A humanista költészet első név szerint ismert magyar képviselője, Janus Pannonius Európa-szerte híres volt klasszikus latin nyelven írt erotikus epigrammáival, később személyes, vallomásos elégiáival. Költői munkássága mellett pécsi püspök és Hunyadi Mátyás politikusa volt, aki később mégis szembefordult a királlyal.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Születéséről és származásáról kevés adat maradt fent, többségüket a művész költői utalásai alapján ismerjük. 1434. augusztus 29-én született a szlavóniai Csezmicén (a később Csázma néven ismert kisváros ma Horvátország része), valószínűleg elmagyarosodott horvát kisnemesi család gyermekeként. Egyes források szerint Csezmiczei János néven látta meg a napvilágot. Apját korán elveszítette, tizenhárom éves koráig édesanyja, Vitéz Borbála gondoskodott a neveléséről, majd testvérére, Vitéz János esztergomi érsekre, a Hunyadiak tudós főemberére bízta a fiút. A tudós nagybácsi meglátta az eszes, tehetséges fiúban rejlő potenciált és Itáliába küldte tanulni védencét.
János nyolc évet töltött Ferrarában, a világhírű Guarino da Verona magániskolájában, ahol alapos humanista műveltségre tett szert, megtanult ógörögül és latinul, és itt bontakoztatta ki költői szárnyait is. Ekkor vette fel a Janus Pannonius költői álnevet, mely latinul annyit tesz „Magyar János”. Költészetére ekkoriban a csipkelődő, szatirikus, többségében erotikus jellegű epigrammák voltak jellemzőek, melyekből áradt a hedonizmus. Több mint félszáz, latin nyelven írt pajzán költeményéhez valószínűleg saját maga gyűjtötte a tapasztalatot – a fiatal költő mozgalmas és szabados szexuális életet élhetett.
TOVÁBBRA IS LÚCIÁRA
Lúcia, gyakni akarsz. Jó, benne vagyok, de csak akkor,
hogyha a hátulsód nem muzsikál ezalatt.
Megfogadod? Nem elég! Adj, kérlek, zálogot is rá!
Nos, mi az? Így se kiván állni - kötélnek öcsim?
A FAJTALAN URSUSRÓL
Nincs a fiúk közt kéjvágyóbb, mint Ursus, az etruszk,
rettentő bujaság hergeli szüntelenül.
Hogyha elébekerül nyáréjt egy lány, magafajta,
egyvégtébe kilenc fordulatot lezavar.
Vagy ha legényt lel, s már hét fart széttúrt a dorongja,
vígan tűri, hogy ők rajta tegyék ugyanezt.
Ennélfogva szerintünk nem jó név ez a "Medve",
mert ő, Rufus, nem medve. Mi hát? Biza: nyúl.
Mestere, Guarino felismerte költői tehetségét és széles körben propagálta János verseit, minek köszönhetően jelentős ismertségre tett szert az észak-itáliai humanista körökben. 1454-ben Padovába költözött, ahol beiratkozott az egyetem jogi fakultására. Ekkoriban új irányt vett a költészete: ún. dicsőítő verseket, panegyricusokat írt – az ókori műfaj tárgya egy-egy jelentős személy prózában való végtelen felmagasztalása. Leghíresebb panegyricusában Guarinót dicsőítette, de írt hasonló költeményt Giacomo Antonio Marcello, Padova polgármestere és tehetségének egyik legjelentősebb felkarolója méltatására is. Tanulmányai befejeztével itáliai körutazást tett. 1458-ban nagybátyja Mátyás király mindenható kancellárja, Magyarország második embere lett. Meghívására Janus hazatért Magyarországra, ahol csakhamar fontos tisztségeket kapott a királyi udvarban. Királyi személynök, Beatrix királyné kancellárja, majd a királyi kancellária vezetője lett.
Egy évvel később Mátyás – aki a papság feltétlen támogatását úgy érte el, hogy saját, megbízható embereit juttatta fontos egyházi pozíciókba – pappá szenteltette a nagyon is világi életet élő Janust, és pécsi püspökké nevezte ki. Ezzel Janus az ország legbefolyásosabb emberei közé emelkedett. A püspökség élén a királyi központosítási politika érvényesítőjeként tevékenykedett. Azonban nehezen illeszkedett be a magyarországi közegbe: nem igazán akadtak műveltségben és humanista szellemben magához mérhető társai, költészetét nem értették és nem méltányolták. Szellemi magányában Itáliába vágyott vissza. Habár ideje nagy részét a politika töltötte ki, nem szakadt félbe költői pályája sem. Magányos élethelyzetének következtében ismét műfajt váltott: érzelmeit személyes hangú, lírai elégiákban énekelte meg (továbbra is latin nyelven). Búskomor verseiben saját testi-lelki gyötrelmeiről, szenvedéseiről vall, szeretett édesanyja halálát gyászolja. Elégiái közül kiemelkednek az Egy dunántúli mandulafáról, a Búcsú Váradtól és a Saját lelkéhez című költemények.
1465-ben Mátyás követeként visszatért Itáliába. Velencében és Rómában tárgyalt a török veszedelem elleni segély ügyében (két beszédének szövege fennmaradt az utókor számára), pápai engedélyt szerzett nagybátyja számára egy pozsonyi egyetem megalapításához, és kódexeket vásárolt a király híres budavári könyvtára, illetve saját gyűjteménye számára. Új ismeretségeket kötött, megismerkedett az újplatonizmus képviselőivel – a szellemi irányzat tanainak hatása érződik az említett Saját lelkéhez című elégiában. A következő évben súlyos betegség, tüdőbaj támadta meg – mely összefüggésben állhat azzal, hogy valószínűleg papként és politikusként sem hagyott fel korábbi szexuális kicsapongásaival.
Időközben Mátyás politikája új irányt vett: a tervezett törökellenes háború helyett hosszú távra békét kötött a szultánnal. Vitéz János és a vele szövetséges főurak úgy érezték, a király elárulta a Hunyadiak örökségét és megcsúfolt mindent, amiért egész addig küzdöttek. Nagybátyjával együtt Janus is ellenezte a király terveit, ezért kegyvesztett lett. Pécsre vonult vissza, ahol görög nyelvről fordított, költészettel és filozófiával foglalkozott. 1471-ben a csehországi háborúk miatt Mátyásnak fel kellett töltenie kincstárát, ezért súlyos adókat vetett ki a nemességre és a főpapokra. Vitéz János vezetésével és Janus fontos közreműködésével összeesküvés szerveződött a király ellen. A zendülő főurak Kázmér lengyel királyfit akarták a magyar trónra juttatni. A terv lelepleződött és Mátyás elfogatta a szervezkedőket. Janus azonban nem adta meg magát, inkább a száműzetést választotta és Itália felé vette az irányt (pedig Mátyás megkegyelmezett az összeesküvőknek, beleértve őt is).
Úti célja Velence lett volna, utazás közben azonban meghűlt és tüdőgyulladást kapott. A Zágrábtól tíz kilométerre lévő Medveváron hunyt el, 1472. március 27-én, harminchét éves korában. Mátyás megbocsátásának jele, hogy személyesen temettette el a költő-püspököt Pécsett. Fennmaradt gazdag könyvgyűjteményét a király kisajátította és saját könyvtárába olvasztotta. Verseit Váradi Péter érsekkel összegyűjtette és szintén a Corvinák részévé tette. Janus Pannonius feltételezett sírját 1991-ben találták meg a pécsi székesegyház altemplomában. 2008 októberében ünnepélyes keretek között, püspöki szentmise keretében újratemették a költőt a bazilikában. Emlékére ötszáz mandulafát ültettek el. 2009-ben koponyája alapján, modern arcrekonstrukciós eljárásokkal létrehozták a költő valósághű digitális arcmását. 2012-ben a Magyar PEN Club nemzetközi irodalmi díjat hozott létre Janus Pannonius Költészeti Nagydíj néven.
Tegnapi kultbaitünkben Johann Wolfgang von Goethe történetéről olvashatsz:
