A gyerekkorunk meghatározó rajzfilmélményeit elkövető rendező Mezőnyéken született 1927. június 20-án. A Képzőművészeti Főiskolán tanult, a kommunista hatalomátvétel után azonban osztályidegen lévén kicsapták az intézményből. A Nemzeti Színháznál dolgozott díszletfestőként, majd a Pannónia Filmstúdióhoz került, ahol a korszak legjelentősebb animációs rendezője, Macskássy Gyula mellett dolgozhatott. Fázisfestőként részt vett az első színes magyar rajzfilm, a Macskássy rendezte A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) munkálataiban. 1954-től rajzfilmtervezőként, három évvel később pedig már rendezőként dolgozhatott a filmstúdióban. Ezzel párhuzamosan képregényeket is rajzolt, főként gyereklapok (Pajtás, Dörmögő Dömötör) számára. Leghíresebb képregényfigurája akkoriban Kajla kutya volt. 1957-ben feleségül vette Henrik Irént, aki filmjei operatőreként is dolgozott. Ötvenkét évig éltek együtt.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A karikatúraszerű stílus és a remek helyzetkomikum a kezdetektől jellemezte rajzfilmjeit. Első sikerét az 1961-es Szenvedély című rövid darabbal aratta, amelyben egy szerencsétlen figura hiába próbál megszabadulni a cigaretta kísértésétől. A Szenvedély hőséből született Gusztáv, az egyik legismertebb magyar rajzfilmalak, akit állítólag Dargay keresztapja után neveztek el az alkotók. A csetlő-botló kisember kalandjaiból Dargay Nepp Józseffel és Jankovics Marcellal közösen hatvannyolc epizódot készített 1964 és 1968 között (később a televízió számára készült még ötvenkét rész). Híres rövidfilmjei még a Variációk egy sárkányra (1967), a Hajrá, mozdony! (1972), a Zelk Zoltán verses meséjéből készült A három nyúl (1972) és az Arany János elbeszélő költeménye nyomán született Pázmán lovag (1973). Első televíziós sorozatát – La Fontaine-mesék – 1969-ben készítette francia megrendelésre, ezt követte a magyar tévében a legendás Pom-Pom meséi (1978) és A nagy ho-ho-ho-horgász (1982).
Fazekas Mihály költeménye alapján, Nepp József, Romhányi József és Jankovics Marcell közreműködésével rendezte Dargay az 1977-ben bemutatott Lúdas Matyit, mely a második egész estés magyar animáció volt. A Lúdas Matyi óriási siker lett, a négy évvel későbbi Vuk azonban még ennél is nagyobbat szólt. Dargay még a ’70-es évek elején, a Füles regényújság hasábjain alkotta meg Fekete István azonos című regénye nyomán a Vuk figuráit. A rajzfilmváltozat eredetileg a televízió megrendelésére, négyrészes sorozatként készült, majd az epizódokat összefűzve mozis verzióban is bemutatták. A Vuk sikerének egyik titka, hogy Dargay a rá jellemző, sajátos, szórakoztató, humoros stílussal ruházta fel Fekete történetét, a jól eltalált karakterekkel gyerekek és felnőttek egyaránt képesek voltak azonosulni, a cselekmény egyszerre volt szórakoztató és átélhető. A Vuk az egyik legnagyobb magyar rajzfilmklasszikussá vált (a rendszerváltásig 2,5 millióan nézték meg), kevesen vannak az országban, akik ne tudnák felidézni a mese szereplőit vagy híres betétdalát (melyet Maros Gábor, később pedig hanglemezen a hétéves Wolf Kati énekelt).
A Vukot követte a Jókai Mór művei nyomán készült Szaffi (1984), majd a Nepp Józseffel és Imre Istvánnal közösen készített Az erdő kapitánya (1988), a Vili, a veréb (1989), majd az Arthur-mondakörre épülő Sárkány és papucs (szintén 1989). A rendszerváltás után két egész estés filmet rendezett, az 1995-ös A hetedik testvért és két évvel későbbi folytatását, a Vacak, az erdő hősét. A magyar–német–amerikai koprodukcióban készült mesefilmek egy kidobott kutyakölyök sorsát mesélik el, akit az erdőben testvérként befogad egy nyuszicsalád.
Dargay az 1982-es Filmszemlén rendezői díjat, négy évvel később közönségdíjat, 2006-ban pedig életműdíjat kapott. 2007-ben Budapest díszpolgára lett. 2009. október 20-án hunyt el Budapesten. Születésének nyolcvanötödik évfordulóján a Magyar Posta a Vuk figuráival ellátott időszaki bélyeget és borítékot adott ki. A Magyar Média Mecenatúra 2014 és 2019 közötti animációs támogatási pályázata a Dargay Attila nevet viselte, miként a miskolci Cinefest ifjú animációs tehetségeknek járó díja is az ő tiszteletére lett elnevezve. Szintén Dargay emlékét őrzi az a két józsefvárosi házfal, melyekre óriási méretben festették rá a Szaffi és a Vuk jeleneteit.
Olvastad a Lúdas Matyiról szóló kultbaitet? Ha még nem, most pótolhatod:
