Hiába volt a nők bálványa, rövid élete alatt Szécsi – akinek nevéhez olyan örökzöldek fűződnek, mint a Csak egy tánc volt, az Egy szál harangvirág, a Gedeon bácsi vagy a Két összeillő ember – folyamatosan küzdött az alkohollal és a félresiklott szerelemi kapcsolataival. Azonban máig sem teljesen tisztázott, miért döntött végül az öngyilkosság mellett.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Az 1944. március 19-én Budapesten született énekes életét már a kezetektől tragédiák árnyékolták be. Nagyapja levetette magát a New York Palotából, édesapját, aki íróként, nyelvészként tevékenykedett, a háború alatt származása miatt agyonlőtték. Az özvegyen maradt anya gyerekeit nevelőszülőkhöz adta, 1956-ban pedig az USA-ba disszidált. Pali és két testvére később állami gondozásba kerültek – sokáig úgy tűnt, sohasem tud kiemelkedni a balsorsból. Tizenhat évesen otthagyta az iskolát, és segédmunkásként dolgozott, később egy strandon lett kabinos, majd a Ruhaipari Vállalatnál raktáros. A szerencse ekkor mosolygott rá, a Divat Intézet egyik munkatársa ugyanis felfigyelt a jóképű, jó mozgású fiúra, és elhatározta, hogy divatmodellt farag belőle. Szécsi hamarosan az ország legkeresettebb férfi manökenjévé vált. 1965 szilveszterén a Gellért Szállóban lépett fel, ahol elénekelt néhány számot – és a közönség meglepetésére kiderült, hogy Szécsi őstehetség, akinek a zenei világban a helye. Énektanárhoz kezdett járni, alapos zenei képzést kapott.
Az országos siker 1967-ben érte utol, amikor – kisebb dalversenyeken történt eredményes szereplése után – a szervezők beválogatták a Magyar Televízió által közvetített Táncdalfesztivál fellépői közé. A Csak egy tánc volt előadásával második helyezést ért el, a közönség körében azonban egyértelműen ő lett a legnagyobb sztár. Bársonyos hangja és sármos megjelenése hamar a nők kedvencévé tette. Rövid pályafutása alatt tizenkét lemeze jelent meg idehaza, de külföldön is fellépett – az NSZK-ban Paul Moro néven jelentek meg lemezei –, operettekben, zenés darabokban is játszott, és filmekben is feltűnt kisebb szerepekben.
A hírnév és a siker azonban nem tudta vele feledtetni a tragikus gyerekkor okozta traumákat. Egész életében depresszióval, szorongással küzdött. Szerelmeiben édesanyját kereste – akivel próbálta felvenni a kapcsolatot, de csak egy rövid angol nyelvű válaszlevelet kapott, melyben anyja elzárkózott a viszontlátástól. Tizennyolc évesen összeházasodott egy lengyel modellel, Hase Maria Grażynaval. Rövid ideig együtt éltek Budapesten, de aztán a nő hamar visszaköltözött Lengyelországba. Szécsi követte, útjaik mégis hamar elváltak. Leghíresebb szerelme Domján Edit volt, akivel 1972-ben egy rádióműsor felvételén találkoztak. Szécsinek ekkor már több öngyilkossági kísérlete volt, és a színésznő is elég labilis volt, depresszióval küzdött. A szenvedélyes, nagy szerelem tíz hónapig tartott. Miután szakítottak, Domján elvetette közös gyermeküket, néhány hónappal később pedig önkezével vetett véget életének. Szécsit marcangolta szerelme öngyilkossága, saját magát tette felelőssé a történtekért. Németországba szökött (a hatalom ezt megbocsátotta neki), ahol azt tervezte, édesanyja után megy Amerikába. Anyja azonban továbbra sem kívánta látni őt.
Az énekes egyre mélyebbre süllyedt a depresszióba, az alkohol rabjává vált, számos előadását, fellépését kellett lemondani. 1974. április 30-án, harmincévesen végzett magával – ezúttal barátai nem tudták az utolsó pillanatban megmenteni őt, mint korábban. Az újságok csak mellékesen, a gyászjelentések közé eldugva foglalkoztak a halálával, és a temetésének időpontját is próbálták minél kisebb dobra verni. Ennek ellenére a búcsúztatásán tömegek jelentek a Farkasréti temetőben, egymáson taposva próbáltak bejutni a rajongók, akik nem tudták feldolgozni a veszteséget. Legendája az elkövetkezendő évtizedekben is fennmaradt. Az 1986-os Zenészballada című életrajzi könyvben rokonai, barátai, zenésztársai vallanak Szécsiről. Nővére, Szécsi Katalin is megemlékezett róla két könyvben, Palika és Több mint szerelem címmel. 2009-ben zenés színpadi műben dolgozták fel Szécsi Pál életét – a Pozsgai Zsolt által írt és rendezett, Szeretni bolondulásig című darab főszerepét Gergely Róbert alakította. Egy időben a darab filmvászonra adaptálásának terve is felmerült, de ebből végül nem lett semmi. Ma is gyakran rendeznek emlékkoncerteket a tiszteletére, egykori budapesti otthonának falán pedig emléktábla őrzi a nevét.
Olvasnál még más kultbait-sztorikat is? Itt megtalálod a tegnapit:
