Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mai napon lett épp 82 éves Jiří Menzel cseh filmrendező.
Jiří Menzel Prágában született újságíró apa és varrónő anya gyermekeként. Az ’50-es évek végén a televízióban volt asszisztens, majd elvégezte a Művészeti Főiskola filmrendező szakát. Évfolyamtársai közé a cseh újhullám olyan alkotói tartoztak, mint Vera Chytilová – aki mellett kezdetben asszisztensként dolgozott –, Jan Nemec és Pavel Jurácek. A fiatal filmesek elszántan küzdöttek azért, hogy új színt hozzanak a csehszlovák filmkészítésbe, túlhaladják az ’50-es évek sematikus szocialista realizmusát, és a valódi emberi kapcsolatokat ábrázolják a vásznon. Ebben segítségükre volt az állami reformpolitika, ami ebben az időben sürgette az enyhülést. Menzelre nagy hatással volt az olasz neorealizmus, amelynek humanista szemléletmódját ő is magáénak vallotta.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Filmjeinek többsége irodalmi adaptáció, mivel saját bevallása szerint utál történeteket írni. Leghíresebb társa ebben Bohumil Hrabal volt, akinek vaskos, groteszk humorral átszőtt világát már pályája legelején felfedezte. Egyik első rövidfilmje, a Gyöngyök a mélyben összeállításban szereplő Baltazár úr halála is Hrabal-novellából készült, miként első önálló nagyjátékfilmje, az 1966-os Szigorúan ellenőrzött vonatok is az ő kisregényét vitte vászonra. Már ekkor jól körvonalazható a menzeli stílus és világszemlélet: a keserédes, gyakran groteszkbe hajló humor, a csehes önirónia, a tréfa és a tragédia keveredése. A közönség megdöbbent, amikor Menzel a második világháborút egy vasúti forgalmista gyakornok szexuális érésének történetén keresztül mesélte el, és a magasztos témát szatírával, abszurd humorral és vaskos pajzánsággal hozta össze. A film hamar világsiker lett, és elnyerte a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját.
Menzel következő alkotásában, a nosztalgikus felhangokkal telített Szeszélyes nyárban színészi feladatot is vállalt, egy légtornászt személyesített meg. A prágai tavasz eltiprása szétzilálta a cseh újhullámot, és Menzel pályáját is derékba törte egy időre. 1969-es filmjét, a Pacsirták cérnaszálont betiltották, arra hivatkozva, hogy gúnyt űz a munkásosztályból. Egészen 1990-ig nem láthatta a közönség, amikor viszont elnyerte a berlini filmfesztivál fődíját. A forgatás után Menzel évekig nem készíthetett filmet, ezért főként színházi rendezőként és színészként kereste a kenyerét. Többek között emlékezetes alakítást nyújtott nőgyógyászként Chytilová 1977-es Játék az almáért című vígjátékában.
A ’70-es évek közepétől újra rendezhetett: a következő nagy sikert ismét egy Hrabal-mű, a Sörgyári capriccio 1981-es filmfeldolgozása hozta meg számára, mely kultuszfilmmé vált, különösen a keleti blokk közönségének körében. 1985-ben újfent Oscarra jelölték Az én kis falum című filmjét, melynek főszerepét Bán János alakította. Menzel megtalálta azt a hangot, amellyel szórakoztathatja a közönségét, de közben emberi kérdéseket, erkölcsi tanulságokat is boncolgathat. A rendszerváltás utáni legnagyobb sikerét az emigráns orosz író, Vlagyimir Vojnovics regényéből készült, 1993-as Ivan Csonkin közkatona élete és különleges kalandjai című abszurd vígjátékkal aratta. Ezután hosszú évekre visszavonult a filmezéstől, és főként színházban dolgozott. 2006-ban Hrabal-adaptációval tért vissza: vászonra vitte az 1997-ben elhunyt író Őfelsége pincére voltam című regényét.
Menzel kifejezetten jó viszonyt ápol Magyarországgal, szinte már hazajár hozzánk. A kezdetektől barátság fűzi számos magyar pályatársához, elsősorban a vele egyidős Szabó Istvánhoz. Színészként felbukkant Szabó két filmjében (Rokonok, Az ajtó), cserébe Szabó is vállalt egy beugrást az Őfelsége pincére voltam-ban. A cseh mester emellett Gyarmathy Lívia, Böszörményi Géza, Maár Gyula, Koltai Róbert és Szilágyi Andor munkáiban is feltűnt kisebb-nagyobb szerepekben. 2004-ben a Magyar Állami Operaházban megrendezte Mozart Così fan tutte című operáját, később az Új Színházban és a Magyar Színházban is színre vitt egy-egy darabot. Szintén 2004-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Hazájában is hasonló szeretet és elismerés övezi: a cseh állami vasúttársaság például vonatot nevezett el róla. Amikor az ezredfordulón összeállították a legjobb cseh(szlovák) filmek listáját, ő és Miloš Forman voltak az egyedüli rendezők, akik két-két filmmel is szerepeltek rajta.
Tetszett ez a kultbait-cikk is? Olvasd el a tegnapit is, az is érdekes!
