy helyi irodalmi pályázatot, és a siker nyomán a Southern Literary Messenger nevű lap tulajdonosa felvette őt maga mellé szerkesztőnek. Az újságnál eltöltött néhány éve alatt nyolcvanhárom recenziót közölt. Munkái miatt sokszor ingázott Baltimore, Philadelphia, New York és Virginia között. Nevelőapja kihagyta Poe-t végrendeletéből, halálakor csupán csekélyke összeg maradt rá, mely nem volt elég arra, hogy képes legyen az írásból megélni. Vér szerinti nagynénje baltimore-i házába költözött, ahol unokatestvérét, Virginia Eliza Clemmet oktatta. A lány és tanítója között szerelem szövődött, és Poe 1836-ban feleségül vette az akkor mindössze tizenhárom éves Virginiát – egy évvel meghamisította menyasszonya születési bizonyítványát, hogy megkaphassa a hatósági engedélyt a frigyre.

A következő évben Poe-t kirúgták a Messengertől, ahol folyamatosak voltak a konfliktusok a heves természetű író és munkatársai között. New Yorkban, Philadelphiában, majd ismét New Yorkban élt feleségével. Egy ideig a tekintélyes Evening Mirrornál vállalt szerkesztői állást, majd saját lapot indított, ami tőkehiány miatt szinte indulásakor már tönkre is ment. 1838-ban megjelent egyetlen regénye Arthur Gordon Pym, a tengerész címmel. A cselekmény a klasszikus tengerészregények elemeit és formuláit vonultatja fel, a kalandos történet mellett azonban az emberi lélek mélységeiben is vájkál. Nem sokkal később megjelent elbeszéléseinek első, kétkötetes gyűjteménye. Legismertebb novellái közé tartoznak olyan remekművek, mint Az Usher-ház vége, A kút és az inga, A vörös halál álarca, és Az áruló szív, melyek a gótikus horrorirodalom klasszikusaivá váltak. A zaklatott életű Poe kiváló tehetséggel ábrázolja bennük a lélek sötét oldalát, a borzongató szenvedély visszásságait és az emberi elme megbomlását.

A Graham’s Magazine hasábjain jelent meg A Morgue utcai kettős gyilkosság című elbeszélése, mellyel megteremtette a modern detektívtörténet műfaját. A Poe által kreált főhős, C. Auguste Dupin az első klasszikus nyomozófigurának számít az irodalomban. Dupin éles esze, kiváló logikai következtetései és remek megfigyelőképessége folytán oldja meg a rejtélyes bűneseteket – ő az előképe olyan későbbi legendás detektíveknek, mint Sherlock Holmes és Hercule Poirot. A siker nyomán Poe később több más történetben is visszahozta a nyomozó alakját. Prózaírói munkássága mellett költőként is remekelt. 1845-ben megjelent borongós költeménye, A holló az amerikai irodalom egyik legismertebb és legtöbbet idézett versének számít. Az elbeszélő egykori szerelme emlékén búslakodik szobájában, amikor meglátogatja őt egy holló, és állandóan ismételt szavaival („Nevermore” – „Soha már”) az őrület szélére sodorja a szomorú szerelmest. A költeményt tucatnyian fordították le magyarra, jól ismert Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és Faludy György magyarítása.

Az irodalmi siker viszonylagos anyagi biztonságot teremtett a korábban állandóan nélkülöző Poe számára. Felesége azonban súlyos tüdőbajjal küzdött, ami beárnyékolta az életüket. Egy kis kertes házat vásárolt a várostól távolabb, abban reménykedve, hogy a jó levegő enyhít valamelyest felesége betegségén, de közben a gondok elől az italba és a narkotikumokhoz menekült. Virginia állapota nem javult, és 1847-ben a tuberkulózis maga alá gyűrte a mindössze huszonnégy éves asszonyt. Poe a gyászból a munkába menekült, ekkoriban születtek legszebb lírai darabjai, az Ulalume és a Lee Annácska. Hamarosan újra szerelmes lett, de közeledését visszautasították, ezért öngyilkosságot kísérelt meg. Utolsó nagy fellángolása ifjúkori szerelme, Sarah iránt történt. Az asszony szintén nem sokkal korábban özvegyült meg, ezért szívéhez szabaddá vált az út Poe számára. Eljegyezték egymást, a házasság azonban már nem valósulhatott meg.

Poe halálát máig rejtély övezi. 1849 októberének elején a legyengült egészségű író Richmondból Philadelphiába indult, és október 3-án eszméletlen állapotban találtak rá egy baltimore-i utcán, egy kocsma előtt. A rongyos, elázott Poe – ismeretlen okokból – nem a saját ruháit viselte. Kórházba szállították, ahol négy nappal később, épp 171 évvel ezelőtt elhunyt. A negyvenéves író utolsó szavaival Istent kérte, hogy segítsen szerencsétlen lelkén. A korabeli újságok azt állították, Poe agyhártyagyulladás következtében halt meg, és mivel a halotti anyakönyvi kivonat és minden kórházi feljegyzés odaveszett, az utókor csak találgatni tud, mi lehetett a valódi ok. Az agyhártyagyulladás mellett felvetődött az idült alkoholizmus, az agyrázkódás, a tuberkulózis, a kolera, a kábítószerek okozta halál, sőt még az öngyilkosság teóriája is.

Az először irodalmi kritikusként hírnevet szerzett Poe-t éles bírálatai miatt nem kedvelték túlzottan a kortársai, az utókorra gyakorolt hatása azonban vitathatatlan. Munkássága a horror, a sci-fi, a kalandregény és a krimi egyik alappillére, Jules Vernétől és H. G. Wellstől Stephen Kingig rengetegen merítettek az életművéből. Az amerikai krimiírók szövetsége minden évben Edgar Allan Poe-díjjal jutalmazza a legjobbnak ítélt műveket és alkotókat. Egykori baltimore-i házában ma múzeum működik, itt található Poe sírja is. Az író századik születésnapja, 1949 óta január 19-én valaki minden évben három szál rózsát és egy üveg francia konyakot helyezett el a síron, 2010-től azonban hiába várták a titokzatos rajongó jelentkezését, a rejtélyes hagyomány megszakadt.

Poe műveiből a mozi kezdetétől fogva számtalan filmadaptáció készült. Érdemes közülük megemlíteni például A Morgue utcai kettős gyilkosság 1932-es moziváltozatát, melyben Lugosi Béla játszotta a negatív szerepet. Ugyanebből az elbeszélésből 1954-ben Karl Malden főszereplésével, A Morgue utca fantomja címen is született film. A ’60-as években a legendás B filmes producer-rendező Roger Corman egész sorozatot szentelt Poe-művek adaptációinak, melyek többségében Vincent Price alakította a főszerepet, és melyek elég lazán kezelték az irodalmi alapanyagot. Az 1968-as Különleges történetek című szkeccsfilmben több rendező – köztük Federico Fellini – készített szabadon értelmezett rövid adaptációkat Poe elbeszéléseiből. A kút és az ingából 1991-ben olyan B filmes „színészklasszisok” szereplésével készült horroradaptáció, mint Lance Henriksen és Jeffrey Combs. 2012-ben A holló címmel készült 19. századi thrillerben egy fiatal nyomozó (Luke Evans) Edgar Allan Poe (John Cusack) segítségével próbál megtalálni egy gyilkost, akit az író művei inspirálnak tettei elkövetésére. Poe leghíresebb költeményének A Simpson család egyik klasszikus halloweeni epizódja is emléket állított.

Tegnapi kultbaitünkben a híres párizsi mulató, a Moulin Rouge történetét idéztük meg.