Otthonában próbált szexre kényszeríteni két férfi egy fiatal nőt

Február 19-e Zsuzsanna napja, aki a Bibliában a kertjében fürdőzéshez készülődő, ártatlanul megvádolt fiatal nő volt. Története nemcsak rímel a sok erkölcsös fiatal lányéra, akin a visszautasított férfiak bosszút akarnak állni, de rávilágít a bírói pártatlanság fontosságára is.

Zsuzsanna története az Ószövetségben, Dániel könyvének függelékében olvasható, és csak a katolikus kánon tartja a Szentírás részének, a protestáns Bibliában nem szerepel. A Kr. e. 6. században, a babiloni fogság idején játszódó történetben a szépséges, de jóravaló és istenfélő Zsuzsanna (nevének jelentése: liliom) a gazdag Joákim felesége, akinek háza egyben zsinagóga és a peres ügyek elintézésére szolgáló hely is. Két öregember, a férj gyakori vendégei, a kertben meglesték és megkörnyezték a fürödni készülő Zsuzsannát, ő azonban visszautasította közeledésüket. Bosszúból a két öreg megvádolta az asszonyt, miszerint látták őt egy fiatal férfival szerelmeskedni. A közösség hitelt adott a két tekintélyes férfi szavának, bíróság elé idézték, és házasságtörésért halálra ítélték az asszonyt.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Zsuzsannát már a megkövezésre induló menetben vitték, amikor az ifjú Dániel meglátta, és megállította a tömeget. Dániel független bíróként állt ki, megvádolta a zsidó közösséget, hogy alaposabb vizsgálat nélkül, a két öreg szavát rögtön hitelesnek elfogadva ítélték el a hírbe hozott asszonyt. Keresztkérdéseivel és vizsgálódásaival rávilágított az ügy abszurd mivoltára, a két férfi hamis tanúvallomásában rejlő hibákra, és arra, milyen aljasságokat követtek el korábban a vádlók. Zsuzsannát felmentették, helyette a két rágalmazót ítélték el és végezték ki hamis tanúzásért és házasságtörési kísérletért. A nép egyöntetűen dicsérte a fiatal Dániel bölcsességét.

A novellaszerű történet sokak fantáziáját megihlette, különösen a képzőművészetben vált népszerű témává. Megörökítette többek között Jacopo Tintoretto és Paolo Veronese 16. századi velencei mesterek, Peter Paul Rubens, Rembrandt, és a barokk korai időszakának itáliai mestere, Artemisia Gentileschi, akinek 17 évesen festett, Zsuzsanna és a vének című képe az első jelentős munkája volt. Az ábrázolások többsége a két rágalmazót ráncos aggastyánként jeleníti meg, valójában azonban a „nép vénei” kifejezés nem annyira életkorbeli, inkább rangbéli titulusnak számított, és a tiszteletben álló, de nem feltétlenül öreg elöljárókat jelölte. Szintén kicsit ferdítésnek hat, hogy a legtöbb festményen a jámbor Zsuzsannát meztelenül, már-már erotikus felhangokkal ábrázolják fürdés közben az alkotók. Egyesek szerint a téma jó ürügyet jelentett a művészeknek, hogy megbotránkoztatás nélkül aktot festhessenek. Marnix Gijsen flamand író 1947-ben megjelent első regényében, A babilóni Jóákim-ban elevenítette fel Zsuzsanna és férje történetét.

Zsuzsanna és a vének, ismeretlen festő műve
Zsuzsanna és a vének, ismeretlen festő műveHeritage Images / Getty Images Hungary

Régebben a katolikus népi hitvilág a kertjében fürdőző Zsuzsannát a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte, és gyakran almával ábrázolta. Itthon, a szegedi, a magyarbánhegyesi és a kiskulfélegyházi népi hiedelem szerint Zsuzsanna napján, február 19-én megszólal a pacsirta, ami jelzi a tavasz közeledtét és a természet újjászületését. A történet az egyik legrégebben lejegyzett bűnügyi história, mely mind erkölcsi értelemben, mind az igazságszolgáltatás fejlődését tekintve fontos tanulságokat adott az utókornak. Az ártatlanul besározott, de a végén mégis erkölcsi fölénnyel, győztesként kikerülő istenfélő asszony története fontos erkölcsi útmutatást nyújtott a híveknek évszázadokon keresztül, de ezenkívül a pártatlan tanúmeghallgatás, a bizonyítékok alapos vizsgálata és a bírói elfogulatlanság fontosságát hangsúlyozza, melyek máig nagyon fontos elemei az igazságszolgáltatásnak.

Tetszett ez a kulbait-sztori? Van még több is, a tegnapit például itt olvashatod el:

Oszd meg másokkal is!
Mustra