Hivatalos: fiatalkorú fogvatartottat jelölt államfőnek a Magyar Országgyűlés

A 14 éves Hunyadi Mátyást választotta Magyarország királyának 1458. január 24-én az országgyűlés. Mátyás ez idő tájt épp Prágában raboskodott, így a kiszabadítására érkező követséggel együtt csak pár hét elteltével, február 14-én érkezett meg Budára. Koronázására – a Szent Korona hiányában – 6 évvel később került sor.

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsváron, Hunyadi János erdélyi vajda, később magyar kormányzó és Szilágyi Erzsébet köznemesi magyar család lányának második gyermekeként. Mivel apja a háborúskodással volt elfoglalva, hatéves koráig édesanyja és dajkája nevelte Mátyást, később azonban már az apa is kivette a részét fia okításából. Hunyadi János nem lovagi műveltséget szánt a fiának, hanem igyekezett őt bevezetni a humanista műveltség, az egyház- és államjog, a művészetek, a latin és a görög nyelv tudományába, ezért felfogadta nevelőjének Szánoki Gergely lengyel humanistát, majd Vitéz János püspököt. A korabeli magas gyerekhalandóság miatt Hunyadi úgy gondolta, ha Mátyás bátyja, László idő előtt elhunyna, kisebbik fiára száll az ország vezetése.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Hunyadi János 1456-os halála után a család irányítását László vette át, és azonnal konfliktusba is keveredett V. László királlyal, illetve a Hunyadiak uralmának végét kívánó ellenséges főurakkal. A vitában a király nagybátyját, Cillei Ulrikot a Hunyadi-hívek meggyilkolták. László király ígéretet tett, hogy a gyilkosságot nem fogja megtorolni, 1457 márciusában azonban a Hunyadi testvéreket elfogták, Lászlót összeesküvés vádjával kivégezték. Mátyás tíz hónapon keresztül Prágában raboskodott, miközben nagybátyja, Szilágyi Mihály aktívan szervezte az ellenállást, és sikerült Erdély nagy részét elfoglalnia. A híres legenda szerint a rab Mátyásnak egy holló szállította édesanyja leveleit a börtönbe – és a Hunyadi család címerében is holló szerepel. Mátyás a címerről kapta a Corvinus nevet (a holló latinul corvus), és a magyar posta emblémájában is sokáig ezért szerepelt holló.

A királyválasztás viszontagságai

A viszonyok azonban hirtelen megváltoztak, amikor az esküvőjére készülő, 17 éves László király váratlanul elhunyt (a történészek úgy vélik, leukémia következtében). Mivel a királynak nem volt gyermeke, megnyílt az út a szabad királyválasztás előtt. Szilágyi Erzsébet megegyezett a jelentősebb főúri családok fejeivel, köztük Garai László nádorral, hogy Hunyadi László haláláért nem éri őket elszámoltatás, cserébe támogatják Mátyás hazahozatalát és királlyá választását. Az alkuban az is szerepelt, hogy Mátyás feleségül veszi Garai lányát, Annát. A cseh kormányzó, Pobjebrád György beleegyezett, hogy szabadon engedi Mátyást, és ő is ígéretet kapott rá, hogy az ifjú király később elveszi a lányát, Pobjebrád Katalint. Így aztán Mátyás még trónra sem lépett, de máris két menyasszonya volt, aztán Garai Anna halála miatt végül Katalin lett a királyné. III. Kallixtusz pápa is támogatta Mátyás megválasztását, ugyanis törökellenes harcai miatt nagy tisztelője volt Hunyadi Jánosnak.

Nem pont ez volt a látkép, és a Dunán is több jég volt
Nem pont ez volt a látkép, és a Dunán is több jég voltFotó: Larisa Shpineva / Getty Images Hungary

1458 januárjában megtartották a kormányzó országgyűlést, melyen Szilágyi Mihály 15 ezer fegyverest vonultatott fel, hogy nyomatékot adjon a főurak akaratának. A köznemesség a hagyomány szerint a Duna jegén állva kiáltotta ki királynak Mátyást, aki ekkor még Prágában tartózkodott. A megállapodás része volt az is, hogy az uralkodó kiskorúsága miatt Szilágyi kormányzóként vesz részt az ország ügyeinek intézésében. Vitéz János vezetésével díszes küldöttség utazott Csehországba, hogy kifizessék a váltságdíjat és Budáig kísérjék a kiszabadított Mátyást. A jeges Dunán átkelve, Mátyás február 15-én érkezett meg a fővárosba. Megkoronázni azonban ekkor még nem tudták, a Szent Korona ugyanis III. Frigyes német-római császár birtokában volt. 1459-ben az ellenséges főurak megpróbáltak még egyszer az új király uralma ellen szervezkedni, és (ellen)királlyá választották Frigyest. Mátyásnak azonban hamarosan sikerült uralmát megszilárdítania, és Frigyessel is kiegyezett. Az 1463-as bécsújhelyi megállapodás értelmében a császár 80 ezer aranyforint váltságdíj ellenében visszaadta a Szent Koronát a magyar uralkodónak. Az uralkodók abban is megegyeztek, hogy közösen harcolnak a török ellen, valamint hogy amennyiben Mátyás fiú utód nélkül hal meg, a trónt Frigyes fia, Mika örökli. Mátyás koronázására – melynek fő célja hatalmának legitimációja, társadalmi elismerése volt – Székesfehérváron került sor, 1464. március 29-én.

Vámok és a Fekete Sereg

Mátyás fő belpolitikai célja saját hatalmának megszilárdítása és egy központosított királyi uralom kialakítása volt, továbbá a kincstári bevételek növelése és a Corvin-dinasztia trónutódlásának biztosítása. 1467-ben átalakította az adórendszert, a kapuadó helyett bevezette a füstadót (vagyis nem telkenként, hanem ott élő családonként kellett adózni), emellett évente akár kétszer is rendkívüli hadiadót szedett. Eltörölték a harmincadvámot, helyette minden kereskedőnek ún. koronavámot kellett fizetnie a be- és kivitel után. Az átnevezéssel megszűntek a korábbi vámfizetés alóli mentességek. Ezekkel az intézkedésekkel Mátyás elérte, hogy évi 500–700 ezer forintos bevételre tegyen szert, ami nem sokkal maradt el a leggazdagabb európai államoktól.

Mátyás ábrázolása az egyik corvinában
Mátyás ábrázolása az egyik corvinábanFotó: Wikimedia Commons

A bevételeket a király többek közt a főként zsoldosokból álló hadserege fejlesztésére költötte. A híres Fekete Sereg, az első állandó magyar zsoldoshadsereg jelentette Mátyás hatalmának alapját. Apjával ellentétben Mátyás nem erőltette a törökellenes hadjáratokat, inkább aktív védekezésre rendezkedett be. Fejlesztette és befejezte a Zsigmond király által épített déli végvárrendszert. Hadjáratokat vezetett Csehországba és nyugat felé is, célja ugyanis az volt, hogy megszerezze a német-római császárságot. 1469-ben Brünnben cseh ellenkirállyá koronáztatta magát, 1483-ban elfoglalta Alsó-Ausztriát, 1485-ben pedig Bécset, és ide helyeztette át királyi székhelyét. 1490. április 6-án azonban váratlanul meghalt, így hatalmi terveit nem sikerült teljes egészében véghezvinnie, és életműve hamar semmissé lett.

Mátyás, az igazságos

Mátyás emlékezete még ma is aktívan él a nép körében. Az utókor által kialakított kép, amelyben Mátyást mint igazságos királyt, a nép körében álruhában rendet tevő hőst ábrázolták, a király halála után született meg. Életében ugyanis Mátyás nem örvendett közszeretetnek: állandó háborúskodásai és kemény adói miatt sokan nehezteltek rá. Az általa létrehozott stabil, erős rendszer azonban nagyon hamar összeomlott, utóda, II. Ulászló pedig gyenge uralkodónak bizonyult. A nép ezért utólag visszasírta a Mátyás uralkodása alatti prosperáló időszakot.

A király megannyi népmesében felbukkan mint igazságtevő álruhás hős – ez a vándormotívum már korábban is megjelent a magyar népi folklórban, például Nagy Lajos királlyal kapcsolatban. A legismertebb mesék közé tartozik a budai kutyavásár históriája, az igazmondó juhász története vagy a gyevi bíróval való találkozás. A mondák szerint különleges státusznak örvendett Mátyás király bolondja, aki bármikor vitába szállhatott az uralkodóval, sőt ellentmondhatott neki. A legismertebb népi történetekből 1984-ben rajzfilmsorozatot készített a Pannónia Filmstúdió és a Magyar Televízió – Mesék Mátyás királyról –, mely Helyey László színművészt örökre összekapcsolta Corvin Mátyással. Mátyás alakja nemcsak a magyar, de a szlovák, szlovén, rutén folklórban is megjelenik.

Mátyás, a humanista

Szintén nagyon fontos Mátyás mint reneszánsz uralkodó emlékezete, aki támogatta és meghonosította Magyarországon a humanista műveltséget. Udvarába számos itáliai művészt és tudóst meghívott – az olasz reneszánsz művészet külföldön először Magyarországon honosodott meg –, és támogatta a hazai tehetségek külföldi tanulását. Utóbbiak közé tartozott Vitéz János unokaöccse, Csezmicei János, vagyis Janus Pannonius is. Mátyás kora legműveltebb uralkodójának számított, aki szenvedélyesen olvasott, és kiválóan beszélt latinul. Diplomataként gyakran alkalmazott humanista tudósokat. Különösen érdekelte a csillagászat, a palotában csillagvizsgálót állított fel. Törvénykönyvének terjesztésére felhasználta az akkor még újdonságnak számító könyvnyomtatást is.

Iniciálé a Mátyás Graduale kódexből
Iniciálé a Mátyás Graduale kódexbőlFotó: Wikimedia Commons

Legismertebb minden bizonnyal a király híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana. A legendás gyűjteménynek, mely a becslések szerint 2500 kötetet számlált, világszerte csodájára jártak. A török hódítók a mohácsi csata után kifosztották a könyvtárat, a legtöbb corvina pedig hamar elkallódott vagy elpusztult – mára csupán 216 bizonyítható corvina maradt fenn, melyekből ötvenhármat Magyarországon őriznek.

Érdekelnek más kultbait cikkeink is? Olvasd el az előzőket is!

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.