A feketék polgárjogi mozgalmának legnagyobb hatású alakja Martin Luther King mellett kétségtelenül az Iszlám Nemzete mozgalom egyik vezetőjeként ismertté vált Malcolm X. A békés ellenállást hirdető King doktorral ellentétben Malcolm X a radikális, forradalmi megoldás híve volt, ezért megítélése máig vitatott. Tisztelői a feketék jogaiért küzdő hős mártírt látnak benne, mások arra mutatnak rá, hogy erősen rasszista nézeteket vallott, és módszereivel az erőszakot propagálta. Ötvenöt éve, 1965. február 21-én lett merénylet áldozata. A tett pontos okait és körülményeit számos rejtély veszi körül. Egyesek úgy vélik, nem a valódi tetteseket ítélték el.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Malcolm X egy baptista prédikátor fiaként látta meg a napvilágot 1925-ben az omahai Nebraskában, Malcolm Little néven. Apja gyakran felszólalt a fehér felsőbbrendűség ellen, ezért a családot folyamatosan zaklatta a Ku-Klux-Klan. Néhány évvel később áttelepültek Michiganbe, a támadások azonban itt sem maradtak abba. Malcolm hatéves volt, amikor apját holtan találták a villamossínek mellett, és habár nyilvánvalóan meggyilkolták, a rendőrség öngyilkosságként zárta le az ügyet. A fiú ezután nevelőszülőkhöz került, de hiába volt jó tanuló, feketeként nem sok lehetőség kínálkozott neki a továbbtanulásra. Otthagyta az iskolát és Harlembe költözött, ahol betörésből, drogdílerkedésből és lányok futtatásából élt. 1946-ban, 21 évesen letartóztatták, és nyolc év börtönre ítélték rablás és orgazdaság vádjával.
A börtönben ismerkedett meg a fekete muszlim mozgalom vezetője, Elijah Muhammad tanaival. Muhammad és hívei, az Iszlám Nemzete névre keresztelt nacionalista szervezet, azt vallották, a különböző rasszok nem élhetnek békében egymás mellett. A feketéknek ki kell válniuk a(z eredendően gonosz) fehérek társadalmából, és végső célként vissza kell térniük Afrikába. Malcolm számára új ébredést jelentettek ezek az eszmék. Nevét is ekkor változtatta meg: elhagyta belőle a rabszolgatartóktól származó vezetéknevét, és – mivel eredeti, afrikai nevét nem ismeri – X-szel helyettesítette.
Hat év után szabadon bocsátották, ezután minden energiájával az Iszlám Nemzete ügyének szentelte magát. A szervezet egyik legbefolyásosabb vezetője és legismertebb szónoka lett. Bejárta az Egyesült Államokat, mindenütt lázító hangú beszédekkel propagálta a feketék felsőbbrendűségét és az önálló fekete állam megalapításának gondolatát. A felszabadítási harcban bármilyen eszköz megengedett, beleértve az erőszakot is – hirdette Malcolm, aki ezzel markánsan szembement a polgárjogi mozgalom másik ismert alakjával, az erőszakmentességet hirdető baptista lelkésszel, Martin Luther Kinggel.
Neki köszönhető, hogy az ’50-es években csupán néhány száz tagot számláló Iszlám Nemzete a ’60-as évek elejére már több mint negyvenezer fős mozgalommá vált. Az ő hatására lépett be a szervezetbe és tért át az iszlám hitre a bokszbajnok Cassius Clay, és a nevét is Muhammad Alira változtatta. Ekkoriban azonban már egyre jobban kiéleződött a konfliktus Malcolm és az alapító, Elijah Muhammad között, akik vetélkedtek egymással a hatalomért. Malcolm szerint Muhammad nézetei nem voltak kellően radikálisak: úgy látta, hogy meghunyászkodik és kompromisszumokat keres a fehérekkel. Kifogásolta továbbá Muhammad kicsapongó életvitelét és erkölcstelen nőügyeit. Muhammadot viszont felbőszítette, amikor Kennedy elnök meggyilkolásakor Malcolm nem volt hajlandó gyásztáviratot küldeni a szervezet nevében, ugyanis jogosnak érezte a merényletet. Ezt az indokot az alapító felhasználta arra, hogy 1964 márciusában kizárja Malcolmot a szervezetből.
Az Iszlám Nemzetével való szakítást követően Malcolm a szunnita muszlim közösség tagja lett, elzarándokolt Mekkába, bejárta a Közel-Keletet, Afrikát, beszédeket tartott Londonban és Párizsban is. Ekkoriban találkozott – életében először és utoljára – Martin Luther Kinggel is. Zarándokútjáról megváltozott emberként tért haza: a békés együttélést kezdte hirdetni, tagadta, hogy a fehérek eleve gonoszak lennének, és úgy vélte, az iszlám a rasszok közötti megbékélés eszköze lehet. Megalapította az Iszlám Mecset nevű vallási és az Afroamerikai Egység Szervezete nevű világi mozgalmat. Beszédeiben elítélte saját korábbi álláspontját. Nem sokáig munkálkodhatott azonban új eszméi nevében: 1965 februárjában a házát bombatámadás érte, a manhattani Aubudon Ballroomban tartott beszéde közben pedig három fegyveres rontott a színpadra, és közvetlen közelről, tizenöt lövéssel agyonlőtte Malcolmot. A gyilkosságért három embert, Thomas Hagant, Thomas Johnsont és Norman Butlert, ítéltek el, akik az Iszlám Nemzete tagjainak vallották magukat, és az Elijah Muhhamad iránti lojalitás vezette őket a tett elkövetésére.
Az ítéletet azonban sokan kifogásolták, úgy gondolták, a három feltételezett elkövetőből kettőt ártatlanul ítélt el a bíróság. Hagan bűnösségéhez nem férhet kétség, őt ugyanis fegyverrel a kézben a helyszínen fogták el. A tárgyaláson azt vallotta, Johnson és Butler, akiket később tartóztattak le, ártatlanok. Tíz évvel később megismételte ezt az állítását, amikor egy ügyvéd, William Kunstler megpróbálkozott a perújrafelvétellel. Tavaly szeptemberben a Netflixen debütált a Ki ölte meg Malcolm X-et? című dokumentumfilm-sorozat, melynek alkotói szerint a két férfinak tanúvallomások által alátámasztott alibije volt a gyilkosság idejére. A film hatására a New York-i államügyész most új vizsgálatot indított az ügyben. Az igyekezet persze megkésett: Johnson 2009-ben elhunyt, Butler pedig már 81 éves. Egyesek azt is feltételezik, hogy a merénylet hátterében valójában az FBI vagy a CIA állhatott.
Malcolm X 1965-ban megjelent Önéletrajzát 1969-ben magyar fordításban is kiadták. A könyvből Spike Lee készített filmet 1992-ben, melyben az alakításáért Oscar-díjra jelölt Denzel Washington keltette életre a radikális polgárjogi harcos alakját. A színész korábban már bújt Malcolm X bőrébe egy 1981-es off Broadway-színdarabban. Malcolm X alakja természetesen számos más, a korszakkal és a polgárjogi mozgalommal foglalkozó alkotásban megjelent. Az Egy próféta halála című 1981-es tévéfilmben az akkor még kevésbé ismert Morgan Freeman, a Muhammad Ali életéről szóló 2001-es Aliban Mario Van Peebles játszotta őt. A 2014-es Selma című filmben, illetve a tavaly elstartolt Harlemi keresztapa című sorozatban Nighel Thatch alakítja Malcolm X-et.
Számos amerikai városban – köztük New Yorkban, Bostonban és Dallasban is – neveztek el utcát Malcolm X tiszteletére. Születésnapját, május 19-ét egyes helyeken rá emlékező ünnepnapként (Malcolm X Day) tartják számon a ’70-es évek eleje óta. A szólásszabadság-mozgalom bölcsőjeként ismert kaliforniai Berkeley-ben 1979 óta hivatalosan is ünnepnapnak ismerik el ezt a napot.
Érdekelnek a kultbait-sztorik? Itt elolvashatod a tegnapit is:
