Római Szent Bálint, vagyis Valentinus a legendák szerint egész életében rokonszenvezett a szerelmesekkel. Titokban adott össze párokat, akiknek a családja nem egyezett bele a házasságba, vagy a császári törvények tiltották számukra az egybekelést. Sőt, ő volt az első, aki egy keresztény nőt és egy pogány férfit is megesketett. Nem véletlen, hogy a jegyesek és fiatal házasok védőszentjeként tisztelik, és a nyugati kultúrában ünnepe, február 14. a szerelmesek (a cinikusabbak szerint inkább a virág- és ajándékárusok) napja lett.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A 3. században élt áldozópap életéről – a korai kereszténység legtöbb szentjéhez hasonlóan – keveset tud az utókor. A vele kapcsolatos elbeszélések többsége csak elfogatásáról és mártírhaláláról emlékezik meg. Valentinust II. Claudius császár keresztényüldözésének idején, 269 körül fogták el. Maga a császár próbálta rábírni, hogy térjen át a pogány hitre, de Bálint azt babonaságnak nevezte, mire Claudius kivégzési paranccsal átadta őt Aster nevű prefektusának. Bálint azonban olyan hévvel beszélt Asternek és háza népének a kereszténységről, hogy azok rögtön megtértek. A legenda szerint Bálint a főtiszt vak lányát is meggyógyította. A császár ezért nemcsak Bálintot, de a prefektust és teljes háza népét is kivégeztette. A későbbi szentet a Flaminius kapunál fejezték le, és a közelben temették el. Sírja fölé fél évszázaddal később I. Gyula pápa templomot emeltetett.
A 3. században egy másik Bálint nevű vértanú is élt Itáliában, Terni Szent Bálint püspök. Egyes történészek szerint a két mártír ugyanaz a személy lehetett, és az évszázadok alatt a vallásos hagyományban is összefonódott az alakjuk. Ezért Terni Szent Bálintot szintén gyakran tartják a szerelmesek védőszentjének. A keresztény hagyomány február 14-én, kivégzésének évfordulóján tartja Szent Bálint napját, melyet a kezdetektől a termékenység és a megújulás ünnepeként tartottak számon. Ennek oka szerencsés véletlenen alapul, a Bálint-nap ugyanis egybeesik a római Lupercalia ünneppel, továbbá a tavaszvárás kezdetével és a farsangi esküvőkkel. Egyesek szerint emiatt – és nem a legendában olvasható, valószínűleg fiktív esketési történetek miatt – kapcsolták össze a szent(ek) alakját a szerelmesekkel, ifjú házasokkal. Magyarországra német nyelvterületről jutott el Szent Bálint kultusza.
Az első írásos forrás, mely Bálint napját a romantikus szerelemhez köti, a 14. századi angol költő, Geoffrey Chaucer Madárparlament című költeménye, melyet a szerző a II. Richárd király udvarában megtartott Valentin-ünnepségre írt. Shakespeare is megemlíti az ünnep és a szerelem kapcsolatát a Hamlet egyik passzusában. A ma ismert Valentin-nap szokása a 15. századi Angliára vezethető vissza, ekkor kezdtek a párok február 14-én kisebb ajándékokat vagy költeményeket küldeni egymásnak. Az angol kivándorlók később az Egyesült Államokban is meghonosították ezt a szokást, ahonnét a 20. század második felében visszaszivárgott Európába. Ma már az egész világon tartják az ünnepet, bár sokak szerint már inkább szól az üzletről és a giccsről, mintsem a szerelemről.
A Valentin-nap eredetileg nemcsak a szerelmesek, de a barátok napja is volt, ez a hagyomány Finnországban él tovább, ahol most is a szerelmesek helyett a barátok kedveskednek egymásnak ajándékkal. Japánban ezen a napon csak a nők ajándékozzák meg szerelmüket (de akár férfi barátaikat, kollégáikat is). Egy hónappal később azonban, a „fehér napon”, március 14-én viszonzásképpen aprósüteményt kapnak a férfiaktól. A népi hagyomány más dolgokkal is összekötötte Szent Bálint napját: ha hideg, száraz idő van aznap, jó lesz a termés. Úgy tartották továbbá, aznap érkeznek haza a vándorló galambok, és aznap választanak párt maguknak a verebek. Egyes területeken Bálint napján tiltott volt a madarakat etetni.
Kultúrára és új ismeretekre éhezel? Akkor olvasd el a tegnapi kultbait-sztorinkat is:
