Őrület: kockán nyert vagyont és szerzett világhírt ez a magyar férfi

Ma ünnepli 76. születésnapját Rubik Ernő építész, szobrász és feltaláló, aki szinte egy csapásra világhírűvé vált az általa tervezett bűvös kockával. A Rubik-kocka népszerűsége máig töretlen: eddig több mint 350 millió darabot adtak el belőle világszerte.

Rubik Ernő a világháború alatt, 1944. július 13-án született Budapesten. Édesapja id. Rubik Ernő elismert repülőgép-tervező mérnök, édesanyja Szántó Magdolna költő volt. A fiatal Ernő apjától örökölhette a feltaláló szellemet és azt a mindig kitartó hozzáállást, mely őt is jellemezte egész életében. Középfokú tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végezte, ahol festészetet, ötvös- és szobrászművészetet tanult. 1967-ben a Műszaki Egyetemen építészmérnökként szerzett diplomát, majd 1971-ben az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészként és szobrászként. Ugyanebben az évben kapott tanársegédi állást az Iparművészeti Főiskolán, itt kezdett el geometriai modellek készítésével foglalkozni.

A bűvös kocka prototípusát eredetileg oktatási segédanyagnak szánta, mellyel a térbeli mozgásokat tudja szemléltetni a hallgatók számára. Az 1974 tavaszán megalkotott, fából készült 2 x 2 x 2-es kockát a diákok nagy lelkesedéssel fogadták – hamarosan kiderült, nemcsak szemléltetésre jó, de játéknak is szórakoztató. Rubik a következő évben továbbfejlesztette a kockát, ezúttal már 3 x 3 x 3-as felosztással, műanyagból, az oldalakat pedig különböző színűre festette, hogy könnyebb legyen látni az elmozdulásokat – és beadta a szabadalmat a találmányára. A játék 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, Térbeli logikai játék elnevezéssel kapott szabadalmat. A gyártáshoz azonban Rubiknak át kellett küzdenie magát a korabeli magyar gazdaság bürokratikus útvesztőin. Végül egy sakkfigurák készítésével foglalkozó kis céggel sikerült megállapodnia, a forgalmazást pedig az állami tulajdonban lévő Konsumex vállalta, mivel úgy látták, a kocka hasznos eszköz lehet az algebrai csoportelmélet oktatásában.

1977-es piacra dobása után a bűvös kocka néven árusított játék hamar országos siker lett, már az első néhány évben közel 300 ezer darabot adtak el belőle. A hazai sikert követően a feltaláló a külföldi piacot is megcélozta. Az amerikai Ideal Toy Company játékgyártó cég 1979-ben kapott engedélyt a kocka gyártására és nemzetközi forgalmazására, ők keresztelték át a játékot Rubik-kockára (Rubik’s Cube). Ekkor indult világszerte hódító útjára a kocka, melyet hamarosan már tizenhat országban forgalmaztak. Csak az NSZK-ban 4 millió darab kelt el belőle, itthon pedig már egymillióra rúgott az eladott kockák száma. Több országban is az év játéka címet adományozták neki, 1981-ben pedig bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe. A játékosok világszerte próbálták megdönteni a kirakás időrekordját. Nemsokára klubok alakultak, és versenyeket, sőt világbajnokságokat is szerveztek, melyek máig folynak a világ számos pontján.

Találmánya globális sikerét látva Rubik folytatta a logikai játékok készítését. Megalkotta a kígyót, majd a bűvös négyzetet, a bűvös dominót, a Rubik-órát és a Rubik-gömböt. Habár ezek a játékok is sikeresek lettek, népszerűségük meg sem közelíti a legendássá vált bűvös kockáét. A ’80-as években a tanítás mellett Rubik Ernő a rövid életű ...És játék című újság főszerkesztőjeként dolgozott, majd létrehozta saját vállalkozását, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1982-ben a Magyar Mérnökakadémia égisze alatt innovációs és ösztöndíj-alapítványt hozott létre az ígéretes fiatal tehetségek támogatására, ebből lett később a Rubik Nemzetközi Alapítvány.

1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990 és 1996 között a Magyar Mérnökakadémia elnöke, azóta tiszteletbeli elnöke. Munkásságát számos díjjal tüntették ki: Gábor Dénes-díjat, Kossuth-díjat, Magyar Örökség díjat, Prima Primissima díjat is nyert. 2014-ben, találmányának negyvenedik évfordulóján Budapest díszpolgárává és a Nemzet Művészévé választották, ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István-rendet. A negyvenedik évforduló alkalmából az amerikai Jersey Cityben indult útjára a Túl a Rubik-kockán (Beyond Rubik’s Cube) című vándorkiállítás, mely az Egyesült Államokban és Kanadában népszerűsítette a logikai gondolkodást és elmejátékokat, de egy ízben Sanghajba is eljutott.

Az állandó tanítással felhagyva Rubik Ernő továbbra is saját stúdiója keretein belül alkot, az építészet mellett szoftverfejlesztéssel, számítógépes játékokkal foglalkozik. A bűvös kocka – mely megalkotója szerint azért annyira népszerű, mert egyszerre jeleníti meg a rendet és a káoszt, az egyszerűséget és az összetettséget – azóta is a világ egyik legkedveltebb logikai játéka. Kezdetben maga a feltaláló is küszködött, hogy kirakja saját kockáját – először egy hónapba telt neki, mire sikerült. Az igazi mesterek persze hihetetlen sebességgel képesek kirakni a kockát: az első SpeedCuber, vagyis Gyorskockázó versenyen, 1982-ben a nyugatnémet Ronald Brinkmann 19 másodperccel állított fel nemzetközi világrekordot, melyet azóta jócskán megdöntöttek. A jelenlegi világcsúcsot a kínai Juseng Du tartja, aki 2018-ban 3,47 másodperc alatt (!) rakta ki a 3 x 3 x 3-as kockát. A vakon kirakás rekordját egy időben a magyar Endrey Marcell tartotta 27,6 másodperccel, tavaly azonban megdöntötte teljesítményét az amerikai Max Hilliard, akinek 15,5 másodpercre volt csupán szüksége. Az abszolút csúcsot a mesterséges intelligencia tartja: 2018 januárjában a Massachusettsi Műszaki Egyetem robotja 0,38 másodperc alatt végzett a feladvánnyal.

Az ínyencek persze nem elégedtek meg a klasszikus 3 x 3 x 3-as kockával, ezért idővel elkészültek a nehezített, bővített változatok. Ma már számtalan verzióban kapható a Rubik-kocka, a kalandvágyók megpróbálkozhatnak a 6 x 6 x 6-os vagy 7 x 7 x 7-es játékkal is, de 17 x 17 x 17-es bűvös kocka is született már. A nemzetközi szlengben cubingnak hívják a kockázási szenvedélyt, a megszállottakat pedig cubaholicsnak. A sok kockázástól megfáradt hüvelykujjat cubists’ thumb, az elgyötört csukló viszont Rubik’s wrist. Jelenleg több mint 40 ezer videó található a YouTube-on, melyben a gyors kirakáshoz adnak tippeket a lelkes kockázók. A versenyeket 2004 óta a World’s Cube Association (WCA) nevű szervezet rendezi, aminek bárki ingyenesen a tagja lehet, akit magas szinten érdekel a bűvös kocka kirakásának művészete. Habár a Rubik-kocka a világ egyik legnagyobb számban eladott játéka, azoknak sem szabad búsulni, akiknek nem jutott belőle – ma már virtuálisan is lehet kockázni a különböző mobilapplikációs játékok segítségével.

A Rubik-kocka ikonikus tárgyként vonult be a popkultúrába, amit mi sem jelez jobban, mint a ’80-as években indult „Rubik-kubizmusnak” elnevezett képzőművészeti irányzat, melynek alkotói a geometrikus ábrázolásra és a színformákkal való játékra helyezik a hangsúlyt. A bűvös kocka felbukkant többek között az Armageddon (1998), A John Malkovich menet (1999), A boldogság nyomában (2006), a WALL-E (2008), a Ready Player One (2018) és a Pókember: Irány a Pókverzum! (2018) filmekben. Magán a játékon kívül ma már rengeteg különféle terméket árusítanak a kockához kapcsolódóan: kulcstartókat, pólókat, matricákat, órákat, bögréket, de a koronavírus-járvány alatt még Rubik-kockát ábrázoló szájmaszkot is forgalomba hoztak.

Ha esetleg lemaradtál a tegnapi kultúraadagról, innen pótolhatod: