Az áldozat egy hazánkban kevésbé népszerű szent, Julianna volt.
Szent Julianna legendája az ókor óta népszerű története a katolikus legendáriumnak és hiedelemvilágnak. A történet szerint Julianna a kis-ázsiai Nikomédiában született 286 körül, gazdag pogány családban. Apja, Africanus kilencéves korában eljegyeztette a lányt egy Eviláziosz nevű pogány férfival. Amikor Julianna 18 éves lett, az időközben kormányzóvá kinevezett Eviláziosz követelte a jussát, a lány azonban addig nem volt hajlandó hozzámenni, amíg a férfi meg nem tér és fel nem veszi a keresztény hitet. A kormányzó ezért bíróság elé állíttatta, majd kínzásnak vetette alá Juliannát. Fél napon keresztül a hajánál fogva lógatták, majd forró ólmot öntöttek a fejére, de ő sértetlenül állta a csapásokat. Így végül vasláncra verték és börtönbe vetették.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Ekkor az ördög, angyal képében megjelent Juliannának, és azt tanácsolta neki, okosságból mégis áldozzon a római isteneknek. A lányt égi szózat világosította fel, hogy ne higgyen a hamis szónak. Julianna színvallásra kényszerítette az ördögöt, majd megkötözte, és vaslánccal megostorozta. (A szent alakját a különböző ábrázolásokon ezért jelenítik meg a leláncolt ördöggel.) A láncra vert, rimánkodó ördögöt a lány végighurcolta a piactéren, és beledobta a sárba. A kormányzó ezután többször próbálta kivégeztetni Juliannát – kerékbe törette, ónnal teli fazékba vetette, de egyik módszer sem vált be. Végül lefejezéssel végzett a szűz mártírlánnyal. A legenda szerint a kivégzés pillanatában Eviláziosz éppen hajón utazott, amikor nagy szélvész támadt, a gálya pedig utasaival együtt a tengerbe veszett. Látva Julianna kínjait és állhatatosságát, ötszáz férfi és százharminc nő vette fel a keresztény hitet, amiért aztán mindnyájukat kivégezték.
Nem csoda, hogy ez a regényes történet megragadta az emberek fantáziáját, és hamar elterjedt a keresztény világban. A Szent Julianna-történet megtalálható többek között a Jacopo de Voragine olasz érsek által összeállított Legenda Aurea (Arany legenda) című 13. századi legendagyűjteményben, nagy részben ennek fordításával készült a 16. századi, magyar nyelvű úgynevezett Érdy-kódex, ami 90 keresztény szent legendáját tartalmazza. Bár a Julianna név máig nagyon népszerű idehaza, és ő a névadója a Júlia szép leány című népi balladának is, Szent Julianna alakjával szinte egyáltalán nem találkozni a magyar népi és liturgikus hagyományban. Templomot is ritkán neveztek el róla – a legtöbb esetben ilyenkor is inkább a földesúr valamelyik nőrokona volt a névadó.
A szent hamvait a 13. században Nápolyba szállították. Ünnepét a nyugati katolikus egyház február 16-án tartja. Julianna a betegek védőszentjeként is ismert, a hagyomány szerint a vajúdó és súlyos betegségben szenvedő nők imádkoznak hozzá kínjaik enyhítéséért.
Érdekesnek találtad ezt a kultbait-sztorit? Ne elégedj meg ennyivel, olvasd el a tegnapit is:
