Móricz Zsigmond pályájának utolsó nagy műve és talán legmegrendítőbb alkotása az Árvácska, mely először 1940-ben jelent meg folytatásokban a Kelet Népe hasábjain, egy évvel később pedig könyv alakban is kiadták. A regény a Kecskemét környéki tanyavilágban követi nyomon a hétéves kislány, Állami Árvácska, becenevén Csöre kallódását egyik nevelőcsaládtól a másikig, akik mind csak a pénz miatt fogadják be a kislányt, és folyamatosan megalázzák, az állatoknál is rosszabb sorban tartják. Árvácska folyamatos testi és lelki kínzásoknak, verésnek, molesztálásnak van kitéve. A három évet felölelő cselekmény során Csöre sorsában semmi változás nem történik, a pokol egyik bugyrából a másikba kerül, miközben egyre érzékenyebbé és sebezhetőbbé válik.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Ismert, hogyan bukkant a témára Móricz. Az író 1936-ban találkozott a Ferenc József hídon (ma Szabadság híd) öngyilkosságra készülő húszéves Littkey Erzsébettel. Erzsébet, vagyis Csibe gyerekkorában állami gondozottként, lelencként járta a tanyavilágot, ahol a legdurvább megaláztatásoknak volt kitéve. Amikor már úgy gondolta, nem bírja tovább elviselni a sorsát, eldöntötte, hogy önkezével vet véget az életének. Móricz lebeszélte a lányt az öngyilkosságról, és befogadta. Csibe először a szeretője, majd örökbe fogadott lánya lett. Részletesen elmesélte történetét az írónak, aki alaposan lejegyzetelte, amit hallott. Az volt a terve, hogy dosztojevszkiji mélységű, szenvedélyes nagyregényt kerekít belőle. Végül egy jóval kisebb terjedelmű, de hasonlóan letaglózó mű született. Talán éppen az idősödő író és a fiatal lány közötti bonyolult érzelmi és testi kapcsolat miatt sikerült Móricznak elérnie, hogy a regény túllépjen a társadalomkritikus, nyers realista ábrázolás keretein, és egyfajta univerzális szenvedéstörténetté, modern passióvá válhasson.
Az Árvácska első kiadását meg nem értettség, vagyis inkább hallgatás fogadta. A kortársak nem kívántak szembenézni azokkal a létező problémákkal, melyekről Móricz beszélt. Az író bemutatott egy világot, melynek létezéséért mindenki felelősnek érezhette magát, de senki nem akart tudomást venni róla. A Kelet Népe egyik szerkesztői üzenetében ezt írta: „Soha még úgy könyv meg nem bukott, mint az Árvácska. Nem írnak róla, nem beszélnek róla, nem veszik meg. Az emberek ösztönszerűen érzik, mi az, amitől félni kell. Itt mindenki a lelkiismerete nyugalmát félti: nem akar felelősségbe keveredni hitvány árvagyerekek sorsáért.” Idővel persze változott a széljárás: a szocializmus évtizedeiben az Árvácskát éppen társadalmi érzékenysége miatt dicsérte a hivatalos kultúrpolitika, és ekkoriban vált az író egyik legelismertebb regényévé. Népszerűsége máig töretlen – 2005-ben a közönség a 33. helyet szavazta meg neki A nagy könyv tévéműsor minden idők száz legjobb regényét rangsoroló listáján.
Móricz több regényéből már a szerző életében filmváltozat készült, melyekkel ő egyáltalán nem volt elégedett. A legjobb mozgóképes Móricz-adaptáció viszont már jóval az író halála után született: 1976-ban Ranódy László rendezett filmdrámát az Árvácskából, mely sikeresen őrizte meg a regény mélységeit a gyöngyvásznon. Ranódyt, aki korábban olyan irodalmi adaptációkat tett le az asztalra, mint a Pacsirta, az Aranysárkány vagy a szintén Móricz-műből készült Légy jó mindhalálig, Sára Sándor operatőr és zseniális gyerekszereplője, az akkor kilencéves Czinkóczi Zsuzsa segítette a munkában.
A rendező sokáig kereste a címszerep megformálására alkalmas kislányt, végül a legautentikusabb helyszínen, Kecskemét mellett egy tanyán talált rá az ideális jelöltre. Amikor Ranódy megtudta, hogy a kislány leghőbb vágya egy piros bicikli, a forgatáson ezzel motiválta őt, végül pedig meg is vette neki ajándékba az ígért kerékpárt. Czinkóczi beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Alakításáért elnyerte a Teheráni Filmfesztivál legjobb első filmes színésznőjének járó díját, és később is a pályán maradt, ő alakította például Mészáros Márta Napló-trilógiájának főszerepét. A közönség legutóbb a rendezőnő 2019-ben filmjében, az Aurora Borealisban láthatta őt a vásznon.
Érdekesnek találtad a mai kultbait-sztorit? Olvasd el a tegnapit is:
