Lábon lőttek egy 39 éves férfit Esztergomban – belehalt

Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse a végvári vitézkedés dicsőítője, az istenes vers műfajának hazai megteremtője, Balassi Bálint elveihez hűen, a tizenötéves háborúban vesztette életét.

1594. május 30-án, Esztergom várának ostroma közben vesztette életét Balassi Bálint költő, a magyar nyelvű irodalom első igazi klasszikusa, a magyar reneszánsz kiemelkedő alakja. Az istenes verseiről és szerelmes költeményeiről ismert költő élete – az ország akkori sorsához hasonlóan – viszontagságos és kalandos volt.

Báró Gyarmati és Kékkői Balassi Bálint 1554. október 20-án született Zólyom várában, melynek abban az időben édesapja, Balassa János főispán volt a kapitánya (Bálint életében egyszerre használta a Balassi és a Balassa családnevet). Az egyik legvagyonosabb felvidéki nemesi családból származott, egyik nagybátyja Erdély vajdája volt, a másik bárói címet viselt, édesanyja családján keresztül pedig a Dobó és a Bocskai famíliákkal is rokoni kapcsolatban állt. Az ifjú Bálint a legjobb humanista nevelésben részesült, egy évig Bornemissza Péter volt a tanítója – valószínűleg ő fedezte fel benne a költői tehetséget is –, majd magántanulóként Nürnbergben végezte a középiskolát. Egyetemre végül nem kerülhetett, ugyanis 1569-ben Miksa császár hamis vádak alapján elfogatta édesapját. Balassa János megszökött a fogságból, és családjával Lengyelországba menekült. Bálint itt, Kameniec várában írta meg első művét: németről fordította le egy lutheránus prédikátor elmélkedéseit.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

A király hamarosan megbocsátott Balassi apjának, és a család visszatérhetett Magyarországra. A Balassi família ekkor egy ideig újra kedvező pozícióba került, Bálint pohárnokká lépett elő a királyi udvarban, részt vett Rudolf trónörökös 1572-es megkoronázási ünnepségén is. János, hogy udvarhűségét bizonyítsa, fiát a Báthory István erdélyi fejedelem ellen induló Habsburg-párti hadjáratba küldte, amely azonban kudarccal végződött. Balassi fogságba esett, a hamarosan lengyel királlyá koronázott Báthory azonban felismerte a tehetséges fiatalember erényeit, és maga mellé vette őt, több hadjáratára is magával vitte. Az ifjú végül huszonkét évesen, apja halálhírére tért haza. A következő években végvári vitézként szolgált és kicsapongó életet élt, folyamatosan udvarolt különböző hölgyeknek, akikhez sorban írta a szerelmes verseket.

1578-ban Balassi találkozott gyerekkori ismerősével, Losonczy Annával, akibe szenvedélyesen beleszeretett. Hozzá intézte Anna- és Júlia-verseit. A fiatalasszony Ungnád Kristóf egri várkapitány felesége volt, ezért Balassi, hogy szerelme közelében lehessen, szolgálatra jelentkezett Egerbe. Terve azonban kudarcot vallott, Ungnádot ugyanis hamarosan kinevezték horvát bánná. A csalódott költő folyamatos portyázásokkal és állandó dorbézolással próbálta elterelni figyelmét a kudarcról. Három évig maradt Egerben, ahonnét egy összetűzés miatt kellett távoznia. Birtokain is számos konfliktusba keveredett, Zólyom és Selmecbánya polgárai – akik rossz szemmel nézték állandó dévajkodását, hatalmaskodásait – egy fiatal özvegyasszony elleni erőszakkal vádolták meg, hogy kitilthassák városaikból. 1584-ben Balassi úgy döntött, megházasodik. Saját unokatestvérét, Dobó Krisztinát vette el, egy évre rá megszületett fiuk, János. A viszony botrányt kavart, apósa, Dobó Ferenc főkapitány vérfertőzés vádjával perbe fogta Balassit. A költő feleségével együtt áttért a katolikus hitre – mellyel a híresen katolikuspárti Habsburgoknak próbált imponálni –, azonban így sem tudta magát megmenteni: a bíróság érvénytelenítette a frigyet, a gyereket pedig törvénytelennek minősítette. Vagyonát csak azért nem kobozták el, mert már nem maradt semmije: nagybátyja, Balassa András és rokonai kiforgatták a pénzéből, a maradékot pedig ő maga tékozolta el.

Losonczy Anna eközben megözvegyült, így Balassi 1588-ban újra ostromolni kezdte – ekkoriban írta a Júlia-versciklust –, az asszony azonban visszautasította. Bánatában Lengyelországba ment, ahol katonáskodni készült, végül azonban – egy újabb szerelem fellobbanása miatt – inkább Wesselényi Ferenc dembnói várában telepedett le. Hódolatának tárgya ismét egy elérhetetlen hölgy, Wesselényi felesége, Szárkándy Anna volt, őhozzá írta Célia-verseit. Lengyelországi tartózkodása termékenynek bizonyult – ekkoriban szerezte például az Egy katonaének – A végek dicsérete című híres katonaversét, és egy drámát is írt Szép magyar komédia címmel (az olasz Cristoforo Castelletti Amarilli című drámája alapján). Miután otthagyta Lengyelországot, a Keleti-tenger partján, Braunsbergben egy jezsuita kolostorban tanulmányozta az olasz humanisták műveit, majd nagybátyja halálhírére hazatért Magyarországra. Helyzete reménytelennek látszott, nem tudott magának magasabb pozíciót szerezni, ezért egy ideig bor- és lókereskedéssel próbálkozott. 1593-ban azonban – a kirobbanó törökellenes tizenöt éves háború hírére – ismét katonának állt.

Balassi Bálint arcképe, ismeretlen festő műve
Balassi Bálint arcképe, ismeretlen festő műveWikimedia Commons

Élete utolsó két évében számos törökellenes csatában, többek között Fehérvár ostromában és a pákozdi ütközetben is részt vett, és sikeresen visszafoglalta családja divényi és kékkői birtokait. 1594. május 7-én Mátyás főherceg 35 ezer fős serege körülzárta Esztergom városát, 19-én nyolcszáz magyar és német katona, köztük Balassi indult rohamra a vár ellen, hogy kiűzzék onnan a törököt. A gyalogos roham közben Balassi mindkét lábát szétroncsolta egy ágyúgolyó. Az elfertőződött sérülés tizenegy nap szenvedés után végzett a harminckilenc esztendős kalandor költővel. Az ostrom végül sikertelennek bizonyult, a török felmentő sereg közeledtére a magyar–német hadak elvonultak. Balassit Hibbe község kegyúri templomában temették el, ahol szülei és öccse, Ferenc is nyugszanak. Sírversét barátja és tanítványa, Rimay János írta: „Mit mondhatok? Éltem, / Hol bátran, hol féltem / Kedvvel, búval, panaszval, / Hol méltó vádlásban, / Több rágalmazásban, / Mert egész föld foly azzal. / Vétkemben rettegtem, / Jómban örvendeztem / S vigadtam az igazzal.”

Balassi költészetét javarészben egy hosszú lappangás után előkerült, 17. századi, kézzel másolt könyv, az ún. Balassi-kódex őrizte meg. A kódex előszavában a tudós másoló háromféle verset különböztet meg – szerelmes, istenes és katonaverseket –, máig ezt a felosztást használják Balassi költészetének kutatói. A magyar romantikus próza megteremtőjeként tisztelt Balassi először bókoló verseket szerzett, melyek a kor divatja szerint íródtak és az udvari romantika normáit követik. Fő inspirációja az itáliai reneszánsz és Petrarca volt, verseiben felvillannak a reneszánsz ember eszményei, a szerelmet a legfőbb emberi boldogságnak tekintő szemléletmód. Gyakori a virágmotívum, metaforika a szerelmi költészetében, és Petrarca hatásáról árulkodik a női test szépségének finoman erotikus kiemelése is. Kialakította saját versformáját, a három 19-es sorból álló, belső rímekkel ellátott versszakot, az ún. Balassi-strófát. A személyes hang Anna-verseiben teljesedett ki. Később egyre inkább eltűnt verseiből az önéletrajzi vonás, költeményei metaforikusabbá, elemeltebbé váltak. Júlia- és Célia-versei a legjobb példák erre. Leghíresebb költeményei között tartják számon a Hogy Júliára talála, így köszöne neki... és a Júliát hasonlítja a szerelemhez című verseket. Az utóbbiban az imádott hölgy végleg elemelkedik a földi, hús-vér síktól, és magával a szerelemmel válik egyenlővé.

Háborgó, csapongó istenes verseiben Balassi az Isten, a hit utáni vágyakozást személyes szintre emeli. Saját magát bűnösnek látja, kételkedik üdvözülésében és a túlvilági életben. Könyörög, fohászkodik, olykor vitázik Istennel, bűnbánatot tanúsít. Ezek a költemények is kiváló példái a reneszánsz személyességnek, az eszményi és a földi, hús-vér dolgok egymásba olvadásának. Legjobb istenkereső verseit élete válságos időszakaiban írta. Talán leghíresebb hasonló költeménye, az Adj már csendességet a szerző lengyelországi önkéntes száműzetésében, 1591-ben keletkezett. A harmadik, kicsiny csoportba tartoznak a katonaéletet dicsőítő versek, továbbá a bordalok és tavaszénekek, melyeken a váteszköltészet hatásai és hagyományai érződnek.

Lemaradtál a tegnapi kultúraadagról? Innen pótolhatod:

Oszd meg másokkal is!
Mustra